1. Frigyes Frommhold, orosz jogtudós, szül. Pernauban 1845 aug. 15. (27.). Szt. Péterváron jogot tanult s 1873. a császári jogi iskolában az államtudományok tanára lett. 1874-ben Gorcsakov jogi tanácsadója volt; ugyanekkor a brüsszeli konferencián, hol a hadviselés törvényeit kodifikálták, Oroszországot képviselte. 1884. és 1887. a vöröskereszt-, 1889. a kereskedelmi és tengerészeti jogi, 1889-90. a rabszolgakereskedés elleni nemzetközi kongresszusokra Oroszország szintén M.-t küldte ki; 1891. pedig az új-fundlandi vitás kérdésben biráskodott anglia és franciaország közt. Fontosabb munkái: A magántulajdon a háboru idejében (oroszul, Szt. Pétervár (1880); Recueil de traités et conventions conclus par la Russie avec les puissances étrangeres (u. o. 1874-89, a kormány megbizásából; ebben megvannak Oroszország összes szerződései a külföldi nagyhatalmakkal, tehát Ausztriával is, a vesztfáli béke óta); La Russie et l'Angleterre dans l'Asie centrale (Brüsszel 1879); Le conflit entre la Russie et la Chine (u. o. 1881); fő munkája: A népjog, a civilizált népek nemzetközi jogai, mely számos nyelven megjelent (franc. Páris 1883-1887).
2. M. György Frigyes, diplomata és a nemzetközi jog nagyhirü képvselője, szül. Hamburgban 1756 febr. 22., megh. M. m. Frankfurtban 1821 febr. 21. Göttingában tanult és azután a wetzlari birodalmi törvényszéknél, majd Bécsben szolgált. 1783. jogtanár lett Göttingában; 1789. nemesi rangra emelték; 1808-13-ig (francia időben) mint állami tanácsos működött a vesztfáliai királyságban; 1814. a hannoverai király tanácsosává tette és 1816. a frankfurti szövetségi tanácshoz küldötte mint követét. Több rendbeli fontos és megbizható munkát irt, melyek közül nevezendők: Précis du droit des gens modernes de l'Europe (3. kiad. Göttinga 1821, újabb kiadás Vergétől, Páris 1864); továbbá: Recueil des traités. Ennek a még ma is nagyrabecsült munkának I. csoportja 8 kötetet foglal magában (Göttinga 1817-35), melyek az 1761-1808. békekötéseket és nemzetközi szerződéseket foglalják magukban, mig a II. csoportba tartozó 16 kötet az 1808-42. éveket öleli fel. Ebből a második csoportból azonban M. maga csak az első 4 kötetet rendezhette sajtó alá; a többi kötet unokaöccse, M. Károly, továbbá Saalfeld Frigyes és Murhard Frigyes szerkesztése mellett jelent meg. ezt a sorozatot évek multán, 1873-75. újabb toldalék követte, a Nouveau recueil général (20 köt.), melyet Murhard Károly és Frigyes, Pinhas J., Samwer, Hopf és Stoerk 1876-93. újabb 18 kötettel megtoldottak. M. egyéb munkái közül lásd még az Erzählungen merkwürdiger Fälle des neuern europäischen Völkerrechts (Göttinga 1800-2., 2 köt.) és A Cours diplomatique c. munkát (Berlin 1801, 3 köt.).
3. M. Károly báró, az előbbinek unokaöccse, (1790-1863), szász-weimari miniszter és jogtudós, szintén több becses munkával vívott ki magának hirnevet. Ilyen: Guide diplomatique (5. kiad. átdolgozta Geffeken, 1866); Causes célebres du droit de gens (5. kiad. 2 kötet 1858-61) és a Recueil manuel et pratique de traités (7 köt., 1846-1857). Ezt a munkát Cussy támogatásával szerkesztette, Geffcken pedig újabb sorozattal (1885-1888, 3 köt.) megtoldotta.
János, dán teologus és püspök, szül. Flensburgban 1808 aug. 11., megh. Kopenhágában 1884 febr. 3. Tanult Kopenhágában, hol 1839. teologiai tanár; majd 1854. Seeland püspöke lett. Kitünő templomi szónok s korunk egyik legkiválóbb dogmatikusa volt, ki a kereszténység természetfölötti elvét állítja rendszere élére. Művei közül, melyek a dán eredetiből német, angol és svéd nyelvekre is többnyire le vannak fordítva, a legnevezetesebbek: Erkölcsbölcseleti rendszer alapvonalai (1841, magy. ford. Haberern J. és Molnár A., Pest 1864); Keresztyén dogmatika (1840); egyházi beszédek (1847); A hitről és tudásról (1867); Katolicizmus és protestantizmus (1874).
