Mellcsont

l. Csont.

Melldísz

v. mellkapocs, l. Koronázási jelvények.

Melle

birodalom, l. Mandingo.

Mellékág

Ahol a folyó esése annyira csökkenik, hogy hordalékát többé magával vinni nem képes, ott két v. több ágra oszlik, mely ágak nem egyforma módon képződnek ki. Az az ág, mely a legtöbb vizet vezeti le s melynek keresztmetszeti alakja a legjobban megközelíti a normális keresztszelvényt, az a főág, a többi pedig mellékág s ezek rendesen annyira el vannak fajulva, hogy sem a vizet, sem a jeget akadálytalanul nem képesek levezetni, sem pedig a hajózás igényeinek nem felelnek meg. Sőt azzal, hogy a viz egy részét lomha folyásukkal a főágtól elveszik, ennek elfajulását is maguk után vonják. Igy Budapest alatt a Duna ketté ágazott s a soroksári Dunaágat, mint M.-at a mérnökök kénytelenek voltak elzárni, hogy a promontori ág, mint főág elfajulását megakadályozzák.

Mellékállab

l. Főállab.

Mellékáram

l. Mágneses indukció.

Mellékbolygók

l. Bolygók.

Mellékbüntetés

az a büntetés, amelyet nem magában, hanem más u. n. fő- v. önálló büntetéssel kapcsolatosan alkalmaznak. A magyar büntető törvénykönyv szerint M.-ek: a hivatalvesztés, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, a viselt hivatal elvesztése, a büntető cselekmény által létrehozott v. annak elkövetésére szolgált tárgyak elkobzása és megsemmisítése, az országból való kiutasítás (külföldieknél); szakképzettséget kivánó hivatás v. foglalkozás gyakorlatától való - végképi v. határozott időtartamra szóló - eltiltás, esetleg a gyakorlatnak újabb vizsgától v. a kellő képzettség megszerzését igazoló más bizonyítéktól függővé tétele. A pénzbüntetés részint mint önálló (p. becsületsértésnél), részint mint M. (p. testi sértés vétségeinél) szerepel. Fontos, de a magyar törvényhozó által el nem fogadott M. a rendőri felügyelet alá helyezés. A büntető itéletnek hirlapi közzététele, aminek a magyar büntető törvénykönyv szerint rágalmazás és becsületsértés esetében a sértett félnek kivánatára helye van, némelyek szerint M., mások szerint nem büntetés, hanem a sértett félnek adott elégtétel.

Mellékcsatornák

azok a csatornák, amelyek a városi fő gyüjtő csatornába közvetlenül vagy közvetve torkollnak be és arra szolgálnak, hogy az egyes utaknak, utcáknak vagy tereknek csapadékvizeit, valamint a vonalukon fekvő lakóházak szennyvizeit, esővizeit és ürülékeit a fő gyüjtő csatornába juttassák. A M. természetszerüleg kisebb belső nyilással épülnek mint a fő gyüjtők, szükséges azonban, hogy esésök tetemesen nagyobb legyen, mint a fő gyüjtőké, s e tekintetben az 1/700-1/800 esési viszonyok olyanok, amelyek a gyakorlat igényeinek leginkább megfelelnek, feltéve, hogy a M. elegendően el vannak látva vizzel s a szilárd részek a folytonosan mozgó vizzel együtt tovább hömpölyöghetnek. A M. legfelsőbb pontjai, amelyek a betorkollástól legtávolabb esnek, különös figyelemmel kezelendők azért, mert e ponton a legkevesebb folyadékot nyervén, a belejutott ürülékanyagokat visszatartják, amiből csatornagázok származnak s ezek a házi beömlő-csatornákon át a lakásokba jutván, fertőző betegségeket okoznak. Újabb időben e tekintetben különösen Lindley V. H. (l. o.) majnamelletti frankfurti mérnök tett ezen káros csatornagázok eltávolítása érdekében igen figyelemre méltó javaslatokat.

Mellékcsülök

a patásoknál azok az ujjak, melyek járásközben nem érik a földet, p. a disznónál, ahol minden lábon csak két ujjokkal érintik a földet, a két szélső kisebb és ezekkel nem, amiért még álcsülöknek is nevezik.


Kezdőlap

˙