(növ.) a. m. maghéj, l. Mag.
(növ., ovulum) a. m. a még termékenyületlen pete (l. o.).
(növ., Dryas L.), a róla elnevezett család génusza, 2 faja Európa, Ázsia és Amerika havasain terem. A Dr. octopetala L. fehérvirágu havasi (1600-2600 m.) apró cserje.
(növ., Dryadeae), majd a rózsafélék alcsaládja, majd újabban mint magcsákófélék (Dryadaceae v.Potentillaceae), a rózsafélékkel egyrangu, külön család. Virágjuk csillagforma, a vacka lapos, tányérforma, a kehely 4-5 levelü, de vele ugyanannyi levelü mellékkehely is váltakozik. Szirom ritkán nincs (palástfű), a him számtalan, ritkán 4-5. A termő is többnyire sok, egy-egy levélből alakul, belső s vagy egymagu makkocska, vagy csoportos, csonthéjas gyümölcs lesz belőle. Egy-két szem makkocska ritka. Füvek vagy cserjék ujjasan vagy szárnyaltan összetett, ritkán egyszerü levelekkel. Melléklevelök is van. Mintegy 600 faja kiváltképen a mérsékelt és hideg tájakon terem. Ide tartozik a palástfű, a pipefű (Potentilla), a szamóca, szeder, a szegfűgyök stb.
l. Csemete.
Pál, földrajzi iró, szül.Rozsnyón 1770., megh. 1841 jul. 23.; tanult u. o. Késmárkon, Pozsonyban, azután külföldön is. Visszatérve eleinte magánnevelő volt, később Csetneken a magyar nyelvtant és szónoklatot adta elő, majd Lőcsén működött mint a protestáns egyházjog tanára, később Besztercebányán, Sopronban, Karlovicon, végre Sároapatakon. Nagyhirü tanár volt, külföldre Teschenbe is hivták igazgatónak. Számos apró művén kivül, melyek egy része a Felső-Magyarországi Minervában jelent meg, van két nagyobb munkája: Magyarország és a határőrző katonaság vidékének statisztikai és geographiai leirása (Pest 1810, németül Lipcsében 1832 és 2-ik kiad. 1835); A mezei gazdaság philosophiájának szabásai szerintokoskodó és munkálkodó gazda (Sárospatak 1833). Filozofiai munkái kéziratban maradtak.
egykori sziklavár Abisszinia belsejében, Gondartól DK-nek 190 km.-nyire, 2730 m. magasban. 1868 ápr. 13. Sir Robert Napier angol hadvezér lerombolta. L. Abisszinia történetét.
(héb. Migdol a.m. torony), a semiták gyakran használták hely- és városnevek képzésénél. Különösen ismeretes egy M., a Mária Magdolna szülővárosa, mely a mai el-Medsdel falucska (Tiberiastól É-ra, 5 km.-nyire) helyén állt volna.
magenta-vörös, naftalin-vörös. A selyemfestésben használatos kátrányfesték, mely a naftalinnak egyik bonyolódottabb szerkezetü származéka; képlete: C20H21N4Cl. A M. barna-fekete kristályos por, mely forró vizben és borszeszben oldódik. Jellemző a M.-re, hogy borszeszes oldata vörös szinben fluoreszkál, és hogy ez az oldat cink porral melegitve elszintelenedik, de a levegőn ismét vörössé lesz.
1. pompás, 90 km. hosszu öböl Alsó-Kalifornia DNy-i oldalán, az É. sz. 24-25° közt. Az öbölben fekvő sziget 2 részre osztja, a tulajdonképeni M.-ra és az Almejas vagy Lecre. A hajóknak biztos menedéket nyújt. - 2. M., 1700 km. hosszu, nagy folyó Kolumbia D.-amerikai köztársaságban. A D. sz. 2'-tól valamivel D-re, Tolima és Cauca határán, a Paramo-del-las-Papason, a del Buey-tóból folyik ki és nagyjából ÉÉK-nek folyik; völgye a K-i és Közép-Cordillerákat választja el; több mint 500 mellékvize van; ezekközt a Neiva, Cabrera, Prado, Bogota, Lebrija, Sogamoso, Cesar, Coello, Nare ésCauca. Paeztől kezdve csolnakok, Neivától Hondáig és Hondától a tengerig gőzösök is járhatnak rajta. A hondai sellő (Salto de Honda) a hajózásnak nagy akadálya. A M. két főágban (Boca de Ceniza és a Boca de Rio Viejo) az Antillák tengerébe torkollik; a két ág közti mocsáros sziget a Gomez-sziget. A gőzhajók a Boca de Cenizán járnak föl. A Dique-csatorna Calamartól Cartagenáig vezet. - 3. M., Kolumbia köztársaság egyik departamentója a tenger, Venezuela, Santander és Bolivia közt, Goajira (l. o.) félszigetet is beleszámítva 69 800 km2 területtel, 137 300 lak. A K-i Cordillerák itt végződnek; a Sierra Nevada de Santa-Marta az északi részeit födi; nagyobbára azonban sík és forró. Földje nagyobbára igen termékeny és értékes fákban is igen gazdag, csakhogy kevésbbé van művelve. A fő kiviteli cikkek: festék és épületfa, dohány, bőrök, szalmakalapok. A főváros Santa-Marta.