(Meenen), város Ny.-Flandria belga tartományban, 11 km.-nyire Courtraitól, a Lxs balpartján, vasút mellett, (1890) 13 710 lak., pamutfonással és szövéssel, vászonfehérítőkkel, csipkekészítéssel, szappan-, bőr- és sörgyártással; környékén len- és jó dohánytermesztéssel. II. Fülöp 1578. falakkal vétette körül, de XV. Lajos ezeket lerontatta.
l. Agyhártyagyuladás. - M. cerebrospinalis, l. Gerinchártyagyuladás.
(gör.-lat.), a. m. agyvelőzúzódás. L. Agyvelő (I. köt. 205).
város, l. Dserba.
(gör.) a. m. agyhártya.
görög filozófus és szatiraköltő, a cinikus iskola követője, eleinte feniciai rabszolga, ki uzsorával nagy vagyont szerzett és állítólag mikor azt elvesztette, felakasztotta magát. A Kr. e. III. sz. második harmadában élt. A római Varro menipposziaknak nevezte szatiráit (Satyrae Menippeae). Lukianos is említi M.-t.
(gör.-lat.) a. m. holdacska, holdsarló, félhold stb.
(növ.), a sokanyások rendjének növénycsaládja, mintegy 100 fajjal a forró vidéken, Észak-Amerikában és Japánban. Többnyire iszalagnövények, levelök váltakozó ujjas-erü; virágzatjok ágas-bogas, a virág apró s a rokon sóskafa-félékétől kivált a kétlakiságra, valamint nem egy, hanem 3 termőjére nézve különbözik. A gyümölcs bogyó v. csonthéjas. Sok faja mérges és officinális. V. ö. Eichler, Charakter der natürlichen Pflanzenfamilie der Menispermaceen (Regensburg 1864). A Mac Clintockia Heer néhány faja a geologia harmadkorából ismeretes.
és paramenispermin, l. Halgyilok.
(latinosan, Jost Menig helyett), Türingia reformátora, szül. Fuldában 1499 dec. 13., megh. Lipcsében 1558 aug. 11. Erfurtban tanult, 1519. Vittenbergába ment s azóta a hitújítás bajnoka maradt. 1523. Mühlbergben plébános lett. 1528. elkisérte Melanchtont Türingiába. 1529. Eisenach plébánosa és szuperintendense lett, 1541-1543. reformálta Mühlhausen egyházát és iskoláját, majd 1546. gothai szuperintendens lett. Midőn azzal vádolták, hogy Major (l. o.) tanai felé hajlik, lemondott és Lipcsébe ment, hol a Tamás-templom prédikátora volt. Irta: Oeconomia christiana (1529); Vom Geist der Wiedertäufer (1544), s egy kis művecskét Hesseni Fülöp tartományi gróf kettős házassága ellen. V. ö. Schmidt, Justus M. (Gotha 1867).