(lat.) a. m. csomó, darab, tömeg.- M.-curator, tömeggondnok, l. Csőd.
(az angol master-tól), igy szólitják meg a néger rabszolgák urokat.
hercege, l. Regnier.
(ejtsd: messzecsuzettsz), egyike az E.-amerikai Egyesült-Államoknak az Atlanti-oceán, New-Hampshire, Vermont, New-York, Connecticut és Rhode Island közt, 21540 km2 területtel (1890) 2238943, 1 km2-re 104 lak., akik közt 20000 szines bőrü. A több mint 700 km. hosszu partokba mély és nagy öblök, nyulnak be; ezek közt a legnagyobbak a 110 km. hosszu M.-i öböl a Cod-foktól DDK-re, továbbá a Merrimac-, Essex- és Buzzard-öböl. D-i partjai előtt több sziget terül el, aminő Martha'Vineyard (l. o.) és Nantucket (l. o.). A nagyobbára gránitból és palákból álló földje, amelyen a jégkornak számos nyoma látható, nagyobbára halmos, csakis Ny-i végében emelkednek a Green Mountains, a Tagh-Stanic és Hoosic-hegyek. A Connecticut csak érinti az államot, ellenben rajta folynak át a Housatonic, a Blackstone, a Merrimac, a Taunton, amely két utóbbi hatalmas vizeséseket alkot, a Fall, Mystic és Charles-river. A hajózásra azonban egyik sem alkalmas. Számos az apró tó és laguna. Az éghajlat mérsékelt, de a tél zord. Ásványországi kincsekben M. szegény; a Quincy mellett bányászott gránit azonban az Unióban hires. A mezőgazdaság és állattenyésztés jelentéktelen, annál fontosabb az államra nézve a halászat és az ipar. Ipar tekintetében M. az Unio egyik legfontosabb állama. Az ipartelepek száma körülbelül 15000; ezek közel 400000 embert foglalkoztatnak és évenként mintegy 700 millió dollár értékü árut termelnek. Az iparnak csaknem minden ága képviselve van; legfontosabb a cipő- és csizmagyártás, a pamut- és gyapju-szövés, a bőr-, gép-, papir-, gummiáru-, drót-, butor-gyártás, a cukorfinomítás, vas- és acéláru-készítés és húsfüstölés. A kereskedés legfontosabb helye Boston. Hajóinak száma 1828, 411,244 t. tartalommal; ezek közül 825 a halászat szolgálatában áll. Vasúti vonalainak hossza (1891) 6190 km. Felsőbb iskolái közül a legjelentékenyebb a Harvad-University Cambridgeben és a mezőgazdasági iskola Amherstben. A végrehajtó hatalom kezelőit (főkormányzó, kormányzó, államtitkár, kincstartó és 8 tagu tanács), a 40 szenátort és 240 képviselőt egy-egy évre választják. Ellenben a Supreme Judicial Court és a Superior Court nevü biróságok tagjait élethossziglan nevezik ki. A kongresszusra 2 szenátort, 13 képviselőt küld és az elnökválasztásnál 15 szavazata van. 14 countyra oszlik. Fővárosa Boston. M. területén (1620) az első állandó telepet a Duxburyi-öbölnél menekülő puritánok alapították; ezután csakhamar mások is keletkeztek. 1629. ezen telepek külön tartománnyá alakíttattak és I. Károly külön kartával szabályozta és Plymouth meg M.-öböl nevü részre osztotta. 1692. azonban Hollandi Vilmos ezeket ismét egyesítette. Az E.-amerikai szabadságharcban M. volt az első, amely fegyvert fogott; ekkor lakóinak száma 250000 volt.
(franc., ejtsd: masszákr, ang. ejtsd: messzekr) a. m. lemészárlás, vérfürdő; M. of the Innocents, az ártatlanok lemészárlása, a. m. a betlehemi vérfürdő, Angliában még tréfás neve ama eljárásnak, hogy a parlamenti ülésszak végén az el nem intézett javaslatokat félre teszik.
Toscana olasz compartimnto tartománya, az egykori M. hercegség része Parma és Reggio, Modena, Lucca, a Liguriai-tenger és Genova közt 1678 km2 területtel, (1881) 169469 lak., 1892. hozzávető számítás szerint 179562, 1 km2-re 100 lak. A tartományt, különösen E-i részén, sürü hegyek, a Liguriai-Appenninek ágai takarják. A Serchio és Magra öntözik. A D-i síkabb része termékeny; főtermékei a gabona, olaj, kender, len és selyem. É-i részén az állattenyésztésen kivül a bányászat, különösen márványbányászat és márványfaragás a főfoglalkozás. Fővárosa: Massa; járásai: Castelnuovo di Garfagnana, M. és Pontremoli. Az egykori M hercegség Carrara várossal 250 km2 területü volt, 30000 lak. Hosszabb ideig Luccához tartozott; 1434. pedig a Malaspina-családé lett. Alderamnak, e család utolsó férfi-tagjának halála után 1731. leánya Mária Terézia örökölte, aki 1741. feleségül ment III. Herkuleshez, a későbbi modenai herceghez. Mária Terézia halála után 1790. pedig leánya Mária Beatrix, Ferdinánd osztrák herceg későbbi felesége örökölte. 1769. a franciák szállották meg, 1814. Mária Beatrix ismét átvehette országa kormányát, amit halála után 1829. fia, IV. Ferenc, modenai herceg örökölt. 1860. pedig Modenával együtt az olasz királyságba kebeleztetett be.
város Lecce D.-olaszországi tartományban, 18 km.-nyire Tarentótól, a Patemisco és vasút mellett, (1881) 8199 lak., gyümölcstermeléssel.
