város Zwickau szász kerületi kapitányságban, 6 km.-nyire Glauchautól, vasút mellett (1890) 22 446 lak., igen jelentékeny ruhakelmeszövéssel gyapjuból, pamutból és selyemből, továbbá vasöntéssel, gép- és cipőgyártással, szövő-iskolával. V. ö. Leopold, Chronik und Beschreibung der Fabrik- u. Handelsstadt M. (1893).
Richard, német iró, szül, Grossenhainban 1825 jan. 14. és 1872 óta Drezdában él mint ezredes. Egyéb költeményein kivül irta: Psychodramenwelt (Berlin 1887); Psychodramen (Reclam Univ.-Bibl.). V. ö. Bardewick, Technik des Psychodrama (Bréma 1894).
város Konstanz badeni kerületben, 12 km.-nyire Überlingentől, a Boden-tó partján, (189) 1861 lak., pamutfonással és szőllőtermeléssel. Régi kastélya a hagyomány szerint afrank királyoknak volt lakóhelye; új kastélya pedig a konstanzi érsekeknek volt a palotája.
város Brit-Indiában, l. Mirat.
(ang., ejtsd: míting) a. m. népgyülés. Angliában a dissentereknek (akik nem a magas egyházhoz tartoznak) isteni tisztelete, akiknek templomait azért M.-houses-nek nevezik.
l. Mephistopheles.
árnyékszéktisztogatók, csatornamunkások betegsége, melyet az e helyiségekben meggyült ártalmas, többé-kevésbé mérges gázok okoznak.
l. Igekötők.
(görög mega) a. m. nagy; összetételekben gyakori.
az ó-szlávoknál mezda, meja v. mesgya, eredetileg határt (mesgyét) s tágabb értelemben körülhatást, közigazgatási, katonai vagy kincstári területet jelentett. Először a tihanyi apátság alapító levele (1055), utóbb a Kálmán király törvénye használja ily alakban (37. fej.). Egy 1430. évi oklevél (Orsz. lt. Dl. 2298.) a határt közönségesen mesgyének (mesde), más szóval megyének (mege) nevezi. M. alatt értették az egyes nemzetségek által megszállt területeket is, minek legklasszikusabb példája Koppány Somogya. Néhol egyszerüen csak a földrajzi viszonyok folytak be a M. alakulására.