(arab) a. m. iskola, mohammedán országokban a vallástudomány körébe tartozó tanulmányoknak szolgáló magasabb iskolák. E tanulmányok körébe a szent könyvek megértését elősegítő segédtudományok is tartoznak (grammatika, retorika és egyéb filologiai diszciplinák); az iszlám virágzásakor az exakt tudományok sem voltak kizárva a M.-kből. Régi időktől fogva a magasabb oktatásra a mecseteket használták (l. Mecset), de voltak külön iskolaépületek is. Az iszlá leghiresebb főiskoláját 1067. Bagdadban alapította Nizám almulk, a szeldsukida Alp Arszlán vezére; ezen akadémia nagy befolyással volt a mohammedán tudomány fejlődésére. A még mai napig is fennálló régi M.-k között a leghiresebb a kairói Azhar-mecsettel kapcsolatos főiskola.
(arab) a. m. tekercs, tudományos könyv. Ma Törökországban a kodifikált seriát jogszabályok gyüjteményének neve.
török pénzek, még pedig aranyban. 100 piaszter = 22,1 korona ezüstben, 20 piaszter = 4,23 korona.
törökországi 1851 aug. alapított érdemrend, polgárok és ulemák részére a császári kormány hivatalos ügyeinek végzése körül szerzett érdemekért. A rendnek öt osztálya van, u. m. 50 I., 150 II., 800 III., 3000 IV., 6000 V. osztálybeliek, idegenek e számban nem foglaltatnak. A rendet belföldiek közül csak a 20 évig szolgáltak, kiváló szolgálatok jutalmául nyerik. A magasabb osztályba lépéshez újabb érdemeken kivül szükséges, hogy az illető az V. osztályt 2, a IV-et 3, a III-at szintén 3, a II-at 4 évig birta legyen. Hadjáratokban eltöltött évek kétszeresen számíttatnak. E szabályok alól azonban belföldiekre nézve kivételt tesznek sok esetben, külföldiek pedig e szabályok alá nem is esnek. A rend jelvénye hétsugaru ezüst nap, sugarai közt a császári címer: ezüst félholdon ezüst csillag. Középpajzsa kerek, aranyból, körülötte aranyszegélyü bibor gyűrüben arany felirat (Buzgalom, Hűség, Engedelmesség) és 1268. évszám. A gyűrün belül a szultán névjegye a tugra, fekete szinben. A rend jelvénye a császári címeren függ: aranyszegélyü bibor félhold és csillagon. Az első három osztály jelvénye egyenlő nagy s a többi kettőé kisebb, az V. osztálynál az arany helyett mindenütt ezüst van. Szalagja biborvörös, zöld szegéllyel, melyen az I. osztály a rendet jobbvállon át baloldalon, a II. és III. nyakban, a IV. és V. bal mellén hordja. Az I. és II. osztály ezenfelül csillagot hord és pedig az I. a bal-, a II. a jobbmellen. A csillag mindenben megegyezik a rendjelvénnyel.
(arab) a. m. ülés, szék; a török hivatalos nyelvben a. m. tanács, p. M. idáre, közigazgatási bizottság.
(lat.) a. m. velő; M. oblongata, nyultvelő; 1. Agyvelő; M. spinalis a. m. gerincvelő (l. o.); medullaris, a gerincvelőhöz tartozó.
l. Gorgók.
(állat, Asterophyton caput medusae), a tüskebőrüek állatkörében az Aszteroideák osztályába tartozó állatfaj, melynek karjai villásan osztottak, igen hajlékonyak. Szine vörös. Hazája az Indiai-oceán s a viz alatt nyitott kelyhü virághoz hasonlít, a vizből való kiemelés után azonban karjai össze-vissza gomolyodnak s ezért kapta nevét.
(állat, l. a mellékelt képet), a hidromeduzák (l. o.) osztályának egyik csoportja. Valamennyien tengeriek s leggyakrabban a tengerek tükrén nagyobb tömegekben együtt úszkálnak. Testük egész tömege lágy, kocsnyás. Leggyakrabban korong- vagy harangalakuak, lapos hasoldaluk közepéről egy cső, az u. n. szájcső lóg le, amely a terjedelmes s az egész testnek egyetlen üregét alkotó bélüregbe vezet. A bélüregből aztán sugaras, külön falnélküli edények illetőleg járatok indulnak ki, amelyek a tápnedv keringését eszközlik. Idegrendszerük v. egymástól távol, a korong párkányában fekvő dúcokból áll vagy pedig egy ideggyűrüből. A központi idegrendszerből indulnak ki a tapogatók v. rablófonalak, a hallóhólyag és a szem idegei. Helyváltoztatás a test lüktetése által történik, mely művelet alkalmával vizet vesznek föl és szorítanak ki magukból. Ivartermékeik mindig a sugáredényekben fejlődnek s innen a bélüregbe, majd pedig a vizbe jutnak. Rendesen váltivaruak. A petéből vagy azonnal kis meduza fejlődik vagy pedig nemzedékváltozás jelentkezik, máskor a hidraalak is beékelődik s ezen alapszik csoportosításuk. A nemzedékváltozással és beékelődő hidroiddal fejlődők a fátyolos M. (Akraspedota) v. nemzedékváltozással vagy a nélkül, de beékelődő hidroidalak kijával fejlődnek. Nagy testüek és párkányukon nincs fátyolhártya. Szájcsövükről igen gyakran tapogató karok lógnak le, amelyek egyes esetekben egymással összenőnek. (Rhizostomidae) s csupán kis rések maradnak fenn közöttük a folyékony táplálék felvétele céljából. Hallóhólyagjaik és szemeik egyaránt megvannak. Igen falánk állatok, halakat és rákokat pusztítanak s ezeket rablófonalaikkal mérgezik meg. Csalánozásuk oly erős, hogy a nagyobbaké még az emberre nézve is veszélyes lehet. Egyesek éjjel világítanak. Három csoportba osztatnak: korong-M. (Discophora), erszény-M. (Charybdaeidae) és kehely-M. (Calycozoa). A korong-M. közül legközönségesebb a Pelagia a Közép-tengerben, ugy a Rhizostoma is, továbbá az Aurelia a Keleti-tengerben.
[ÁBRA] MEDUZÁK.
(állat), l. Medvefélék.