Méhek

l. Méhfélék, Mézelő méh és Anyaméh.

Méhely

Lajos (kisapsai), zoologus, szül. Kisfalud-Szögiben (Zemplén) 1862. Középiskolai tanulmányait Eperjesen és Lőcsén (1871-77), egyetemi tanulmányait a budapesti mű- és tudomány-egyetemeken végezte (1877-80); 1880-1885-ig tanársegéd volt a kir. Józsf-műegyetem állattani tanszéke mellett, azóta a brassói állami főreáliskola tanára. Már egyetemi hallgató korában tüzetesen foglalkozott a méh természetrajzával s e réven az orsz. méhészeti egyesület előbb másodtitkárul, majd főtitkárul választotta, mely tisztet három évig viselte és számos, rajzokkal illusztrált ciket irt a Méhészeti Lapokba a méh természetrajzáról. A méhanatomiának köréből az 1885. orsz. kiállításon 100 db. mikroszkópi készítményt állított ki, melyért a jury a kiállítási nagy éremmel és oklevéllel tüntette ki;az orsz. méhészeti egyesület pedig 1885 aug. közgyülésén tiszteletbeli főtitkárául választotta. Rovartani dolgozatai, melyekben 206 Erdélyre nézve új bogárfajt és varietást mutatott ki, az erdélyi Orvos-természettudományi Értesítő 1889-95. évfolyamaiban jelentek meg. Különös kedvvel azonban a hazai kétéltüek és csúszómászók tanulmányozásával foglalkozott, melyekről számos, a külföldi szakkörökben is osztatlan elismeréssel találkozott és 16 tábla eredeti rajzzal illusztrált buvárlatot tett közzé. Idevágó munkálatai különöen a m. tud. akadémia közleményeiben, a Math. u. naturw. Berichte aus Ungarn c. folyóiratban, a Természetrajzi Füzetekben, a lipcsei Zoologischer Anzeigerben s a magdeburgi természettud. társ. évkönyveiben jelentek meg; általánosabb érdekü kisebb dolgozatait pedig a Természettudományi Közlönyben tett közzé. Megirta saját tapasztalatai alapján Brassó vmegye turista-kalauzát, melyet az Erdélyrészi Kárpátegyesület adott ki. De pedagogiai kérdések is foglalkoztatták; nagyobb tanulmányaival találkozunk az Egyetemes közoktatásügyi szemlében s a Magyar Paedagogiában.

Mehmed

(Mehemet), a Mohammed név törökös kiejtése.

Mehemed

bej, l. Bangya.

Mehemed Ali

1. pasa, török tábornagy, eredeti nevén Detroit Károly, szül. Brandenburgban 1827 nov. 18., meggyilkolták az albánok Djakovában 1878 szept. 7. Mint hajósuhanc került a Lavantéra 1843. s Konstantinápolyban hajójáról megszökvén, pártfogójára lelt Aali pasában, a későbbi nagyvezérben, ki 1846. M.-t a török hadi iskolába adta. M. a török hitre tért, 1853. tisztté lett, a keleti háboruban kitüntette magát s részt vett 1861. a montenegrói hadjáratban is, 1863. ezredes és bey, 1865. hadosztálytábornok és pasa lett; 1867. a krétai lázadás leverésében kitüntette magát, s ekkor hadtestparancsnokká lépett elő. 1875. a hercegovinai zendülés alkalmával M. tábornagyi ranggal Boszniába küldetett. 1877. pedig a K-i Bulgáriában összpontosított dunai hadak fővezére lett. M. miután Sumlánál összevonta (60 000 főnyi) seregét, Tirnova ellen indult, egymásután (aug. 31., szept. 5. és 14.) megverte az ellene küldött orosz hadosztályokat és az egész Lom-vonalat fölmentette; de mindőn (szept. 21.) Crkovna mellett megveretett, okt. 2. Szulejmán pasával helyettesítették. Plevna eleste után Ruméliába küldték egy új hadsereg toborzása céljából, s fölhatalmazták a fegyverszünet megkötésére Oroszországgal. M. 1878. Törökország második meghatalmazottja volt a berlini kongresszuson, s még ugyanazon évben Albániába ment, hogy az elszakadt határvidéket visszafoglalja, de a zendülők legyilkolták.

2. M., Egyiptom alkirálya, szül. Kavalában 1769., megh. Egyiptomban 1849 aug. 2. L. Egyiptom története (V. köt. 778. old.). V. ö. Mouriez, Histoire de M. Á. (Páris 1855-58); Prokesch-Osten, M. A., Vice-König von Egypten (Bécs 1877).

Mehmed Tevfik

(tulajdonképen Taufik) pasa, Egyiptom alkirálya és Ismail pasának idősebbik fia, szül. 1852. megh. 1892 jan. 7. L. Egyiptom történetét (V. köt. 780. old.).

Méhen kivüli terhesség

(ektopikus, extrauterin), a terhesség különös rendellenessége, akkor fejlődik, ha a megtermékenyült pete nem kerül bele a méhbe, hanem fönnakad magában a petevezetőben vagy annak kürtszerü végén, amely csipkézett szélü és számtalan redőjének egyikében adhat helyet a petének a továbbfejlődésre. A petevezetők vagy kürtök belseje is olyanféle hártyával van bélelve, mint a méh, tehát ott is gyökeret tud ereszteni a termékenyült pete, ugy mint egy mag, ha a földbe került. Az is megtörténhetik, hogy a pete már a hasürben, rajta a petefészken tapad oda és kezd növekedni. E szerint a M. v. a petevezetőben (kürtbeli terhesség), v. rajta a petefészken, illetőleg a hasüregben van (hasürbeli terhesség).

A M., bármilyen helyen fejlődik, nagy szerencsétlenség. Az anya, akit ez a hibás terhesség utolér, hosszasabb betegséggel v. az életével fizet. Igaz, hogy a természet maga is gyógyulásra vezet egyes esetekben. A legtöbbször azonban az anya belső elvérzés következtében elpusztul, v. tönkre megy azért, mert ez elhalt magzat benne elrothad, genyedés történik, amely lassan v. hirtelen eloltja az életét. L. még Litopedion.

Mehercle

(lat.), a rómaiaknál divatos esküvés, a. m. Herkulsre (mondom).

Méhes

(Mező-), kisközség Torda-Aranyos vármegye marosludasi j.-ban, (1891) 1050 oláh lakossal; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Méhes

valamely bódéban vagy pavillonszerü épületben elhelyezett méhtörzsök bizonyos száma. Fő kelléke, hogy viharok ellen lehetőleg védve legyen, nedves helyen s nagy vizek közvetlen közelében ne állttassék fel. A M. előtti tért 3-4 m. szélességben tisztán tartsuk, közvetlen közelében cserjéket, fákat, melyek a méheket repülésükben csak hátráltatják, ne ültessünk. A M. homlokzatát D- és DK-felé szeretik építeni, de általában közömbös mily égtáj felé repülhetnek ki a méhek, ha csak a leggyakoribb szélnek irányát mellőzzük. A kaptárokat (Dzierzon-féle iker-) dúcba is rakhatjuk és neémely méhészeti rendszereknél, Langstroth-, Dadaut- és Layeus-kaptárak mellett, a költséges méhes egészen mellőzhető. Parasztkasokat is igy szokták felállítani, védelmül szalmaköpennyel látják el.


Kezdőlap

˙