(egyházjog), a püspököket illető felügyeleti jogban foglalt az a jog és egyúttal kötelesség, melynél fogva a megyéjüket évenként egyszer meglátogatni kötelesek. A látogatás a megyében létező minden egyházra és egyházi intézetre, a lelkipásztorkodás tárgyában az exemtusokra, vagyis a különben a püspöki hatóság alól kivett szerzetestestületekre is kiterjed. A vizsgálat tárgyai az egyházi helyiségek (loca), egyházi dolgok (res), egyházi működések (munera) és egyházi személyek (personae). A vizsgálat miként való foganatosítása a püspök bölcs belátására van bizva.
1. M., kisközség Nógrád vmegye szécsényi j.-ban, (1891) 1277 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Békás-M., l. Békásmegyer. - 3. Káposztás-M. (l. o.) - 4. Nagy-M., nagyközség Komárom vmegye csallóközi j.-ban, (1891) 3241 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 5. Pócs-M., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vmegye pilisi felső j.-ban, a szent-endrei szigeten, (1891) 1119 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral; hozzátartozik Leányfalu (l. o.) puszta és nyaralótelep. - 6. Tót-M. (Tótmegyer), nagyközség Nyitra vármegye érsekújvári j.-ban, (1891) 2919 tót és magyar lakossal; gr. Károlyi-féle kastéllyal, vasúti állomás, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Innen ágazik ki a Bélicre vezető szárnyvonal. - 7. Vas-M., kisközség Szabolcs vmegye bogdányi j.-ban, (1891) 1098 magyar lakossal.
Biborban született Konstantinos szerint (40. fej.) a magyarok harmadik nemzetsége. Helynevekben ma is gyakran szerepel. Megyer 520 táján Theophanes szerint (Corpus Script. Hist. Byz. bonni kiadás, 269-271. old.) testvérét, a kereszténnyé lett Korda hunn királyt elkergette s magához ragadta a főhatalmat. A Kámától délre lakó misäreket az orosz krónikások mescereknek nevezték. Az Abul-Ghazinál emlegetett mekritek, helyesebben megeritek még jobban emlékeztetnek a M.-ekre. Valószinü, hogy e törzs élén magának Árpádnak ősei állottak s azért ez a törzs adott nevet utóbb az egész nemzetnek, melynek hazáját középkori krónikások, mintegy a különböző elneveésre való átmenetet jelezvén, többször irják Mogeriának és Dentumogeriának.
1. Károly, családi néven Stand, komikus, szül. Megyeren 1797., megh. Pesten 1842. Atyja gazdatiszt volt és fiát is a gazdasági pályára szánta. De a fiunak e pálya nem tetszett, rajongó lelke a szinészethez vonzotta. Be is állott csakhamar Kilényi társaságához, de itt nem sokáig maradt, hanem Sándorfi társulatához lépett be. Rövid ideig maga is vezetője volt egy magyar szinésztársulatnak. Midőn a pesti nemzeti szinház a központban megalapíttatott, ő is ide jött és mint komikus egész haláláig itt működött s feledhetetlenné tette nevét a magyar szinészet évkönyveiben. Kizárólag komikus szerepekben rendkívüli sikereket aratott, de azért intrikus szerepekre szintén alkalmazható volt.
2. M. Károly, családi néven Merkl, zenetudós, szül. B.-Megyeren 1830 Gimnáziumi iskoláit Esztergomban és Budán végezte, majd hallgatta a tanárképző kurzust s oklevelet is nyert. A 60-as évek elején tünt fel először zenei cikkeivel több napilapban, de különösen az Ábrányi K. által szerkesztett Zenészeti Lapokban. Zene- s énektanítással és irodalommal foglalkozott 1876-ig, mikor a vakok intézetéhez tanárul nevezték ki, hol jelenleg is működik. 1880. a nemzeti zenede is megválsztá tanárának. A zeneelmélet, pedagogia és tudomány terén már eddig is kiható eredményeket mutatott fel. Legközelebb A zongoratanítás módszertana címen nagyobb szabásu pedagogiai munkát irt, mely most van sajtó alatt.
1. M. (Medgyes, Mörbisch), kisközség Sopron vmegye soproni j.-ban (1891) 1405 német lakossal; egyike hazánk legrendesebben és legszebben épített községeinek. Lakó jó bort termelnek. A község már a XIV. sz.-ban létezett s 1385. került Mária királyné adományából Sopron város birtokába, de lakói 1598. Sopron ellen fellázadtak. - 2. Nyir-M., kisközség Szatmár vmegye mátészalkai j.-ban, (1891) 1370 magyar lak., vasúti állomás, postahivatal és postatakarékpénztár. - 3. M., Megyes-Bodzáshoz tartozó puszta Arad vmege eleki j.-ban, 3 gőzmalommal.
(Medgyes-Bodzás), nagyközség Arab vmegye eleki j.-ban, (1891) 3718 magyar és tót lakossal, van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpéztára.
kisközség Maros-Torda vmegye marosi alsó j.-ban, (1891) 616 oláh és magyar lakossal, szeszgyárral és gőzmalommal.
(Revierstollen), melyeket néhol öregtárnáknak (Erbstollen) is neveznek, oly bányavállalatok, melyek terjedelmesebb, viz- és légszükségben szenvedő bányáknak segítséget adnak. Az osztrák bányatörvény (90. §) jelesül M.-nak azokat a bányavállalatokat nevezi, melyek által egy egész «bányamegye» tárnákkal felnyitandó, vagy az ásványtelepek mélyebb körökben feltárandók s azoknak vájása bármi módon könnyítendő. Bányamegyén (Bergrevier) oly bányák értetne, amelyek fekvésöknél s üzleti érdekeiknél fogva természetes összeköttetésben állván, egy megyévé egyesülvék. A M. engedélyezése két feltételhez van kötve: a bányászat általános érdeke és az illető bányabirtokosok szabad beleegyezéséhez. A feltételek fenforgásának megvizsgálására a bányahatóság van hivatva; az engedélyezés a minisztériumot illeti.
japán súlymérték, l. Monmeh.
(állat), 1. Anyaméh, Méhfélék és Mézelő méh.