Mária-Bisztrica

község, l. Marija-Bistrica.

Máriabogács

(növ., Silybum Vaill., Boldogasszony teje, tövise és tenyere, Szűz Mária tövise, teje és tenyere, tarkatövis, fehér kerti lapu, tarka bogáncs, ezüst-bogáncs, kerti bogáncs v. bogáncskóró), csöves-fészkes fajaszakadt fű. A S. Marianum L. (Carduus Marianus L., kerti fehérhasu tövis) 1,3 méternyi csinos kerti virág. Levele nagy, bodros, világos zöld, fénylő és tejfehérségü erezettel márványozott, tövises, virága biborszinü. A mediterrán vidékről ered, itt-ott (Keszthely) elvadul. Magva lépfájás és sárgaság ellen officinális volt, ma csak házi szer. Fiatal és gyenge tőlevelét néhol főzeléknek elkészítik. Régen Freia tiszteletére szentelték, azután Szűz Máriára ruházták, mintha az ő teje festette volna meg a M. levelét. L. Articsóka.

Máriabogár

l. Katicabogár.

Mariabrunn

l. Hadersdorf.

Mária Dorothea

Amália, főhercegnő, József főherceg és Klotild főhercegnő elsőszülött leánya. Szül. Alcsuthon 1867 jun. 14. A leggyöngédebb és leggondosabb nevelés után 1885. lépett ki először a szűkebb családi körből s első nyilvános szereplése az volt, hogy a magyar tanítónők és nevelőnők menedékházának létesítésére alakult egyesület védnökségét elfogadta s megengedte, hogy az egyesület az ő nevéről Mária Dorothea-egyesületnek neveztessék. Az így megalakult egyesületet nemcsak fenséges példájával lelkesítette a jótékonyság terén, hanem anyagilag is támogatta. A védnökség elfogadásakor 500 frttal lépett az adakozók közé s nemsokára nővérével, Margit főhercegnővel egy művészi becsü és nagy értékü himzésüket, kezük munkáját ajánlották fel kiállítás és kisorsolás végett az egyesület javára. Ez úton a fenséges főhercegnők 6000 frttal az egyesület első alapítóvá lettek. Mária Dorothea főhercegnő a nevéről elnevezett egyesület működését azóta a legélénkebb érdeklődéssel kiséri s az egyesület által felállított intézetet, a Tanítónők otthonát látogatásával is megtisztelte. Igy jár nagyanyjának, az öreg nádorné Mária Dorothea főhercegnőnek áldott nyomdokain. L. Dorottya (3).

Mária Eleonóra

III. Ferdinánd magyar király és német-római császár harmadik neje, szül. 1630. mint II. Károly mantovai herceg leánya. 1651 ápr. 30. egybekelt III. Ferdinánddal, 1655 jun. 6. Pozsonyban magyar királynővé koronáztatott. 1686 dec. 5. halt meg. Két leánygyermeke maradt.

Mária-Enzersdorf

l. Enzersdorf.

Máriafalva

(Mariasdorf), kisközség Vas vármegye felsőőri j.-ban, (1891) 489 német lakossal, postahivatallal és potatakarékpénztárral. Nevezetes gót stílü régi temploma, mely állítólag Szt. István korából való s Steindl Imre által államköltségen renováltatott. (Főoltárképét l. a Magyar agyagipar színes képmellékletén.) Egyike legszebb gót ízlésü építkezéseinknek. M. mellett barnaszénbánya van, melyben évenkint mintegy 24 000 q szenet termelnek.

Máriafű

v. szentpázsit (növ.), l. Hierochloa.

Mária-Gyűd

község, l. Gyűd.


Kezdőlap

˙