Heptadecilsav. A zsírsav sorozatba tartozó egy bázisu sav; képlete C17H34O2. E vegyületet először Cheoreul állította elő, de Heintz szerint a M. nem egyéb, mint 10 sr. sztearinsav és 90 sr. palmitinsav elegye. Ugy látszik, hogy a zsírokban nem fordul elő. Mesterséges úton a cetilcianidnak káliumhidroxiddal való főzésekor kapható. A M. nagyon hasonlít a palmitinsavhoz; op. 59,9.
(ásv.), ezüstfehér, erős gyöngyfényü, mésztartalmú csillámpala, L. Csillám, Globulit, Krisztallit.
sziget venezuela partjától 25 km.-nyire. Egy isztmus által összekötött két részből áll; a nagyobbik K-i dombos, a Ny-in a Macanao hegycsúcs 1364 méternyire emelkedik. Hossza 60, legnagyobb szélessége 33-34 km. Blanquilla és Hermanos szigetekkel együtt a Nueva Esparta nevü kerületet alkotja, amelynek területe 4145 km2, lakóinak száma pedig közel 40000; Asuncion fővárossal. M. K-i része termékeny, a Ny-i csak állattenyésztésre alkalmas. Kikötői Pampatar, Pueblo de la Mar és Pueblo del Norte. Az egykoron jelentékeny gyöngyhalászat megszünt. M.-t 1498. Kolumbus Kristóf fedezte föl.
(állat), az édesvizi kagylók egyik neme, l. Gyöngykagylók.
(ejtsd: marget) város Kent angol grófságban, 25 km.-nyire Canterburytől a Thanet sziget É-i partján, a Themze torkolatánál, vasút mellett, (1891) 18419 lak., igen látogatott tengeri fürdővel; 1854. épített és 1876. kibővített moloval; halászattal; szép hotelekkel; régi, 1050-ben alapított templommal, amelyben szép faragványok és érdekes síremlékek láthatók.
l. Château-Margaux.
(Margilan), Fergana orosz tartomány fővárosa, 65 km.-nyire Kokandtól, a Sah-i mardan mellett, az É. sz. 40° 27' 55" alatt mintegy 40000 nagyobbára szart lak., akik teveszőr-, gyapjú- és selyemkelméket készítenek. Az orosz hatóságok 16 km.-nyire Novo-M.-ban laknak, a két város közt fekszik Jar-mazar erősség. M. Turkesztán egyik legrégibb városa; körfalaiban 12 kapu van. E falak közt számos régi emlék látható, a többi közt egy nyilt templomhoz hasonló épület, amely a hagyomány szerint Nagy Sándor sírja.
(ejtsd: marzs'rid). Montagnes de la M., hegylánc Lozere és Vantal francia départementokban Truyere és a felső Allier közt. A Garonne és Loire közt vizválasztó; a Randonban (1554 méter) éri el a legnagyobb magasságát. Rajta meglehetősen sűrü erdők vannak.
Oletzko járás székhelye Gumbinnen porosz kerületben, 8 km.-nyire az orosz határtól, a Lega folyó s a porosz államvasutak nsterburg-Lyck mellékvonalánál, (1890) 4887 lak., fürész- és őrlő-malmokkal. Első rangu postája, telegráfja, evangelikus és katolikus temploma, mezőgazdasági iskolája, kerületi kórháza, takarékpénztára van. Közelében van Oletzkokastély. M. 1560. keletkezett.
Hermann, német iró, szül. Züllichauban 1809 szept. 14. megh. Lipcsében 1864 febr. 11. Berlinben filologiai tanulmányokat végzett; 1836-38. a Berliner Konversationsblatt-ot szerkesztette, majd Lipcsében, Münchenben és Frankfurtban élt mint hírlapíró, 1853. pedig átvette a lipcsei Blätter für litterarische Unterhaltung szerkesztését. Irt több humorisztikus regényt: Justus und Chrysostomus, Gebrüder Pech (1840); Johannes Mackel (1841); Fritz Beutel (1857); népies zamatu költeményeket: Gedichte (1857); továbbá tragédiákat: Heinrich IV. (1837); Das Täubchen von Amsterdam (1839); Elfride (1841). Nagy irodalomtörténeti munkásságot is fejtett ki: Deutschlands jüngste Litteratur- und Kulturepoche (1839) c. munkája fontos adatokat szolgáltat az ifju Németország korának megismeréséhez.