l. Keramiai festékek.
(növ.), magyar szótárak szerint a. m. tengeri fű, tengeri hinár v. Fucus (l. o.).
község Lika-Krbava vmgye gracaci j.-ban, (1891) 1943 horvát-szerb lakossal.
vékony csepüöltöny a székelyeknél, néhol mazolás.
higított anyag, mellyel faluhelyen a padkát, a fal alsó szélét bemázolni szokták, aztán az ilyen anyagba mártott rongy s az ilyen anyagot tartalmazó fazék.
v. Macocha, l. Adamsthal.
a vaddisznó, szarvas, dámvad, mikor sáros fekhelyét odahagyva, a fához dörzsöli magát. A sáros hely magasságából következtet a vadász a vad minőségére.
a fának, vasnak olajfestékkel bekenése. A fa mázolása ugy történik, hogy csiszolása után a fát először hígabb olajfestékkel alapozzák (l. Alapozás), majd pedig vavlamivel sűrübb festékkel egyszer, esetleg kétszer bekenik, minden egyes mázolás után a festéket száradásakor habkővel lecsiszolják, végre kellő sűrüségü festékkel a végső, felső festékréteggel látják el. Néha még a bemázolt fa fölületét fodrozzák is, mire a fákra való lazurfestékeket használják.
egyoldaluan enyves fedőfestékkel bevont papiros. Festékül ásványi festanyagokon (cinnóber, okker, kréta stb.) kivül növényi festőanyagokat is használnak, csakhogy ezekből előbb timsóval, szódával vagy ónsóval csapadékot készítenek. A festékeket állati enyvvel keverik s melegen mázolják a papirosokra, a M.-t pedig szárítják és simítják. A most jelzett eljárással az egyszinüre mázolt papirosokat készítik, a fémes papirosokat ugy készítik, mint a bársonypapirosokat (l. o.), csak gyapjunyirat helyet bronzport, illetőleg bármilyen fémport hintenek a firnászos papirosra, avagy fémfüsttel borítják. L. még Gránitpapiros, Márványozott papiros.
l. Maszora.