falu Aachen porosz kerületben, 15 km.-nyire Schleidentől, vasút mellett, (1890) lak., igen jelentékeny ólom-, továbbá réz- és vasércbányákkal, amelyekben évenként 2700 munkás 25 000 t. ólmot és 35 t. ezüstöt termel.
hittérítéssel foglalkozó örmény katolikus szerzetesek; Mechitar Péter (szül. Sebastiában, Örményországban 1676 február 7., megh. 1749 ápr. 16.) örmény katolikus laikus által alapított egyházi társulat, amelyet XI. Kelemen 1712. szabályaival egyetemben megerősített. Mechitar 1703. Velence engedelméből előbb Moreában, 1717. a velencei San Lazzaro szigetén telepítette le társulatát az általa alapított kolostorban. A M.-nak saját ritusuk van s az isteni szolgálatnál az örmény nyelvet használják. 1810 óta Bécsben, Triestben, Münchenben és Párisban is megtelepedtek, kolostoraikban könyvnyomdákat létesítettek. San lazzarói kolostoruk könyvtára a keleti kéziratok tekintetében leggazdagabb egész Európában. Velencei és bécsi főapátjuk egyúttal érseki méltóságot és címet visel. V. ö. Langlois, Le convent arménien de l'île Saint Lazare de Venise (Páris 1863).
Frigyes Vilmos, német utazó, szül. Laubanban 1831 dec. 9.Katonai intézetben tanult, részt vett az 1866. és az 1870-71. háborukban és Wörth mellett súlyosan megsebesült. 1874. őrnagyi ranggal kilépett a hadseregből és részt vett a Loango-expedicióban; 1878-81. pedig maga vezetett egy expediciót Angolába, mely a Kuango partján föl egész Kingunsiig jutott. Kiadta: Kartenwerk meiner Kuango-Expedition (28 old. Berlin).
(héber), a toljvajnyelv kifejezése, mely azt jelenti: tönkrement.
András, gépészmérnök, született Schweinfurtban 1834., ahol a nép- és ipariskola befejezte után előbb kitanulta a lakatosmesterséget s csak azután ment az augsburgi műegyetemre, ahol felsőbb tanulmányait végezte. nemsokára a Károly-Lajos-vasúti igazgatóságnál kilátásba helyezett mérnöki állomás elfoglalása végett Pestre jött. Itt megismerkedett Ganz Ábrahámmal (l. o.), ki az intelligens fiatal mérnököt annyira megkedvelte, hogy a gyárába való belépése és később végleges ittmaradásra birta. A Ganz-féle gyár óriás fejlődésének további története szoros összefüggésben van M. élettörténetével. Ganz halála után M. és igazgatótársa Eichleiter társulatot szerveztek, amely a gyárat az örökösöktől átvette. 1874. évben Eichleiter kilépett a gyár kötelékéből s ez időtől kezdve a gyár sorsa és jövője teljesen M. kezébe volt téve. Az általános nagy pénzügyi válság, mely különösen a vasúti felszerelések előállításával foglalkozó gyárakat rázkódtatta meg, többeket el is buktatott, a Ganz és Társa-féle részvénytársaságot is fenyegette, de M.-nak éppen akkor sikerült a malom-ipar terén korszakot alkotó hengerjáratokat (l. Hengerszékek) oly tökélyre emelnie, hogy a munkahiányban szenvedő gyár ezen válságos időkben is fentarthatta magát. M. ajánlatára a társulat csakhamar átvette a pesti vagon-gyárat, mely az ővezetése alatt nagyszabásu gyárteleppé fejlődött. 1879. figyelme az elektrotechnika felé is fordult s e téren megtétette a kisérletezéseket s nemsokára megalakult az elektrotechnikai osztály, mint külön gyártelep, mely ezen a téren is világra szóló hirnévre tett szert s készítményei nemcsak az országban, hanem a külföldön, sőt a tengeren tuli világrészekben is hirnevet szereztek a magyar gépiparnak. Érdemeinek elismeréseül a Ferenc József-renddel, majd pedig a vaskorona-renddel tüntették ki; kereskedelmi érdemeinek méltánylásául pedig az osztr.-magyar bank igazgatósági tagjául választatott.
[ÁBRA] 1. ábra. A Mechwart-féle tengely-kapcsoló hosszmetszete. 2. ábra. Ugyanannak keresztmetszete.
