(állat, Braula Nitsch), a kétszárnyuak vagy legyek rendjének bábtojók alrendjébe tartozó állatfaj. Feje nagy, harántul álló tojásforma; csápja rövid, háromízü, mélyedésbe húzható vissza, utolsó íze gömbforma és tollas hátsörtét visel; szemei nincsenek; tora fejénél rövidebb; potroha korforma, ötízes, szőrös; rövid lábainak karmai hosszufogu fésükké módosultak; szárnyai nincsenek; szine fényes vörösbarna; csápjai sárgák, sörtéi feketék; hossza 1-1,2 mm. A mézelő méh gyakori parazitája s különösen a királyné és a herék torán ül.
(speculum), az az orvosi szerszám, amely a hüvely és a méh hüvelyes részének láthatóvá tételére szolgál, de korántsem tükör. A M. legrégibb példányát Pompejiben találták meg; mintája hasonlít a ma is használatban levő olyan többágu M.-höz, emylenek ágai csavarral feszíthetők szét, hogy megnyissák a hüvelyt. Csavarral egymáshoz kötött kétlapból álló M. a Cusco-féle (l. az 1. ábrát), amelyet szerkezetében ügyesen javított Collin francia műszergyáros. Az ezen az elven készült M.-ök száma igen sok, de kevés közötte a hasznavehető. Általánosan ismert és gyakorlatilag leginkább el van terjedve a csőalaku M. (l. 2. ábra), amely négyféle vastagságban s különféle hosszuságban használtatik. Egyik vége ferdén van metszve, ami a bevezetést megkönnyíti, a megtekintésnél tájékozást nyut és a hüvelyboltozat alkotásának is megfelel. másik vége tölcsérszerüen szélesebb, ami több fénysugár beesését engedi meg. Ezek a csöves tükrök üvegből, fémből, kemény kaucsukból és celluloidból készülnek. Az üvegtükröknek csak egy bajuk van: törékenyek; egyébként legtöbb világosságot vetnek a megtekintendő helyre; a kemény kaucsuktükrök a gyakorlatban a legjobbak. Korszakot alkotó változást idézett elő a hüvely és méh láthatóvá és hozzáférhetővé tételében Sims Marion amerikai orvos azzal a tükörrel, amelyet az ő nevével jelölünk: a Sims-féle tükörrel (l. 3. ábra). Sims eredetileg egy meggörbített pléh-kanalat használt a hüvely föltárására. Majd megalkotta véglegesen ezt az új szerszámot, amellyel hódító útra kelt és alapját vetette meg a méh mai sebészetének.
[ÁBRA] 1. ábra
[ÁBRA] 2. ábra
[ÁBRA] 3. ábra
(ejtsd: meül) István Miklós, francia zeneköltő, szül. az Ardennes hegységben Givetben 1763 jun. 22., megh. Párisban 1817 okt. 18. Már 10 éves korában orgonáskodott; a közeli Lavaldieuben a premontrei apát díjtalanul felvette kolostorába, hogy itt Hanser Vilmos (Wörttembergből hozott) orgonás teljesen kiképezze zenei tudását, M. ezért aztán hálából két évig díjtalanul orgonáskodott. 1778. Párisba ment és zeneoktatásból élt; Gluck egy dalműve (Iphigenia Taurisban), majd ismeretsége és jóakaró tanácsai indították operairásra. 40 dalművet szerzett, a negyediket adták elő a Vígoperában először (Euphrosine et Corradin, 1790) sikerrel. Változó sikerrel adott s egymást gyorsan követő operái mégis tekintélyessé tették nevét; a conservatoire ujjászervezésekor (1794) M. a négy felügyelő egyike lett s az elméleti és énektananyag nagy részét kidolgozta. 1801. olasz álnév alatt, Irato (Az indulatos) c. olasz szövegü dalművet irt a könnyed olasz stilben. De kiválólag drámai tehetsége a saját, komoly modorában irt Joseph c. bibliai tárgyu operában érvényesült a legszebben (1807, Duval Sándor szövegére); az akkori közönségnek csak alig tetszett, de Francia-, sőt Németországban ma is műsoron van. Mellbaja nem engedte utolsó dalművét: Valentine de Milan-t befejeznie, ezt unokaöccse Daussoigne-Méhul végezte be. Hazafias énekei, kántátéi stb. hazájában ma is el vannak terjedve, szimfoniái, zongoraszonátái elvaultak. Terjedelmes életrajzát Pougin Artur irta meg (1889).
(ejtsd: meön szür jevr), város Cher francia départementban, 15 km.-nyire Bourgestól, a Yevre, Berry-csatorna és vasút mellett, (1891) 6572 lak., nagy porcellángyárral; élénk sajtkereskedéssel; egy nagy kastély romjaival, amelyben 1461 jul. 22. VII. Károly meghalt.
üszögterhesség (mola). A szülészetben megkülönböztetjük a húsos üszögöt és a hólyagos vagy fürtös üszögöt. A húsos üszög nem más, mint a terhesség első v. második hónapjában elvetélt pete, ha lassu vérzés indult meg burkaiban s ez a vér megalvadva körülvette és összenyomta azt alaktalan tömeggé. Az ilyen üszöggé lett pete csak hetek mulva születik meg és húsdarabhoz vagy halványpiros véralvadékhoz hasonló, amelyben a peteburkokat még föl lehet ismerni, de az ébrényt csak nyomokban vagy éppen nem lehet megtalálni. A fürtös vagy hólyagos üszög pedig a méhlepénynek, illetőleg a külső magzatburok (chorion) bolyhainak a betegsége. Ezekből a kis gyökerecskékből nem véredények (méhlepény) fejlődnek néha, hanem csupa apró, vizzel telt hólyagocskák, amelyek mint a szőllőszemek ülnek egymás mellett, s óriási fürtöt alkotva, az ébrény mellettük tönkre megy. A hólyagos üszög korai fölismerése fontos, de nehéz. Jelei: vizes-véres folyás, közben erős vérzés, a terhesség idejénél nagyobb méh, gyors növekedéssel és egyes kiürült hólyagocskák. Ha a baj meg van ismerve, az orvosnak az üszög minél gyorsabb megszületését kell elősegítenie. A vele járó vérzésben van a baj komolysága, ennek leküzdéséért néha az üszögöt kézzel vagy műszerrel kell a méhből kiszedni. Keletkezésének oka még ismeretlen.
l. Vérzés.
(Glandulae sebaceae Meibomi), a szemhéjakban levő pillaporcogókban (tarsal-kötőszövet, tarsus) levő, faggyut elválasztó mirigyek. A felső szemhéjban 30-40, az alsóban 20-30 ilyen található, sorban egymás mellett felülről lefelé (felső szemhéjban), illetőleg alulról felfelé (alsó szemhéjban) futva a szemszőrök (pillaszőrök) felé. A szemhéjak közepén leghosszabbak, mig a végeiken rövidebbek. A M.-et Meibom Henrik német orvosról (1638-1700) nevezték el.
község Düsseldorf porosz kerületben az Emscher és Ruhr köztt, vasút mellett, (1890) 20 416 lakossal, vasérc- és szénbányákkal; jelentékeny vas- és acélművekkel, szőnyegszövéssel, fürészmalmokkal; sósfürdőkkel.
l. Galvánelem.
l. Fűtés.