nagyközség, Pest-Pilis-solt-Kiskun vármegye pesti felső j.-ban, (1891) 1330 tót és magyar lakossal; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
(ejtsd: mánd), Lozere francia département fővárosa és püspöki székhely, a Mimat vagyis Causse de M. (1092 m.) lábánál, a Lot és vasút mellett, (1891) 7878 lak., gyapjufonással és nagy posztógyárakkal, trikószövéssel, 1819. alapított tudományos társulattal, szt. Péterről elnevezett székesegyháza a XIV. sz.-ban épült, későbben restaurálták; előtte áll V. Orbán pápa szobra 1874-ből. A Mimat-hegy tulsó oldalán van a Saint-Privat nevü búcsujáróhely, ahol 408. a vandalok szt. Privat püspököt megölték. 1579. és 1580. a protestánsok földúlták.
Bódog, közgazdasági iró, lapszerkesztő, szül. Jánosházán 1848 febr. 8. A középiskolákat Pápán, az egyetemet Budapesten és Bécsben végezte. Hajlamai fiatalon a hirlapirodalomhoz vonzották; 1869. az Ellenőr szerkesztőségébe lépett; 1871. a Magyar Újság munkatársa, 1872. Erdei irói néven a Szombati Lapok szerkesztője lett. Ez utóbbi hetilapot később a Nép Zászlójával egyesítette, melyet 1880-ig szerkesztett; 1878. Független Hirlap c. politikai napilapot indított, mely 1881-ig állott fenn. Ezen lapok a közjogi ellenzék szellemében voltak szerkesztve. 1878-1881-ig országgyülési képviselő volt. A politikával szakítva, teljesen a közgazdasági irodalomnak szentelte magát, melyet már előbb is örömest művelt. A kincses föld címen népies nemzetgazdaságtant irt; 1883. Magyar Nemzetgazda címen közgazdasági és pénzügyi hetilapot indított meg, melyet jelenleg is szerkeszt. Újabban tevékeny részt vesz az ezredéves kiállítás rendezésében, mint a kereskedelmi és pénzügyi csoport előadója. Tőle származik a kereskedelmi kiállítás eszméje és programmja.
régi zsidó család Budán, melynek tagjai egymásután viselték a Mátyás király által rendszeresített zsidó prefektura országos hivatalát s e minőségükben szemben a magyar zsidósággal majdnem korlátlan hatalommal, de befolyással birtak az udvarnál is, melynél járatosak voltak. Az első zsidó prefektus (Praefectus omnium Judaeorum) 1482-1502. M. Judának, a budai zsidó község elnökének M. Jakab nevü fia volt, kit 1502-1512. fia, M. Jakab Juda követett e tisztségben. 1512-23. ennek szintén Jakab nevü fia volt «az sysoknak elewthek yaroyok», utána egész a mohácsi vészig M. Izrael, innét egész a zsidó prefektura megszünéseig (Ferdinánd alatt) M. Izsák. V. ö. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon (I. 214-222. old.).
Dimitrij Ivanovics, orosz vegyész, szül. Tobolszkban 1834 febr. 7. Természettudományokat tanult Szt. Péterváron, a krimi háboru alatt Odesszában tanárkodott, majd 1859-61. a kormány költségén Heidelbergában tovább képezte magát. 1863. a technologiai intézet, 1865. az egyetem tanára lett Szt. Péterváron. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az elemek periodusos (szakaszos) rendszerének megállapításával. (l. Elemek), amelyből kifolyólag M. több új elemnek (germanium, gallium, skandium) létezését előre megjósolta, és amelyek később fel is fedeztettek. Kiváló műve A kémia alapvonalai (Szt. Pétervár 1891).
1360 m. magas, Bozenből a nonsbergvölgybe, Fondóba vezető hágó Tirolban, rajta 1880-85. katonai utat vezettek át. Újabban nyaralókat is építettek rajta. 1895. Ferenc Ferdinánd főherceg keresett itt üdülést.
