v. török foghagyma, l. Kigyóhagyma.
v. termő virág (növ., flos pistilliger), általában minden olyan virág, amelyben csak a magvazó termő (pistillum) van, himje más virágban van (himes virág v. himvirág), p. magvas kender. Jele [ÁBRA]. A M. és himes virágok eloszlásából támad az egylaki és kétlaki növény.
(növ., Cytodes), olyan sejt, melynek sejtmagva nincs, a magvas sejtekkel szemben szokás használni; l. Sejt.
(növ.), a csonthéjas gyümölcsöknek az a fajtája, melynek húsa vagyis a gyümölcs külső rétege, a belső kemény csontburoktól (putamen) éréskor elválik. Ellentéte, a duránci, duráncai v. durhó gyümölcs, melynek a gyümölcshúsa megéréskor is összefügg a csonthéjjal. Van p. M. barack, M. szilva stb.
(növ., magveszteség, vetélés, elsatnyulás, magsatnyulás, abortus), az egész termőnek v. csak bizonyos rekeszének, gyakran fogantatás hiányában, a magvakkal együtt való megsemmisülése. A M.-ben bizonyos majorátus felé való törekvés jelentkezik, mert nem teljes M. alkalmával több apróbb mag rovására, csak egy vagy kevesebb fejlődik ki, amely azután jóval nagyobb és erőteljesebb, mint M. nélkül lehetett volna.
(erd.), a famagvak megvizsgálása csirázóképesség tekintetében. A magvizsgálás módjai a következők: 1. A mag felvágása. A késsel kettévágott mag szine és elhelyezése a mag héjában eléggé biztos következtetést ad a mag jóságára nézve. 2. Tűzpróba. A magból nehány szemet forró fémlapra helyeznek; a szétpattanók jók, az elszenesedők léhák. 3. A csiráztatás (l. o.).
a vetőmag megvizsgálására berendezett intézet. Célja a magvakkal való kereskedést ellenőrizni és ezáltal a gazdák, erdészek és kertészek érdekeit az előforduló hamisítások és visszaélések ellen megvédeni, azonkivül a károsan fellépő gyomok irtása, valamint a magvak kifejlődésére ártalmas paraziták elleni védekezés iránt a gazdaközönséget tájékoztatni. Hazánkban 6 M. van s pedig Budapesten, Magyar-Óvárt, Kolozs-Monostoron, Keszthelyen, Debrecenben és Kassán. A gazdák számára ingyen eszközlik a M.-ok a fontosabb vetőmagnak megvizsgálását. V. ö. Németh J., Földmivelésügyi útmutató (Budapest 1894).
v. magyalfa (növ.), a nép nyelvében közönségesen a Quercus lanuginosa Thuil., magyan v. magyó hangzással is, az irodalom M.-nak az Ilex L. (Aquifolium Plin.) géniuszt nevezi. Ez a róla nevezett család fája v. cserjéje. Levele váltakozó, gyakrabban örökzöld, épszélü, fogas v. tövisfogu. Virága többnyire a levél tövében keletkezik, kevésvirágu, álernyő, csonthéjas gyümölcse gömbölyded, 4-8 magu. Mintegy 175 faja elszórva az egész földkerekségen terem, de többnyire amerikai. Európában és hazánkban csak az I. Aquifolium L. (krisztustövis) terem. Ez cserje v. a déli vidéken 6-12 m. magas fa, levele tojásdad, bőrnemü, bodros, a vén fán inkább épszélü, a hajtásokon öblös, tövisfogu, fényes, virága zöldesfehér, gyümölcse piros v. sárga, borsónagyságu. árnyékos erdőben, hazánknak inkább a déli részén elszórva, de Japánban és Virginiában is terem. Koronája sűrü lombu, tojásdad. Nagyon lassan nő, csak 80 esztendő mulva lesz meglehetős magas. Magva 11/2-2 esztendő mulva csirázik. Az I. Paraguayensis St. Hill. (l. az Élvezet növényei képén), D.-amerikai bokor, levele ékforma vagy hosszaslándsás, tompa, ritkásan fogas. Paraguayi, perui jezsuita tea, maté vagy yerba néven Dél-Amerika nagyrészének kedvelt s mindennapi itala. hathatós része a kaffein (egy fajtájában 44%). A fogyasztást 4 millió kg.-ra becsülik. Az I. theezans Mart. braziliai, leveléből tea lesz. - Az I. Dahoon Walt. floridai; belőle lesz az indus tea v. yaupon. Az Ilex gongonha Lamb. braziliai fa leveléből teát szokás főzni s kommini, konchonga, gongonha v. kangucha-nak nevezik. A paraguai teánál rosszabb, de azért árulják. - Magyalfélék (Aquifoliaceae seu Ilicineae), kétszikü, mintegy 150 fajt összefoglaló család a kutyafaképüek rendjében. Leginkább télizöld fás növények. Levelök váltakozó, egyszerü; virágjok csillagszerü 4-es v. ötöságu, a levél tövéből sarjadzik, pároséltü; gyümölcsük csonthéjas bogyó. A legközelebbről rokon kecskerágóféléktől az különbözteti meg, hogy virágjokban a termő alatt nincs tányérka, petéjök pedig magános és csüngő. A M. a tropikus és szomszédos területen nőnek, Amerikában a leggyakoribbak. Az Ilex és Prinos levélnyomása a geologia harmadik korából ismeretes.
XI. KÖTET vége