(ejtsd: - bran) Mária Felicita, spanyol eredetü énekművésznő, Garcia Manuel (l. o.) leánya, szül. Párisban 1808 márc. 24. megh. Manchesterben 1836 szept. 23. Rendkivül mély és szép hangját atyja képezte ki oly fényes eredménnyel, hogy Londonban 1825. első felléptére primadonnául szerződtették. Az évszak végén atyja társaságával Amerikába ment, New-Yorkban M. nevü kereskedőhöz ment nőül, de aki csakhamar csődbe jutott; erre elváltak. Párisban 1827. lépett fel s itt és Londonban, majd olasz és egyéb nagy városokban a legnagyobb ünnepeltetés közt énekelt 1831 óta de Bériot-val élt együtt, 1836. egybekeltek; a nagy zenei ünnepek kimerítették s alig egy heti betegségre halt meg. Maga is költött csinos darabokat, melyek Derniéres pensées musicales címen jelentek meg.
a Szamoa szigetek (l. o.) királya.
(lat.) a. m. almaformáju.
(lat.) a. m. rossz indulat, gonoszság; malignus, rosszlelkü, gonosz.
arab eredetü török szó, jelent pénzügyre vonatkozó, pénzügyi dolgokat, újonnan pedig igy nevezik a pénzügyminisztériumot is. M.náziri a pénzügyminiszter.
l. Malek.
az iszlám négy ortodox ritusainak egyike (l. Fikh), mely különösen É.-Afrikában van elterjedve. Alapítója Málik b. Anasz, medinai nagyimán 8szül. 710 körül, megh. 795.), ki e címen Al-muvatta' (az egyengetett út) legelőször szerkesztett egy mohammedán Corpus jurist V.ö.. Goldziher, Muhammedanische Studien (II. köt.).
város Ny.-Afrikában, Angola (l. o.) portugál gyarmatban, a Borea partján, egészségtelen vidéken.
kikötőhely angol K.-Afrikában, a Szabaki torkolatától D-re, 5000 lak.
(ejtsd: malin) v. Mechlen, város és érseki (Belgium primása) székehly Anvers (ettől 24 km-nyire) belga tartományban, a Dyle és vasutak mellett, termékeny síkon, (1890) 51014 lak., csipkekészítéssel, kalap-, szőnyeg-, butorgyártással, kender- és lenszövéssel; rézolvasztókkal; azonkivül M. a királyi vasúti művek középpontja. A legkiválóbb épülete a Szt. Romuald-székesegyház, amelynek legnagyobb része a XV. sz.-ból való; tornya pedig 97 m. magas; a szentély körül 4 érseki mauzoleum, azonkivül szép festmények (köztük Van Dycktől is) láthatók.. A Notre Dame-templomot Rubens csodás halászata, a Szt. János-templomot pedig a magusok imádása díszíti. A vásárcsarnok előtti nagytéren áll Osztrák Margit szobra. egyéb jelentékenyebb épület még a városháza és az érseki palota. M. eredetét azon kolostornak köszönheti, amelyet szt. Romuald alapított, aki 775. itt martir-halált szenvedett. A normannoktól elpusztított városi Notger lüttichi püspök látta el falakkal. A XIV. sz.-ban a Németalföldek egyik legiparosabb városa volt, Bátor Károly 1473. itt egy főtörvényszéket alapított. 1493. Osztrák Margit ide tette át székhelyét. II. Fülöp érseki székhellyé tette. 1746., 1792. és 1794. a franciák foglalták el, akik 1804. erődítményeit is lerombolták. M. Mansfeld Ernő szülővárosa. V. ö. Van Gestel, Historia sacra et profana archiepiscopatus Mechliniensis (Hága 1725).