(marsi), 1. ókori néptörzs középső Itáliában. Kr. e. 304 körül kötöttek szövetséget a rómaiakkal. De régi tekintélyök a latinok közt, nemkülönben régi ellenszenvök Róma ellenében azt okozta, hogy Kr. e. 91. ők vállalták el a vezérszerepet a szövetségesek háborujában (Marsicum bellum). Fővárosuk Marruvium volt (ma San Benedetto) a Fucinus-tó keleti partján; vitéz harcosok voltak; jeles gyógyító füvek ismerői és kigyók szelidítői (a hitrege azt tartotta róluk, hogy Kirke rokonai és Medela tanítványai).
2. M., néptörzs Germániának északnyugati részében, a Rajna, Weser, Lippe és Ruhr között. Tacitus Germánia népeinek három főtörzse közül az istaevonokhoz számította őket; a cheruskok mellett döntő szerepük volt Varus ismeretes teutoburgi vereségében, de Germanicus előtt meghátráltak és azontul a világtörténetben nyomuk vész.
l. Mars.
l. Istálló
(ejtsd: márszt's), 1. János, angol drámairó, szül. valószinüleg Coventryben 1575 táján, megh. Londonban 1634 jun. 25. Oxfordban tanult és barátja volt Ben Jonson-nak (l. o., IX. köt. 957. old.), kivel azonban később szakított. Nyolc részint szomoru-, részint vigjátékszerü drámáján kivül, melyek inkább csak irodalomtörténeti beccsel birnak, irta: Metamorphosis of Pigmalion's image (1598) költői elbeszélését és The scourge of Villanie (1598) szatiráját. Műveit Halliwell (London 1856) és Bullen (u. o. 1887) adta ki.
2. M. János Westland, angol drámairó, szül. Bostonban (Lincolnshire) 1819 jan. 30., megh. Londonban 1890 jan. 5. The patricians daughter c. drámájával lépett fel (1841), melyet sűrün követtek egyéb szinművei; ezek közt legtöbb sikert arattak: The heart and the world (1849) és Life for life (1869). Vigjátékai, melyekben éles politikai szatirát gyakorolt, nem sikerültek annyira; köztük a legjobbak:? Borough politics és Lamed for life (1871). M. a klasszikus angol mestereket utánozta; sok benne a drámai erő, párbesszédei gyorsak és jellemzők. Mint regényiró is kiváló: A lady in her own right (1860) és The wife's portrait (1869) igen sikerült kötetek. Összes műveit Dramatic and poetical works (London 1876) c. maga adta ki.
(ejtsd: marszin mur), falu York (ettől 10 km.-nyire) angol grófságban, West Ridingban, vasút mellett. Ismeretes azon győzelemről, amelyet 1644 jul. 2. Cromwell a Ruprecht pfalzi herceg vezérlete alatt álló királyi hadakon kivívott.
kikötőváros Göteborg (ettől 30 km.-nyire) svéd länben, a Skager Rak egy kis szigetén (1892) 1547 lak., aránylag enyhe éghajlattal, igen látogatott tengeri fürdőkkel; közelében a jelenleg jelentéktelen Caristeen erősséggel, 1449. I. Keresztélyt itt választották meg norvég királlyá.
Vilmos, dán festő, szül. Kopenhágában 1810 dec. 24., megh. u. o. 1873 márc. 25. Eckersbergnek volt tanítványa és már pályája kezdetén pompásk eredeti humorral ábrázolt egyes komikus jeleneteket a kopenhágai életből. 1836-1843. tartózkodott először Olaszországban; ott festette a Szt. Antal ünnepe Rómában és Olasz szüret címü képeit. Hazatérése után festette Holberg vigjátékaiból vett hires képeit, melyeknek eredeti, tőrülmetszett, néha kissé durva humora szinte fölülmulhatatlan. Talán a legsikerültebbek közöttük az Erasmus Montanus (1844) és a Látogatás a gyermekágyas asszonynál. Szintoly kitünőek tollrajzai, illusztrációi, főleg a Don Quixote-hoz készítettek. Utóbb még többször utazott Olaszországba, de ez utazások nem váltak eredetiségének előnyére. Későbbi kitünő képei: a nagy Vasárnap a Siljan tavon (1853); Látogatás (1857); Krisztus és a tanítványok Emauszban (1856); Krisztus vendégsége (1869). Életteljes arcképei közül említendők: Heibergnéé, Hansen Konstantin fetőé, Höyen tanáré. 1853-59. a kopenhágai akadémia igazgatója volt.
(állat), l. Erszényesek.
Mant. Kövült állat. A Fexibiliák rendjén belül a tengeri liliomok (Crinoidea) osztályába tartozó kihalt állatnem, melynek a legtöbb tengeri liliomtól eltérőleg nincs nyele. Csakis a kréta-időszak végén élt, eddig Angliának és északi Németországnak a felső (fehér) krétájából ismeretes.
Hyagnis fia, kit leginkább Apollonnal folytatott versenyéről ismertek. Midőn Athena a flótát, melyet ő talált föl, eldobta, mert rajta játszván arcát elcsúfította. M. fölvette azt és megtanulta e hangszer kezelését; azután vakmerően versenyre hivta Apollont: de a Muzsák az isten kitarajátékának itélték oda az elsőséget, mire Apollon M.-t egy fenyőfára akasztotta és megnyúzta. M. eredetileg a hasonló nevü folyó istene volt. Sokféleképen ábrázolták; leggyakoribb az a jelenet, amint Apollon megbünteti; Rómában és a gyarmatokban a vásártereken és piacokon állott M. szobra, mint a szabadság jelképe.