Magyar athletikai club

l. Atletika (II. köt. 292. old.).

Magyarázás

l. Értelmezés, Eregezis és Hermeneutika.

Magyar balzsam

(növ.), l. Törpe fenyő.

Magyar Bazár

a nők munkakörét felölelő lap, szépirodalmi melléklettel, 1866 január 1. Szabó Rikárd indította meg: 1873 szept. 1-től Whol Janka és Stephanie vették át a lapot; utóbbinak halála (1889 okt. 14.) óta testvére Wohl Janka a lapnak szerkesztője; kiadók voltak előbb Szabó Rikárd; 1866 márc. 15-től Emich Gusztáv, 1868 okt. 1-től az Athenaeum a lapnak kiadó tulajdonosa Budapesten. Megjelenik havonként kétszer 4-rét két íven, rajzokkal és szines divatképpel.

Magyar békeegyesület

1895 dec. 14. tartotta alakuló gyülését Budapesten. Célja az örök béke, vagyis az, hogy az összes nagyhatalmak teljes egyetértéssel elnyomják egy esetleg kitörhető véres háboru okait. A M., mely a többi külföldi békeligák mintájára alakult, szintén csatlakozott a berni nemzetközi békeirodához, amely a svájci kormánytól szubvencióban részesül. Az alapszabályok szerint a társulatnak mindenki tagja lehet, férfi és nő egyaránt, ha 16-ik életévét betöltötte.

Magyar bogyók

l. Természetes organikus festőanyagok.

Magyar bors

(növ.), néhol a kerek bors, török v. fekete bors (l. Bors), de ez nem hazai termék; mint kiváló hazai termék és fűszer a paprika (l. o.).

Magyar bőr

így nevezik külföldön a faggyuval itatott, timsós lében pácolt szarvasmarhabőrt, melyet nyereg- és szíjgyártásra használnak.

Magyar-Brod

(Ungarisch-Brod), város Hradisch (ettől 15 km.-nyire) morva kerületi kapitányságban, az Olsava mellett, (1890) 4670 lak.

Magyar címer

l. Államcímer és Magyarország.


Kezdőlap

˙