l. Bábszinház.
Ödön, francia fizikus, szül. Bourgogneban (Saôneet Loire département) 1620 körül, megh. Párisban 1684 máj. 12. ifju korában szerzetbe lépett, és később a bencések Dijon melletti St. Martin sur Beaune nevü kolostorának főnöke lett; 1666-tól kezdve a párisi akadémia tagja volt. Mint rendének legtöbb tagja, ugy ő is a tudományoknak szentelte életét; kiváltkép a fizikát kedvelte és e téren számos fölfedezést is tett. Az kár, hogy kisérleti ügyességével nem voltak arányban matematikai ismeretei, innen van az, hogy mig a fizikai kérdéseket kisérletileg helyesen oldotta meg, addig matematikai megoldásukat csak tökéletlenül vitte véghez. A fizikának majd minden terén tett fölfedezéseket. Ezek közül mindenesetre az elsők közé tartozik ama törvénynek fölállítása, melyet éppen ő róla M.-féle törvénynek neveznek. E törvényt Boyle angol fizikus ugyan már 18 évvel M. előtt állapította meg, de M. erről semmit sem tudott; ő egészen önállóan jutott a róla nevezett törvényre (l. Gáz). M. művei megjelentek: Ouvres de M. cím alatt Lejdában 1717. Az első fejezetben De la percussion ou choe des corps címmel leirja ütközőgépét, a 8-ik fejezetben pedig, melynek címe: Nouvelle découverte touchant la vue, a szembeli vakfoltnak tőle származó felfedezését.
l. Gáz.
alul oldalsó kifolyócsővel ellátott, felül dugóval légmentesen elzárt palack, melybe a dugón át mindkét végén nyilt üvegcső nyulik (l. az ábrát). Ha a palackból kevés viz kifolyik, a felső rszben levő levegő kitágul, nyomása kisebb lesz, mig az üvegcsövön át ható külső légnyomás a belsőt és a cső alsó végétől a viz szinéig terjedő folyadékoszlop nyomását együtt véve legyőzheti és légbuborékok szállhatnak a cső alsó végén a vizbe. Ekkor a cső alsó végének szintájában, b-nek külső légnyomás uralkodik mindaddig, amig a c vizfelület nem merül b alá s a viz kifolyása csupán az ab vizoszlop nyomása alatt történik, mely a kifolyási csőtől a b szintájáig ér. Habár a viz tükre sülyed, az ily palackból a vizet egyformán maradó nyomással és sebességgel lehet kifolyatni. Mennél mélyebbre nyomják le a csövet, annál lassubb lesz a kifolyás és ez egészen megszünik, ha a cső alsó vége a kifolyási csővel egy szintájban van.
Mariotti
L., l. Gallenga.
countz Kaliforni'ban, 373 km2 ter-lettel, 458 lak., M. székhellyel.
kisközség Kolozs vármegye gyalui j.-ban (1891) 2156 oláh lak.
lord, l. Keith (1).
Vilmos, közgazdasági iró, egyetemi tanár, szül. Rozsnyón 1844 okt. 24., hol atyja székesegyházi karigazgató volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában elvégezvén, 1861. a pesti egyetemen jogot és államtudományokat hallgatott. Miután 1862-66. több fővárosi hangversenyben működött, zongorajátékával annyira magáva vonta az illetékes zenészi körök (Mosonyi, Thern, Reményi stb.) figyelmét, hogy már-már a zeneművészetre akarta magát szánni. De mégis megmaradt jogi és közgazdasági tanulmányainál. 21 éves korában lett a jog- és államtudományok doktorává; 1866 és 1867 első felében a pesti kir. itélő táblánál joggyakornok volt s e mellett több főúri család fiának adott oktatást a jogi tantárgyakból. 1868. elején kinevezték a kassai jogakadémiához tanársegédnek, szept.-ben pedig a győri királyi jogakadémiánál az államtudományok előadásával bizták meg; innen 1869 aug.-ban ismét a kassai jogakadémiához tért vissza mint a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára; 1891. ugyanily minőségben a budapesti királyi tudományegyetem rendes tanárának nevezték ki. Nevezetesebb művei: Az államgazdaságtan kézikönyve (3. kiadás 1896), mely (Eszék 1894) horvátul is megjelent; Bélyeg- és illetékszabályok (Budapest 1880); Az egyenes adók reformja Ausztriában (u. o. 1878); Egyenesadóink reformja (Politikai Szemle 1892); ezeken kivül számos tanulmányt és értekezést irt a Közigazgatási Lapokba s Jogtudományi Közlönbe. E lexikonba is több közgazdasági cikket irt.
l. Oblátusok.
egyike az Egadi-szigeteknek (l. o.).