Mózes, német folozofiai iró, ki a német zsidóság történetében korszakot alkot, szül. Dessauban 1729 szept. 6., megh. Berlinben 1784 jan. 4. Szegényes viszonyok közt élő atyja, Mendel, (innét neve: M.-ssohn) és Fraenkel Dávid dessaui rabbi már zsenge gyermekkorában vezették be a bibliai, talmudi és vallásbölcsészeti tanulmányokba. Korai szellemi megerőltetése ideg-, majd pedig hátgerincbajt okozott, mely púpossá és élte fogytáig gyöngélkedővé tette. Mint 14 éves fiu Berlinbe ment (1743), hol a legnagyobb nélkülözések közt folytatta tanulmányait s egyebek közt annyira elsajátította a német nyelvet, hogy szabatos, világos német prózája mintaszerüvé vált. 1750. mint nevelő került Bernhard selyemgyáros házához, hol 1754. mint könyvelő alkalmaztatott, mig Bernhard végrendelete értelmében a gyári üzlet társa lett. 1754. ismerkedett meg Lessinggel, kihez ezentul a legbensőbb barátság fűzte. Lessing, M. tudta nélkül, már 1755. kiadta ennek Philosophische Gespräche c. értekezését, melyet a szerény férfiu csupán olvasás végett adott neki. Ugyanez évben jelent meg (névtelenül Danzigban) M. és Lessing közös műve: Pope, ein Metaphysiker, valamint M.-nak nagy tetszéssel fogadott Briefe über die Empfindungen. Abbt és Nicolai irodalmi vállalataiban tevékeny részt vett. Ueber die Evidenz in den metaphysischen Wissenschaften a berlini tudományos akadémia által kitűzött első pályadíjat nyerte (1762), mig Kantnak csak a másodikat itélték oda. 1767. megjelent a lélek halhatatlanságát tárgyaló hires munkája: Phaedon. (Magyar fordítása már 1793. megjelent. Újabban Farkas-Glück Regina fordította, Debrecen 1884.) Közte és Lavater közt, ki őt nyilvánosan felszólította a keresztség felvételére (1769), sok keserüséget okozó tollharc támadt, melyért Lessing elégtételt adott neki, midőn Bölcs Náthánjában személyesítette és megörökítette M. nemes gondolkozásu egyéniségét. Ezentul első sorban hitfeleinek szentelte tehetségét. Síkra szállt védelmükre és fáradozott szellemi és tudományos, valamint társadalmi viszonyaik emelésén, az általuk széltiben beszélt jargon s egyéb visszásságok megszüntetésén. E tekintetben úttörő volt Mózes 5 knyvének általa eszközölt német fordítása, melynek héber kommentárját (biúr) részben maga irta, részben tudós barátaival (az u. n. biuristák) iratta, kiknek segítségével eszközölte az egész szentirásnak 1783. befejezett fordítását és magyarázatát (a zsoltárokat ő fordította). 1778. jelent meg a Ritualgesetze der Juden c. munkája, 1783. Jerusalem, oder über religiöse Macht u. Judenthum, 1785. Morgenstunden (Isten létéről s egyéb teologiai és bölcsészeti kérdésekről) s ugyanez évben utolsó műve: An die Freunde Lessings, elhunyt nagy barátjának védelmére. Bár zsidó hite miatt itt-ott mellőzés és lenézés érte, kora legjobbjainak barátságát és tiszteletét birta. A modern zsidóság, melynek voltaképi megalapítója, Mózes és Maimonides Mózes mellett mint harmadik Mózesét tiszteli. Szülővárosában 1890. szobrot állítottak neki. Műveinek legteljesebb kiadását unokája (M. G. B.) eszközölte (Lipcse 1843-45, 7 köt.) V. ö. Kayserling M., M. M. Sein Leben und Wirken (2. kiad. u. o. 1888) és M. M. Ungedrucktes und Unbekanntes von ihm und über ihn (u. o. 1883); Vasárnapi Újság 1879. évf. 587.
M. József, az előbbinek legidősebb fia) szül. 1770 aug. 11., megh. 1848 nov. 24.), testvérével, M. Ábrahámmal (szül. 1776. dec. 10., megh. 1835 nov. 19.), ki M.-Bartholdy Félix atyja volt, Berlinben 1805. Mendelssohn & Co. céggel banküzletet alapított, melynek jelenlegi tulajdonosai: M. Ferenc és József, meg M.-Bartholdy Ernő. M. Mózes leányai közül a második, Dorottya (szül. 1763 okt. 24., megh. 1839 aug. 3.), miután első férjétől elvált, 1804. protestáns lett, s azután másodszor is nőül ment Schlegel Frigyeshez, kivel együtt 1808. kat. hitre tért. Regényén (Florentin, Lübeck 1801) meglátszik Thieck és Goethe hatása; később régi lovagregényeket (Merlin, Lothar u. Maller, stb.) dolgozott át modern felfogással. V. ö. Reich, Dorothea von Schleges u. deren Söhne, Johannes u. Philipp Veit (Mainz 1887); Hensel S., Die Familie M. 1729-1847. Nach Briefen u. Tagebüchern (2 köt., 8. kiad. 1895).
