város, püspöki székhely, Grosseto (ettől 40 km.-nyire) olasz tartományban, a Travertin-dombon, (1881) 6447 lak., vas- és ólom-ércbányákkal, ásványvizforrásokkal.
Tamás Gargue, osztrák képviselő és cseh egyetemi tanár, szül. Gödingben 1850 márc. 7. Bécsben és Lipcsében filozofiát meg természettudományokat tanult; 1879. Bécsben habilitáltatta magát s 1882. a prágai cseh egyetemen filozofiai katedrát kapott. Kezdetben az u. n. realista párt tagja volt, de 1891. az ifju csehekhez csatlakozott, képviselő lett s azóta a párt egyik vezérférfia. Irta: Der Selbstmord als sociale Massenerscheinung der modernen Civilisation (Bécs 1881); Blaise Pascal (Prága 1883); David Humes Skepsis (Bécs 1884); Versuch einer konkr. Logik (u. o. 1886); irt még több tanulmányt cseh nyelven is.
(ejtsd: masszé) Viktor, francia zeneköltő, szül. Lorientban 1822 márc. 7., megh. Párisban 1884 jul. 5. A párisi conservatoire-on Zimmermanntól zongorát, Halévytől zeneszerzést tanult; 1844. a római utazási ösztöndíjat nyerte Le rénégat de tanger c. kántátéval, 1860. a párisi nagy opera énekkarnagya lett, 1866. a conservatoire tanára, 1871. a francia akadémia tagja. 17 dalművet szerzett; leghiresebbek a magyarban is előadott Jeannette menyegzője (1 felv., 1853) s Pál és Virginia (3 felv., 1876), továbbá La reine Topaze, Fior d'Aliza, La nuit de Cléopâtre.
András, Rivoli és Essling hercege, az első francia császárság marsalja, egy borkereskedőnek fia, szül. Levenben (Nizza mellett) 1758 máj. 6., megh. Párisban 1817 ápr. 4. Kora ifjuságában két tengeri utazást tett. 1772. belépett a francia hadseregbe, melyből azonban 1786 mint altiszt kilépett. 1792. önkéntes lett; 1794. kitüntetéssel harcolt déli Olaszországban; 1795. hadosztálytábornok lett és mint ilyen részt vett az 1796-97. győzedelmes hadjáratban. 1797 jan. 14. ő döntötte el a Rivoli mellett kivívott fényes diadalt. Bonaparte erre Párisba küldte a béke ratifikálása céljából s ez alkalomból félesztendeig időzött a székvárosban. 1797. Berthier helyébe az egyházi-államba küldték fővezérnek; de mert a fékevesztett csapatokkal nem birt, lemondott állásáról, mire 1799. a svájci sereg élére állították. Itt az egyesült osztrák-orosz hadakat győzte le Zürich mellett (1799 szept. 25.). Az államcsiny után Genova védelmével bizta meg Napoleon, mely várost azonban hősies védelem után 1800 jun. át kellett adnia az osztrákoknak. A marengói diadal után az összes olaszországi hadak fővezére lőn. Midőn Napoleon császárrá koronáztatta magát, M.-t megtette marsallá. 1805. megint Olaszországban találjuk; Caldiero mellett okt. 30. és 31. vitézül küzdött Károly főherceg ellen, a pozsonyi békekötés után pedig a nápolyi királyságot szállotta meg hadtestével. 1807. az eylani csata után a francia hadsereg jobb szárnyának lett fővezére és a hadjárat befejeztével a Rivoli herceg címet kapta kitüntetésül. A beállott békeidő alatt az a baj érte, hogy vadászat alkalmával Berthier herceg vigyázatlansága folytán egyik szemét elvesztette. Az 1809-iki osztrák hadjáratban a Duna jobbpartján nyomult előre s kitüntetéssel harcolt Landshut, Eggmühl s Ebersberg mellett. Az asperni (esslingi) csata második napján (máj. 22.) bámulatos kitartással fedezte a francia hadaknak a Lobau szigetre való visszavonulását és megmenté azokat a végromlástól. Jutalmul a császár Essling hercegévé nevezte ki, 1810 pedig Portugália elfoglalásával bizta meg. M. be is vette Ciudad Rodrigót és Almeidát s behatolt az ország belsejébe; de azután Wellingtontól Torres Vedras táján vereséget szenvedett, mire a legnagyobb nélkülözések és öt havi küzdelmek után megint kivonult Portugáliából. 1812. Napoleon visszahivta s azontul nem bizta meg többé fővezénylettel. XVIII. Lajos pairré nevezte ki (1814 dec. 20.). Emlékiratait (Mémoires) Kock tábornok adta ki (Páris 1849-50, 7 köt.). Életét Toselli irta meg. (u. o. 1869).
Keresztély, porosz ezredes és katonai iró, szül. Schmalkaldenben 1758 ápr. 16., megh. Bialokoszban 1827 nov. 27. Mint Nagy Frigyes táborkarának tagja vett részt a hollandi (1787) és a francia háboruban, egész a baseli békéig. Az 1806-iki hadjáratban taktikai tévedései a prenzlaui kapitulációt idézték elő; bár parancsnoka, Hohenlohe herceg minden felelősséget magára vállalt, M. mégis kegyvesztett lőn, s midőn 1817. fontos iratok közzétételével fenyegette a porosz udvart, hogy pénz zsarolhasson, 14 évi várfogságra itélték; 1826. azonban kegyelmet kapott. Irta: Memoiren zur Geschichte der preuss. Staaten unter der Reg. Friedr. Wilh. II. u. Fr. Windows. III. (Amsterdam 1809-10); Historische Denkwürdigk. zur Geschichte des Verfalls des preuss. Staats seit 1794 (u. o. 1809).
(ejtsd: masszné) Gyula, francia zeneszerző, szül. Montaudban (Loire) 1842. máj. 12. A párisi conservatoire-on Laurenttól zeneszerzést tanult; 1863. a római utazás ösztöndíját nyerte el a Rizzio Dávid c. kántáéval; 1878 óta a conservatoire zeneszerzéstanára. Ugyszólván minden műve nagy sikert aratott, de egy sem tartósat: oratoriumai Mária Magdolna (1873); Éva; A szűz; operái: Don Césare de Bazan (1872)M Lahore királya (1877); Heródiás (1881); Manon (1884, Prévost abbé regényéből); Cid (1885); Werther (1886 óta kész, Bécsben adták először 1892., Párisban 1895); Esclarmonde (1889); Le mage (A jós, 1891); La Navarraise (A navarrai lány) és Le portrait de Manon (1894); Thais (1895). Magyarországi útjának (1885) emlékeül egy zenekari Suite Hangroise-t irt és zenekarra átirta Szabadi (Frank) Ignác török-magyar indulóját.
(franc., ejtsd: masszőr), az az orvos, aki massage-zsal foglalkozik.
l. Masszikot.
Marseille latin neve.
(ejtsd: messzillon), város Ohio É.-amerikai állam Stark countyjában, a Tuscaravas, az Ohio-csatorna és vasút mellett, (1890) 10092 lak., üveg-, gazdasági gép-, papirgyártással, őrlőmalmokkal; közelében szénbányákkal.