[ÁBRA] 3. ábra. A Mechwart-féle tengely-kapcsoló alkalmazása nagyobb tengelyeken.
olyan készülék, mellyel transzmisszió-tengelyeket forgásuk közben is összekapcsolhatunk. Szerkezetét az 1. ábra a tengellyel párvonalos síkban vágva, a 2. ábra pedig alsó részét nézetben, a felső részen azonban a súrlóféket vágva láttatja. Itt az o hajtótengelyre ékelt a kerék belsejében két h betüvel jelölt súrlódó fej van, melyek mindegyike csaknem teljes félkört alkot, s a P hajtott tengelyre ékelt f hüvelybe erősített párvonalas gg vontatórudakon van vezetve. A súrlódás okozta kerületi erő létesítésére való nyomóerőt az e nyomóhüvelyre kapcsolt kétágu b szegletemeltyük közvetítésével nyerik. Ezek az emeltyük sarkpontjuknál fogva csuklósan vannak az e nyomóhüvely ágainak belső részébe kapcsolva s vizszintes ágaikkal a h súrlódó fejekhez kapcsolt ¶ függőrúdba kapaszkodnak, mig függőleges ágaikkal a nyomóhüvely ágainak felső végébe dugott excentrikus csapokba kapaszkodnak ugy, hogy ezekkel kopás esetén a súrlódó fejeket bizonyos határig kijebb szoríthatjuk. Ha a h súrlódó fejeket az emeltyükkel ugy állítjuk be, hogy a kerületi erőhöz szükséges beszorítás után a ¶ függőrudak belső csuklói csaknem a külsőknek összekötő vonalaiba jutnak, akkor az e szorítóhüvely benyomására csak igen kis tengelyiránu erőre van szükség. Ennek a tengelykapcsolónak jósága főképen abban rejlik, hogy a kapcsoláskor tengelyirányban kis erő kell s a súrlódó fejek kopását az excentrikus csapokkal könnyen pótolhatjuk. Ezeket a tengelykapcsolókat a Ganz és Társa-féle gépggyár már 1884 óta szép sikerrel alkalmazza. 3. ábránk a Mechwart-féle tengelykapcsolónak nagyobb fekvő tengelyekhez szokásos elrendezését mutatja. Az A tengely C dörzsölő kereket, a B tengely pedig a dörzsölő saruk vezetésére való F rudakat tartó D tokot tartja, melynek T agyán mozog a kétágu E átló. Ezt az átlót agyának nyakán két részü gyűrü övedzi, melyet a jobboldali csapágy tartón átnyuló könyök villaágai a könyök vizszintes karjába kapcsolt sróffal beljebb vagy kijebb tolhat. Ha a srófra ékelt kézi kerékkel a könyök vizszintes karját felfelé emeljük, A és B tengely lassan egymásba bekapcsolódik, ha pedig lejebb toljuk, egymásból kikapcsolódnak.
a Keleti-tenger mellett, az egykori alsószász kerületben fekvő németorsági vidék Pomeránia, Brandenburg, Hannovera, Schleswig-Holstein porosz tartományok és Lübeck területe közt 16 091 km2 területtel. M.-Schwerin és M.-Strelitz nagyhercegségekre oszlik.
