(ang., ejtsd: mít) a. m. táplálék, eledel, hús; M. rost, pecsenye; M. biscuit, húskétszersült.
(ejtsd: mith), tengermelléki grófság Leinster ir tartományban, Louth, Monaghan, Cavan, Westmeath, King, Kildare, Dublin és az Ir-tenger közt, 2346 km2 ter., (1891) 76 987, 1 km2-re 32 lak. Felülete sík, Ny-i része dombos; itt a Slieve Nacalliaghban (275 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A Boyne a főfolyója, amely itt veszi föl a Dalet, Storyfordot. A Canal Royal a D-i határát érinti. A Bog of Allent kivéve, földje elég termékeny. 34 752 ha. rét, 24 442 szántó, 156 326 ha. legelő. A főtermék zab, burgonya, répa és búza. Az állat-, főképen szarvasmarha- és juhtenyésztés virágzó. Az ipar igen csekély; durva vászonszövésre és szalmakalap-készítésre szorítkozik. Fővárosa Trim. 2 követet küld a parlamentbe.
(ejtsd: mó), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Seine-et-marne francia départementban, 50 km.-nyire meluntől, a Marne és vasút mellett, (1891) 12 833 lak., pamutfonással és szövéssel, nagy őrlőmalmokkal, cukorgyártással, vasöntéssel; a környék sajtkereskedésének (fromage de Brie) középpontja. A szt. Istvánról elnevezett és több ízben restaurált templomában van Bossuet síremléke. kezdetben Jatinum, későbben Meldi, már a IV. sz.-ban a szt. Saintin által alapított püspökségnek volt székhelye. 1358 jun. 9. a fellázadt parasztok itt súlyos verséget szenvedtek. 1572. a protestánsok itt erős üldözésnek voltak kitéve. 1790-ig fővárosa volt a Brie champenoisenak. V. ö. Petite guide de l'étranger dans la ville de M. (1874).
harmincöt itcényi ürmérték, véka; a pozsonyi mérőnek (kilának) fele, a pesti mérőnek egy harmada; mintegy 22 liter.
l. Maecenas.
(Metzenseifen), 1. Alsó-M, nagyközség Abaúj-Torna vmegye csereháti j.-ban, (1881) 2690 német lakossal; iparos község, mely nagymérvü ásó- és kapagyártás által tünik ki, ez iparágat 70 hámortulajdonos űzi 210 hámortűzzel s ezen hámorokban évenkint több mint két millió ásót és kapát állítanak elő; van ezenkivül itt vasöntő, vasipariskola, tanonciskola, vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. - 2. Felső-M., nagyközség u. o., (1891) 1066 német és tót lakossal; határában ezüsttartalmu rézérceket bányásznak; antimonkohója 1883 óta szünetel. A két község határában több vasérc-, ezüst- és rézércbánya van. A két község német lakói türingiai vagy sziléziai eredetüek, kik valószinüleg a XIII. sz.-ban telepedtek be.
(ejtsd: mésen) Péter Ferenc András, francia csillagász, szül. Laonban 1744 aug. 16., megh. Castellan de la Planában 1804 szept. 20. 1772. Lalande ajánlása folytán Versaillesban csillagász lett a tengerészeti térképtárban; később, 1782. a tudományos akadémia tagjai közé választották, majd pedig a Bureau des Longitudes-on csillagászi állást kapott; a párisi csillagvizsgáló intézetben ugyanez állást töltötte be. M. részt vett a nagy francia fokmérésben, mely a métermérték megállapítása céljából történt. A párisi délkör mérésére kiküldött bizottságnak egyik vezetője volt; említendő munkája is erre vonatkozik. E munka címe: Bese du systeme métrique décimale ou mesure de l'arc du méridien compris entre les parlleles de Dunkerque et de Barcelone, exécutée en 1792 et années suivantes par Méchain et Delambre (Páris 1806-10). M. tizenegy új üstököst fedezett fel, azonkivül számos csillagászati észlelést és számítást vitt véghez.
l. Mekanika.
l. Malines.
olasz festő, l. Beccafumi.