a mátraaljai palócok (l. o.) neve, mig a gömöri s tornaiaké barkó.
István, Küküllő és Marosszék főorvosa, szül. Kibéden (Erdély) 1725., megh. 1796. Két évig (1754) Utrechtben az orvostudományt hallgatta, itt avatták doktorrá, azután Bécsben és Göttingában tartózkodott, 1757 óta mint orvos és iró Erdélyben működött. Munkái: Positiones medicae inaug. de irritabilitate et aliis quibusdam medicinae capitibus (Rajna melletti Utrecht 1756); Diaetetica azaz a jó egészség megtartásának fundamentumosan előadó könyve (Kolozsvár 1762); O és új diatetica (6 köt., Pozsony 1787-93). Munkáiban termékrajzi ismereteket is közöl, az utóbbiban az erdélyi gombákkal foglalkozik.
(tótul Matyusova), felvidéki elnevezése a Komáromtól és a Vág-Dunától a Kárpátokig terjedő területnek, mely hajdan trencséni Csák Máté tulajdona volt és már régebben mint az országnak harmadik része (pars tertia regni) szerepelt. Ebbeli jelentőségét később Csák Máténak legyőzetése után tökéletesen elvesztette, neve azonban máig használatos; leginkább a Kis-Kárpátok tövében elterülő síkságot nevezik igy.
a csallóközivel együtt a nyugati palócos nyelvjárások közé tartozik s átmenetül szolgál tőlük a nyugati nyelvjárásterülethez; magánhangzó-rendszere inkább az utóbbival, főleg a rábaközivel egyezik. V. ö. Balassa J., A magyar nyelvjárások (1891); Zolnai Gyula, Mátyusföld nyelvjárása (Magyar nyelvőr 1890-1891).
v. meu, khinai földmérték = 6,73 a.
(ejtsd: mobözs), város és vár Nord francia départmentban, 17 km.-nyire Avesnestől, a Sambre és vasút mellett, (1891) 18 863 lak., kohókkal, szegkovácsolással, pléh-, réz- és vasáruk készítésével, bár- és keramia iparral; élénk márvány-, szén-, gabona- és posztókereskedéssel. 1655. Turenne ostrommal vette be.
Károly, német utazó, szül. Stettenben (Württemberg) 1837 máj. 7., megh. 1875 ápr. 4. Sokat utazott Dél-Afrikában. Útleírása: Reisen im Inneren von Südafrika 1865-72. Ő hozta az első hirt a Matabele-föld aranymezeiről és ő kutatott először Szimbabie város romjai között. V. ö. Mayer E., Lebensbild des Afrikaforschers M. (Stuttgart 1895).
Franciaországban egy kos után tenyésztett marinosjuhféle; igen finom, sima, igen hosszu, szép selyemfényü gyapjuja van. Nem nagyon terjedt el.
105 km2 területü tó Kelet-Poroszországban, Insterburgtól D-re. Partjai kanyargósak; különböző részeiben különböző neveket visel. É-on Mauer-, K-en Schwenzait-, középen Dargainen-, D-en Lötzenscher Kissain- és DNy-on Dobenscher-See nevet visel. A Löwentin- és Spirdingsseevel hajózható csatorna köti össze. Lefolyása É-felé az Angerapp.
(Mowi), egyike a Sandwich-, vagyis Havaii-szigeteknek, 1268 km2 területtel, (1884) 15 970 lak. Két emelkedett részből áll, amelyeket egymással keskeny földszoros köt össze. A K-i részen emelkedik a Halea Kala (a. m. a nap háza) nevü, 3058 m. magas vulkán, földünk legnagyobb, de kialudt kráterjével, amelynek mintegy 30 km. a kerülete és 830 m. a mélysége. Fővárosa Lahaina.