Felix, német zeneszerző, szül. Hamburgban 1809 febr. 3., megh. Lipcsében 1847 nov. 4. Először anyja tanította zongorázni is, nyelv- és egyéb ismeretekben bőven részesült, kenyérpályára készülés nélkül is néhány évet töltött az egyetemen. 1812 óta Berlinben éltek. Zenei tanulmányait M. egészen zsenge korában kezdte; anyja után Berger Lajos, Hennings (hegedüs), Zelter (Goethe barátja) a zeneelméletben voltak oktatói. Már 1818. zongorázott nyilvános hangversenyben; szülői háza élénk társasélet központja volt, heti házi hangversenyeit 1821 óta rendszeresen ellátta saját, még zenekarra is irott szerzeményeivel, amelyeknek hallásából, hatásából szintén sokat tanult. Sokat utazott; 1825. apja Párisba vitte, megkérdezni Cherubinitól (a conservatoire igazgatójától), érdemes-e a serdülő fiut zenésznek nevelni; a rendkivül szigoru Cherubini megnézte a H-moll quartettet és M.-t gazdag tehetségnek jelentette ki. Az ifju 1826. megirta Weber hatása alatt a Sommernachtstraum (Szentivánéji álom) megnyitóját, 1827. előadták egyetlen, szinpadra irt operáját: Camacho házassága (addig csak 4 kisebb dalművet irt, zenekar helyett zongorakisérettel). 1829., Bach Sebestyén halála óta először, ennek Matthäus-passzióját elevenítette föl mint betanító karnagy. 1836 óta a lipcsei Gewandhaus hangversenyeinek igazgatója volt. 1837. nőül vette egy prot. lelkész leányát, Jeanrenaud Ceciliát. 1843. megalapította a lipcsei konzervatoriumot, tanártársai Hauptmann Mór, Schumann Róbert, David Ferdinánd és Pohlenz Keresztély Ágost voltak. Legkedvesebb, nagy tehetségü és zeneművekkel is fellépett testvérének (Fannynak, Hensel nevü festő 1805. szül. nejének) halála döntötte félévig tartó halálos betegségébe. 72 műve jelent meg életében, halála után pedig a 72-121. számmal jelölt és számozatlan művek. Az első hely ezek közt a Paulus és Elias (1847) oratoriumokat illeti meg (Händel és Haydn óta a legbecsesebb oratoriumok ezek); azután hangversenyre szánt megnyitói, ouverturejei közül következnek: a Szentivánéji álom, 51. mű; A hebridák vagy Fingal barlangja, 26. mű; Nyugodt tenger, szerencsés utazás, 27. mű; A szép Meluzina regéje, 32. mű; Ruy Blas, 92. mű. Színházi zeneművei: Antigoné és Oidipus Kolonosban, Sophokles tragédiáinak karénekei, 55. és 93. mű; Szentivánéji álom, Shaksperehez, 61. mű (a megnyitó után 15 évvel készült zenekari számok); Athalie, Racine tragédiájához, 74. mű. Öt szimfóniája van: C-moll; énekes szimfónia (Lobgesang); A-moll (skót szimfónia); A-dur (olasz); D-dur (a reformáció 300 éves jubileumára). Zenekarral előadandók: hangversenymű hegedüre, C-moll, 64. mű; sokkal szebb és nehezebb, mint 2 zongora-koncertje; capriccio (H-moll), rondo brillant, sérénade, fő szólamuk a zongora. Kamara-zeneművei: vonós oktett, 2 quintett, 7 quartett; zongorás sextett, quartett, 2 trio, 1 hegedü- és 2 gordonkaszonáta, s Variations concertantes gordonkára. Zongoraművei közül legkiválóbbak: 50 dal szöveg nélkül; capriccio, 5. mű; rondo capriccioso, 14. mű; preludiumok és tanulmányok, 104. mű; 7 preludium és fuga; 4 szonáta-változatok. Orgonára: 3 preludium és fuga; 6 szonáta. Énekművei: 83 dal, 13 kettős, 28 vegyes- és 21 férfikar; 2 kántáte, számos zsoltár és más egyházi jellegü darab, többnyire zenekarral stb. Van egy Krisztus c. oratoriumából s Lorelei c. operájából is töredék. Mindezek lágy dallamosságuk, mély érzésük, gazdag képzelet, s rendkivüli változatosságuk mellett is ugyanegy csendes, ábrándos, vonzó kedély tükrözése által iskolát csináltak, mely azonban nem mindig ragaszkodott M. szigoruan klasszikus formáihoz és főleg az aprólékosságokban finom, gondos kidolgozásához.
város Arnsberg porosz kerületben, 10 km.-nyire Iserlohntól, a Höhne és vasút mellett, (1890) 6654 lak., hengerművekkel, lószerszám-, sárgaréz- és britannia-ezüstáruk készítésével.
mai neve Maeander (l. o.) és Szkamander (l. o.) folyónak.