Frigyes Vilmos, német festő, szül Weimarban 1814 márc. 11. Eleinte Weimarban tanult, azután Düsseldorfban Hildebrand Tivadarnak és Schadownak, Párisban pedig Delarochenak volt tanítványa, 1849. a berlini akadémia tagja, 1854. a weimari Zsófia-intézet tanára lett. Művei nagyrészt a reformáció és a harmincéves háboru történetéből vett olajfestmények és a század közepén virágzó történeti festészet szinvonalán állanak. Említendők: Luther a wormsi gyülésen; Huss a Konstanzi zsinaton; Hutten Ulrik halála; Luther elégeti a pápa bulláját; Hutten Svájcba menekül, stb. Nyolc kartont készített Körner költeményeihez is, melyek reprodukciókban is megjelentek.
nőnév, l. Márta.
(ejtsd: - vinnjerd), Massachusetts É.-amerikai államhoz tartozó sziget a Buzzard-öböltől DK-re, mintegy 300 km2 területtel. Az alacsony sziget egyedüli kikötője Homes Hole. Egyenletes, homokos partjain látogatott tengeri fürdők vannak. Lakóinak száma 4369. A helységek: Edgartown, Chilmark, Tisbury és Gay Head. A wesleyi methodistáknak szép birtokaik és nyaralóik vannak rajta.
(Mars-tól) a. m. harcias, a háborura vonatkozó; továbbá a Martialis költő modorában irott dolog. - M. a gyógyszerészetben a. m. vas. Medicamenta martialia, vastartalmu szerek; Aqua M., vastartalmu viz.
Marcus Valerius, római epigrammköltő, szül. Bilbilisben (Spanyolország) 40 körül, megh. Spanyolországban 101. vagy 102. Rómába 64 táján jött, s mivel szegény volt, hizelgő verseivel akarta a császárok kegyeit megnyerni. Titus és Domitianus császárok kedvelték is, de azért M. sohasem lett gazdag, ellenben volt tribun, lovaggá tették s Domitianus is megerősítette a jus trium liberorum kiváltságát, melyet M. Titustól kapott. De Nerva trónra lépte után nemsokára (97) visszatért Spanyolországba, mert sem ez, sem traján nem szerette a szatirikusokat M. hirét XV könyvre terjedő epigrammjai alapították meg, melyekben éles, találó szatira és epés gúny nyilatkozik, de sokszor erkölcstelenek és hizelgők. Legjobb kiadása a Friedländeré (Lipcse 1886) V. ö. Barna, A rómaiak szatirájáról (Budapest 1886).
(ang., ejtsd: mársel ló), általában oly kivételes állapot, midőn az ostromállapot kihirdetésével minden polgári jog megszünik; ez Angliában soha sem fordulhat elő; továbbá az angol kormány ama joga, hogy erőszakot erőszakkal toroljon meg, ha az a közbiztonságot fenyegeti; nem más, mint ama jogi elv alkalmazása, hogy a veszélyben az erőszak is használható. Elvileg el van fogadva, hogy zendülés esetén is a fegyveres erőnek csak a Riot Act felolvasása után van joga közbelépni. L. még Meeting.
l. Capella.
(ejtsd: -ics) Grga, a horvátok legnagyobb élő epikus költője, szül. Posujeben (Hercegovina) 1822. Gimnáziumi tanulmányait Pozsegán és Zágrábban, a teologiát pedig Székesfehérvárt végezte. 1844 után egy ideig sarajevói plébános volt. Jelenleg mint ferencrendü szerzetes él a kreevói kolostorban Sarajevo közelében. Politikai szerepet is játszott és az osztrák-magyar okkupáció előkészítésében neki is nagy része volt. Igen sok epikus költeményt irt a délszláv népköltészet modorában, de legkiválóbb munkája az Osvetnici (A boszuállók) címü eposza 7 énekben, melyben a kereszténység harcát a törökök ellen 1857-1870. ecseteli. Azonkivül a rigómezei ütközetről szóló népdalokat egy eposzi egységbe összeolvasztotta, végre 1858. egy boszniai és hercegovinai népdalgyüjteményt is közölt. 1895 jan. aranymiséje alkalmából a királytól a vaskoronarendet kapta.