l. Elektrodinamika.
minden nép meséje szerint (pl. a harmadik Kalendor királyfi története az Ezeregyéjben) többnyire a tengerből emelkedő nagy hegyek, melyek erős mágneses tulajdonságuknál fogva a közeledő hajókat vonzzák és vasszegeit kihúzzák, ugy hogy a hajó szétesik. Az ezekben való hit oly meggyökeresedett volt, hogy Ptolemaios szükségesnek tartotta ezek helyét hires térképébe is berajzolni; szerinti Taprobane sziget közelében léteznek. Tény az, hogy léteznek lokális mágneses vonzással biró helyek és újabban Lapplandban, Luleban valóságos óriási méretü mágnes vasércekből álló hegyet is találtak. Csakhogy e helyek sohasem okoznak durvább észlelési módszerekkel észlelhető, haladó mozgást előidéző vonzást, hanem egyszerüen irányító erővel birnak, mely csupán a mágnestűnek a távolabbi környezetétől elütő deklinációt kölcsönöz.
a legrégibb görög földrajziróknál Tesszáliának keleti része és félszigete. Jelentett azonban M. több várost is, még pedig: 1. M. a Sipylos mellett, lidiai város a Sipylos aljában és a Hermos folyó mellett, különösen ismeretes arról a nagy csatáról, amelyben L. Scipio Kr. e. 190. sziriai Antiochust legyőzte és a csata után a várost is elfoglalta. Később földrengések bántották érzékenyen; most Manissza. Keletre a várostól volt a hires Niobe szikla. - 2. M. a Maeandros mellett, kariai város a Thorax hegy aljában, a Lethaios és Maiandros folyók összefolyásánál. Állítólag tesszáliai magnesiak és krétaiak alapították; a kimmeriek Kr. e. 726. elpusztították, de a miletosziak megint fölépítették. Artaxerxes Lampsakusszal és Myusszal egyetemben Themistoklesnek ajándékozta, aki sokat tartózkodott itten. Különösen hires volt Artemis-templomáról, melynek romjai Inok-Bazár közelében mai napig láthatók.
(ejtsd: megnis'n lájmsztón), a dolomit (l. o.) angol neve.
(elhajlás), az a szög, melyet valamely helyen a földmágnességi erőn át fektetett sk (mágneses meridián) az illető hely földrajzi meridiánjával bezár. L. Földmágnesség és Deklinatorium.
l. Elektromos mértékegységek.
l. Mágneses meridián.
l. Lehajlás és Földmágnesség.
Kristályos anyagoknak megvan az a tulajdonsága, hogy erős mágneses mezőben indukált mágnességük tengelye rendszerint az indukáló mágnessarkok irányával (tengelyével) nem esik egybe; de minden ilyen kristályos testben van három irány, melynek az a tulajdonsága van, hogy ha a test ez irányok egyikével az indukáló sarkok irányába elhelyeztetik, a keltett mágnesség iránya az indukáló sarkok irányával egybeesik. E három irány a kristály mágnességi főtengelyeit vagy mágneses szimmetrikus tengelyeit alkotja. Az e három tengely irányában keltett mágnesség nem egyenlő s ezért, ha p. egy kristályból készült teljesen szabadon forgatható golyó valamely erős mágnes (elektromágnes) sarkai közé e tengelyek egyikével a sarkok tengelyébe elhelyeztetik, a golyó e helyzetben ugyan egyensúlyban lesz, de az egyensúly csak a legerősebb gerjesztett mágnesség tengelyére nézve lesz állandó; a többi két tengelyben pedig csak labilis. Minden ilyen kristályos testben két, a jelzett három tengelyhez szimmetrikusan fekvő irány van, mely arról nevezetes, hogy ha a golyó a mágneses mezőn felfüggesztetik és az annak felfüggesztésére használt fonal iránya e két vonal valamelyikével egybeesik, a golyó a mágneses mezőben közömbös egyensúlyban lesz, azaz hogy keltett mágnességének tengelye minden ezen felfüggesztés mellett lehetséges helyzetben az indukáló sarkok tengelyével egybeesik és mindig ugyanakkora erejü. E két irány Plücker szerint a kristály mágneses tengelyeinek neveztetik.
l. Elektromos mértékegységek.