I. M.-Schwerin, a Németbirodalom tagja, 13 161 km2 területtel. Partjai 161 km. hosszuak, laposak; zátonyok védik. Legnagyobb bemélyedései a Trave-torkolat, a Wismari-öböl Poel-szigettel, a Warnow-torkolat a rostocki kikötővel. A két utóbbi nagyobb hajóknak is nyujt védelmet. A tulnyomóan sík vidéken DK-ről ÉNy-felé alacsony széles hegyház (M.-er Seenplatte) vonul el, amely Warintól ÉK-re a Hohe Burgban (140 m.) éri el a legnagyobb magasságát és a Keleti-tenger meg az Elbe közt vizválasztóul szolgál. D-i határán a Ruhner Berge 178 m.-nyi magasságot érnek el. 300 tava közül a Müritz- (133 km2) és a Schwrini-tó (61 km2) a legnagyobbak. Folyói a Warnow, az Elde, a Stepenitz, a Recknitz és a Peene a Trebellel. Néhány csatorna (Új-, Stör- stb.). Ásványvizforrások a doberani és sülzei. Tengeri fürdői a Heiligendamm, Warnemünde, Fulgen, Wendorf és Boltenhagen. Földjének mintegy 3/4-e szántó és rét; az erdős terület 2265 km2. Az éghajlat nedves. Fő termékek búza (1892) 99 213, rozs 270 123, árpa 37 280, zab 130 107, burgonya 551 628, cukorrépa 272 709 és réti széna 329 880 tonna. Az állattenyésztés is virágzó; az állatállomány (1892) 96 046 ló, 301 751 szarvasmarha, 732 177 juh, 318 659 sertés és 46 705 méhkas. Tengeri hajói: (1893) 155 vitorlás (67 695 t.) és 27 gőzös (10 454 t.). A lakosok száma (1890) 578 342, 1 km2-re 43,91, ezek közül 191 195 a domaniumon (5592,6 km2), vagyis a nagyhercegi birtokokon lakik. Az összes lakosság 51%-a mezőgazdasággal v. halászattal, 23,2% iparral és 7,8% kereskedelemmel foglalkozik. Az oktatásügyi intézetek élén áll a rostocki egyetem; van továbbá 7 gimnáziuma, 6 reálgimnáziuma, 3 reálprogimnáziuma, 2 hajós-, 2 földmives-iskolája, számos polgári, ipar- és népiskolája. Mindkét hercegség fölebbviteli törvényszéke Rostockban van. A közigazgatás élén a Schwerinben székelő államminisztérium áll; ezek a belügyi, amellyel egyesítve van a külügyi; az igazságügyi, amelynek egyes osztályai az egyházi és oktatásügyeket is vezeti, végre a pénzügyi minisztérium. M.-Schwerin a német birodalmi gyülésbe 6 követet küld.
II. M.-Strelitz, két részből, a Stargard uradalomból és Ratzenburg hercegségből áll, amelyeket egymástól M.-Schwerin választ el. Mindkettőnek területe 2929 km2, Stargard vagy Strelitz M.-Schwerin, Pomeránia és Brandenburg közt terül el, 2547 km2 területtel. Egészen a M.-i tavi fensíkba esik bele, amelyen Woldegknél van a legmagasabb csúcs, a helpter Berg (179 m.). Az uradalomban Új-Sterlitznél ered a Havel. Tavai közül a Tollensee-tó a legjelentékenyebb. Ratzenburg hercegség, szekularizált püspökség, M.-Schwerin, Lauenburg és Lübeck közt fekszik; külső területei: Mannhagen, Horst és Walksfelde (Lauenburgban), Dodow, Vietzen-Gaarz, Buschhof és Gevezin (M.-Schwerinben). Az egész hercegség területe 382 km2. Egészen sík föld; legnagyobb folyója a Stepenitz. Tavai közül a legnagyobb a Ratzeburgi. Az összes lakosság (1890) 97 978, 1 km2-re 33,4. Ezek közt 49,5% földmivelő és halász, 24,6% iparos és 7,9% kereskedő. Éghajlat és földmivelés olyan mint M.-Schwerinben. A német birodalmi gyülésbe egy követet küld.
Mindkét nagyhercegség alkotmánya az 1523 aug. 1. létrejött unión alapszik; ki vannak ez alól véve a domaniális területek, Wismar városa és Ratzeburg hercegség. Az alkotmány szerint a tartományi képviselet a Korps d. Ritter- u. Landschaft, a nemesi (Korps d. Ritterschaft) és a nem nemesi testületre (Korps d. Landschaft) oszlik. Az előbbihez azok tartoznak, akik nemesi birtokok tulajdonosai, az utóbbinak tagjai a 47 vidéki város és Rostock. Közigazgatási szempontból a nagyhercegség 3 kerületre oszlik; ezek a M.-i, Wenden és Stargard. Mindegyiknek élén egy Erblandmarschall áll. A tartományi gyülés rendesen késő ősszel felváltva Sternbergben és malchimban ülésezik; azonkivül rendkivüli ülések is tarthatók. Mindkét testület együttesen szavaz és a többség dönt; de ha a két testület külön-külön többsége egymással ellentétes határozathoz ragaszkodik, tartománygyülési határozat nem jöhet létre. A nagyhercegek azonban a domaniális birtokokra nézve korlátlanul intézkedhetnek. Mindkét nagyhercegnek egy a címe és címere.