(ejtsd: maszázs), az az eljárás, midőn az orvos különféle kézfogással mekanikus úton igyekszik a nyugvó beteg testrészre gyógyítólag hatni. Újabban Metzger amsterdami orvos volt az, aki a M.-t tudományos alapon fejlesztette s kijelölte helyét a többi gyógyeljárás között.
A M.-kézfogások 5 csoportba osztályozhatók: 1. Effleurage, simogatás, a M.-nak az a módja, midőn kezünk tenyéri felületét ráfektetjük a beteg testrészre s miközben azt a környi résztől a központ felé végig simítjuk, arra egyszersmind mérsékelt nyomást gyakorolunk. Effleurage-zsal vezetjük be s végezzük a M. minden más faját; fő feladata a vér- és nyirokkeringés elősegítésével az anyagforgalom emelése. - 2. Petrissage, az izmok átgyúrása; alkalmazást nyer főleg, midőn az izom vitalis energiáját akarjuk emelni (sorvadt izomzat). - 3. Frictio (dörzsölés) elnevezésével jelöljük azon eljárást, mely a 2 előbbeni kombinálásából áll, t. i. egyik kezünkkel kisebb körös mozgást végezve, az ujjak hegyével mindinkább a mélybe hatolunk s a szöveteket, illetőleg az azok között felhalmozódott kóros termékeket szétsajtolni igyekszünk, amit azután a centripetalis irányban effleuráló másik kéz a nyirkutakon tovább hajtani törekszik. Vérömlenyek és izzadmányok mekanikus kezelésénél, főleg az izületek és inhüvelyek betegségeinél nyer alkalmazást. 4. Tapotement (ütögetés), a lágy részeknek megpacskolásából áll. Fő szabálya, hogy az egymásután következő ütéseket ruganyos kézzel, ne mereven végezzük. Hatása az illető részek vérbőségében, az izomrostok rángásszerü összehúzódásában nyilvánul, e mellett pedig mint erős mekanikus inger az idegvégződések ingerlékenységét csökkenti. Kiválólag alkalmas sorvadt izmok erősítésére s a fájdalmak csökkentésére különböző idegbántalmaknál. - 5. Vibratio, az az eljárás, midőn az ujjakat v. az egész tenyéri felületet a beteg testrészre helyezve, reszketést utánzó mozgást végezünk, miközben az illető testrészre mérsékelt nyomást gyakorolunk. A vibratio jótékonyan hat idegbántalmaknál s amennyiben a bélizomzat működését előnyösen befolyásolni tudja, renyhe bélműködésnél (hasmassage) is használatos. egy külön alakja a M.-nak az u. n. bevezető v. előkészító M., melyet főleg friss vérömlenyeknél s az izületek azon bántalmainál alkalmaznak, melyek az izületben izzadmány v. vér felhalmozódásával járnak. Ily esetben célszerü az illető izülettől centrikusan eső testrészt effleurálni és kisajtolni (petrissage, friction), ez által az elvezető edények kiürülnek és az izzadmány tovább vitelére alkalmasabbá lesznek.
A M.-t naponta rendszerint kétszer végezzük, egy-egy ülés 5-10 percig tart. Egy egész test masszirozására körülbelül 20-25 percet számíthatni. Masszirozásra rendesen a jól megszárított, szükség esetén kissé bezsírozott kezeket használják, de a tapotement és vibratio eszközlésére a kezet e célra szerkesztett készülékekkel (Ewer-féle concussor, Granville-féle percuteur, Klemm- és Zander-féle készülékek) helyettesíthetni. A M. nagy szerepet játszik a sebészet körébe tartozó bántalmak kezelésénél, mint csonttörések, ficam, vérömleny, izületi lobok és bántalmak bizonyos alakjainál, izületi merevség, izomcsúz gyógyításánál stb., de az eddig elért eredmények tág szerepkört biztosítottak a testegyenészet, ideggyógyászat és nőgyógyászatban is. Ez utóbbiban a svéd brandt Th. elevenítette fel s az ő érdeme, hogy a nőgyógyászatnak a M.-ban metodikusan fejlesztett gyógyeljárása van. Ma a nagyobb városok mindegyikében találni már intézeteket, melyekben az M.-t összekötve a svéd tornával orvosok végzik. V. ö. Dollinger Gy., A massage (Budapest 1887); Magvassy M. és Somló L., A massage és alkalmazása a gyógyászatban (u. o. 1887).
v. Majsai-család (haraklyáni). Olasz eredetünek tartott család, melynek egy tagja János, «de Massa» néven, már egy 1365-iki oklevélben említtetik. A XVI. sz.-ban Bihar, Békés és Zaránd vmegyék egyik legvagyonosabb családja. Előnevüket zarándvármegyei Haraklyánról irták, mely birtokukat 1559. M. Lászlótól hűtlenség címen kobozta el Ferdinánd. Ugyanezen időtájban M. Imre főnemes a Tisza-Maros közén sokat tett Kálvin tanainak terjesztése érdekében. Talán az ő leányai: Eulalia, Mágocsi Gáspárnak, a hires egri várkapitánynak felesége és Margit, panaszi Pázmány Miklós bihari alispán neje, Pázmány Péter édesanyja. Férfiágon ugy látszik már Imrében kihalt a család.
azok a hangok, melyek nem magukban, hanem a magánhangzókkal együtt alkotnak egy-egy szótagot, 1. Hangok.