l. Mars.
Esterházy Pál herceg és nádor csak 1895. napfényre került hadtörténeti munkájának a címe. E műben az 1663-64. török háboru történetét irja le Esterházy. Kezdi Erdély viszontagságával és azután a vasvári békekötésen tul is folytatja az eseményeket 1665 tavaszáig, de azután a munkát befejezés nélkül abbanhagyta. A munka fő érdeke azon események elbeszélésében rejlik, melyekben Esterházy Pál Zrinyi Miklós oldalán részt vett, kihez Esterházy tisztelettel és rokonszenvvel viseltetett. A munka kéziratát a kismartoni levéltárban őrzik; kiadta Bubics Zsigmond kassai püspök (Bpest 1895).
l. Marsok.
(ejtsd: marsziko-), város Potenza (ettől 30 km.-nyire) olasz tartományban, a Maddalenai-hegyekben, az Agri forrásánál, (1881) 7630 lak.; közelében 7 km.-nyire Marsico Vetere 2520 lakossal.
(ejtsd: -szillyi, Marsilius) Alajos Ferdinánd gróf, olasz természetbuvár és földrajzi iró, szül. Bolognában 1658 jul. 10., megh. u. o. 1730 nov. 1. Padovában, Rómában s Nápolyban tanult; már 21 éves korában Törökországba utazva arról könyvet irt. Onnan visszatérve osztrák katona lett, 1683 török fogságba került, honnan 9 hó mulva váltották ki s azután csakhamar visszatért osztrák szolgálatba s jelentékeny részt vett Budavár visszavételében és a későbbi csatákban. A karlovici béke után reábizták az új határvonalak megállapítását. A spanyol örökösödési háboruban is résztvett, de Breisach várának feladása miatt (1703) tábornoki rangjától megfosztották s ezért visszavonult. Később 1709. a pápai csapatok parancsnoka lett rövid ideig, majd a Provenceban és szülővárosában élt. M. kitünő építő s szervező tehetség volt s emellett rendkivül sokat gyüjtött; gyüjteményét még életében Bolognának ajándékozta, mely ennek kezelésére külön palotát építtetett, 6 őrt alkalmazva. ebből alakult később a bolognai akadémia. Számos műve közül hazánkra is vonatkoznak a következők: Danubalis operis prodromus (Nürnberg 1700); Danubius pannonico-mysicus (6 nagy folio köt., Amsterdam 1726, ez főműve, melynek VI. köt. Catalogus plantarum circa Danubium sponte nascentium címen adja a hazánk flórájára vonatkozó első enumerációt); L'État militaire de l'Empire ottoman (u. o. 1732). V. ö. Belicyay J., Marsigli élete és munkái (Budapest 1881).
L. (növ.), Marsigli grófról nevezve, l. Mételyfű.
l. Marsigli.
lovak marján szerszám- v. nyeregtörés okozta zúzódások folytán fejlődött alagútszerü menetek, melyek külső nyilásából genyes váladék szivárog, mig kutatóval mélyen a bőr alá és sokszor egészen valamely háti csigolya tövisnyujtványáig érhetni, mely utóbbinak elhalása tartja fenn hosszu időre a gyógyulást. A sipolynak egész hosszában való feltárásával és az összes elhalt vagy erre gyanus szövetrészletek eltávolításával a baj meggyógyitható, föltéve, hogy igen kiterjedt genyesedő gyuladás és vérfertőzés jelei a gyógyulás lehetőségét nem járják ki.
(ejtsd: marsz la tur), falu Meurtheet-Moselle francia départementban, 24 km.-nyire Metztől, (1891) 681 lak. Ismeretes a porosz-francia háboruban 1870 aug. 16. itt vívott ütközetről.
térség Rómában (l. o.) és Párisban (l. o.).