Történelem. A népvándorlás korában az obotriták laktak M.-ban, akiket Oroszlán Henrik hódított és térített meg; ugyancsak ő alapította Schwerin és Ratzeburg püspökségeket is. Az obotriták utolsó pogány fejedelme 1160. a csatában esett el. Fia, Pribiszláv megkereszteltette magát és mint német hűbéres atyja országainak nagyobb részét megkapta, csupán Schwerin grófságot nyerte el Gunzel von Hagen lovag. A kereszténység elterjedésével kezdetét vette a germanizálás is. Oroszlán Henrik bukása után II. Waldemar dán király vetette M.-to hatalma alá. Azonban az 1227 jul. 22-iki bornhövedi csata a dán uralomnak örökre véget vetett és M. folytonosan német uralom alatt maradt. 1301. házasság útján Stargard is M.-hoz került. Az ország az uralkodó család tagjai közt többször megejtett fölosztás után 1471. újra egyesíttetett. A rendek pedig 1523. egymással uniót kötöttek, mely az országnak újbóli felosztásai dacára fenmaradt és alpjául szolgált M. rendi alkotmánya fejlődésének. A középkorban a szász hercegek és a brandenburgi őrgrófok hűbérúri jogokat formáltak M.-ra és csakis 1348 jul. 8. emelte a M.-i fejedelmet IV. Károly császár hercegi rangra. A Brandenburggal folytatott viszálykodásnak azonban csak az 1442 ápr. 12-iki wittstocki szerződés vetett véget, amelyben a választó-fejedelem többrendbeli igényeiről lemondott, ahelyett azonban megkapta a jogot, hogy az M.-i dinasztia kihalta esetére a hercegséget ő örökölje. A reformációt 1524. fogadták be. A 30 éves háboruban mind II. Albert M.-Güstrow, mind I. Frigyes Adolf M.-Schwerin hercege elvesztették birtokaikat és II. Ferdinánd 1629 jun. 16. birtokaikat Wallensteinnak adományozta. Gusztáv Adolf segítségével azonban az elűzött hercegek csakhamar visszanyerték birtokaikat. A vesztfáli békében M. Wismar városát és más kisebb birtokokat Svédországnak volt kénytelen átengedni, e helyett megkapta Schwerin és Ratzeburg szekularizált püspökségeket. 1695. kihalt a dinasztia güstrowi ága és ennek birtokai miatt viszály tört ki, amelynek I. Lipót császár közbenjárása folytán az 1701 márc. 8-iki hamburgi egyezség vetett véget. Frigyes Adolf megkapta a Stargard uradalmat. Mirow és Nemerow járásokkal, továbbá Ratzeburg fejedelemséget és igy alapítójává lett a sterlitzi ágnak. E felosztás dacára a rendek uniója változatlan maradt. 1808. mindkét M. hercege belépett a Rajnai szövetségbe, de 1813. abból ismét kiváltak. A bécsi kongresszus 1815. mindkettőnek megadta a nagyhercegi címet. 1820. megszünt a jobbágyság. Az 1848-iki mozgalmak M.-ban is éreztették hatásukat. A két nagyherceg 1848 okt. havában alkotmányozó gyülést hivott össze Schwerinbe, de ez semmi eredményre nem vezetett. Létrejött ugyan 1849. egy ideiglenes alkotmány, de 1850. ezt is megsemmsítették és M. egészen a reakció karjaiba vetette magát. 1866. mindkét M. Poroszország pártjára állott és 1867 óta az Észak-Német-, 1871 óta pedig a Németbirodalomnak tagja. 1868. a német vámszövetséghez csatlakozott. 1870. M.-Schwerin 1 millió tallér kárpótlás fejében lemondott az Elbe-vámról. 1872. és 1875. és azóta is több ízben megkisértették a rendi alkotmány megváltoztatását, de ez a rendek ellenállásán hajótörést szenvedett.
két county az E.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig É.-Karolinában (1770 km2 ter., 34 175 lak., Charlotte székh.) és Virginiában (1585 km2 ter., 24 610 lak., Boydton székh.).
(állat), l. Gőtefélék.
l. Opium és Magzatszurok.