Alland községhez tartozó falu Baden alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, a Bécsi-erdőben, a Schwechat völgyében, (1890) 114 lak. A vadászkastély, amelyben 1889 jan. 30-án Rudolf trónörökös meghalt, a karmelita apácák tulajdona.
(ejtsd: mefer), London előkelő része a Hyde-parktól K-re.
(ejtsd: menuth), város Kildare (ettől 32 km.-nyire) ir grófságban, a Rye, Király-csatorna és vasút mellett, 1278 lak., az 1795-ben alapított, szt. Patrickról elnevezett katolikus papnevelő kollégiummal, Irország legnagyobb katolikus papnevelő-intézetével. Közelében van a Carton-kastély, a Leinsteri hercegek pompás lakóhelye.
(ejtsd: meó), ir grófság Connaught tartományban az Atlanti-oceán, Sligo, Roscommon és Galway közt, 5505 km2 területtel, (1891) 219 034, 1 km2-re 39 lak., akik közül 97% katolikus. 300 km. hosszu partjai nagyon szakadozottak; a fontosabb öblök: a Killary harbour, Inishark és más szigetekkel; a Clew Bay Clare szigettel; a Blacksod-öböl a hosszu Mullet-félszigetnél, az Achill-sziget mellett, és a Killala-öböl. Az É-i partok meredekek. A grófság K-i része sík; a Ny-it quarc- és gnájsz-hegyek takarják; bennök a legmagasabb csúcsok a Muilrea (820 m.), a Ben Bury (796 m.), a Nephin (772 m.). A fő folyó a Killala-öbölbe torkolló Moy a Cushadennel, továbbá a Cloonaghan, Erriff. A tavak igen számosak; 194 km2 területet takarnak. Köztük a legnagyobbak: a Conn, Cullin, Carra, Castlebar stb. K-en a föld termékenyebb, de a hegyekben nagyon sziklás és M. lakói Irországban is a legszegényebbek közé tartoznak. A szántóföld 72 552, a rét és legelő 220 523, az erdő 4330 ha., a többi miveletlen. A fő termékek a zab és burgonya. A halászat jelentékeny. Az ipar egyedül vászon és durva posztó szövésére szorítkozik. Fővárosa Castlebar (l. o.). A Killala-öböl mellett van M., amelytől a grófság nevét nyerte; egykoron püspöki székhely volt, most nyomorult kis falu.
El M. v. Albay, 2520 m. magas vulkán Luzon (l. o.) sziget D-i részében. A XIX. sz.-ban 10 kitörése ismeretes.
(franc., ejtsd: -jonéz) tojás, fehéréből, olajból és ecetből, torma és más egyéb alkatrészek hozzákeverésével készült kocsonyaszerü mártás, mellyel hideg sülteket, halakat, tengeri rákot stb. körítenek.
(ang., ejtsd: mé'r), Angliában és Észak-Amerikában a városi hatóság legfőbb tisztviselőjének címe. London, Manchester, Liverpool, Dublin és York városokban évenként választják és Lord M. (l. o.) címet visel.
egyike a Komori-szigeteknek (l. o.).
Aurél, nyelvész, filozofiai és jogtudományi doktor, szül. Budapesten 1845 márc. 10. A gimnáziumot és jogot Budapesten, a filozofiát Berlinben, Tübingában és Bécsben végezte, 1883. és 1892-ben pedig Franciaországban volt tanulmányi úton. 1873 óta rendkivüli tanára az indogermán összehasonlító nyelvészetnek a budapesti egyetemen. Ügyvéd 874 óta. Rendes tanárrá lett 1895. 1873. megjelent az Indisches Erbrecht, ismertetve a Journal des Savants 1875. évfolyamában.
1. György, német statisztikus, szül. Würzburgban 1841 febr. 12-én. 1866. a müncheni egyetem államtudományi karán magántanár, 1868. rendkivüli tanár, 1869. a bajor statisztikai hivatal főnöke, 1879. az elzász-lotaiai minisztériumban másod-államtitkári ranggal a pénzügyi osztály főnökévé neveztette ki, de már 1887. ideiglenesen nyugdíjaztatott. Azóta mint a statisztika és nemzetgazdaságtan magántanára a strassburgi egyetemen működik. Nagyszámu kisebb tanulmányai a bajor statisztikai hivatal folyóiratában s az általa szerkesztett Allgemeine statistisches Archiv-ban jelentek meg. Legnevezetesebb munkája a magyar és olasz nyelvre is lefordított Die Gesetzmässigkeit im Gesselschaftsleben (München 1877). Könyvalakban megjelent munkái közül még fölemlítendők: Statistik der Bettler und Vagabunden im Königreich Bayern (u. o. 1865); Ueber die Grenzen der Vergleichbarkeit statistischer Erhebungen (u. o. 1866); Zahl und Sprachgebiet der Deutschen (u. o. 1871).
2. M. Simon, német zeneszerző, szül. a bajor Mendorfban 1763 jun. 14., megh. Bergamóban 1845 dec. 2. Mint nevelő jutott Olaszországba; Velencében élt, egyházi zeneműveket, 5 oratoriumot szerzett; 1794. Saffo c. operájának rendkivüli sikere után egészen a dalműirásra adta magát; 20 év alatt 70-nél több operát költött. Bergamóba 1802. templomi karnagyul hivták, 1805. a zeneszerzés tanára lett, Donizetti is tanítványa volt; tekintélye mellett is elméleti műveit kéziratban hagyta. Megjelent: Brevi notizie istoriche della vita e delle opere de Giuseppe Haydn 1809.