az angolszász királyságok egyike, melyek, mielőtt Wessex egyesítette volna, az u. n. Heptarchiát képezték. Merciánusoknak legelőször azon angelneket hivták, akik a VI. sz. közepén a Trend mentén Ny-ra hatoltak és Britannia határát megszállották. M. mind jobban terjesztette hatalmát s noha Northumbria leigázta egy időre, mégis a VII. sz. vége felé, a Humber folyótól egész a Themzéig egész K.-Britannia fölött uralkodott. L. még Angolszászok.
(ejtsd: merszié) Antonin, francia szobrász, szül. Toulouseban 1845 okt. 30. Falguiere és Jouffroy tanítványa, 1868. elnyervén a római nagy díjat, hosszabb időt töltött Olaszországban. 1891. a párisi művészeti akadémia tagja lett. Első nagyobb műve, a győzedelmes Dávid bronz szobra (1872, Páris, Luxembourg-muzeum) legsikerültebb és legnépszerübb műveinek egyike. Ugyancsak Dávidot ábrázolja, de a harc előtt, 1876. készített kis márványszobra. Hires, megkapó erejü az 1874. készített Gloria victis, egy haldokló ifjut a harcmezőről ég felé vivő vértes fáma márványcsoportozata, mellyel M. a legkitünőbb francia szobrászok sorába emelkedett. Egyéb művei: a legyőzött Juno kis márványszobra (1877); Arago szobra Perpignanban (1879); Thiers emlékszobra St. Germain-en-Layeben; a Festészet márványszobra; Tell Vilmos szobra Lausanneban (1892); Thiers síremléke a párisi Pere-Lachaise temetőben (1893) stb. A festészettel is megpróbálkozott, de festményei (Leda, Venus) kevésbé sikerültek.
(ejtsd: -szié) Lajos Sebestyén, francia iró, szül. Párisban 1740 jan. 6. megh. u. o. 1814 ápr. 25. A forradalom előtt ügyvéd volt Rheimsben, aztán a párisi parlament tagja lett. Drámái közül többet (összegyüjtve: Théâtre complet, Amsterdam 1778-84) tetszéssel adtak elő. A forradalom alatt M.-t beválasztották a konventbe, hol XVI. Lajos halálos itélete ellen szavazott; később az ötszázas tanács tagja lett. Irodalmi jelentőségét a népéletből vett rajzainak köszönheti. Legsikerültebb: Tableau de Paris (Amsterdam 1781-90) és ennek folytatása: Le nouveau Paris (Páris 1800), melyekben a párisi életet rajzolja. M. heves támadásokat intézett a klasszicizmus ellen is (Essai sur l'art dramatique és Mon bonnet de nuit) és lefordította Schiller Jungfrau von Orleans c. művét. V. ö. Desnoiresterres, Tableau de Paris (Páris 1852).
(Kárán), nagyközség Temes vármegye vingai j.-ban, (1891) 2103 német lakossal; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. M. első telepesei olaszok voltak, kik a selyemtermelés és rizstermesztés céljából telepíttettek le 1734. Ezek azonban részint kihaltak, részint elnémetesedtek.
János Henrik, német iró, egyike a Sturm- und Drang-korszak legérdekesebb egyéniségeinek, Goethe barátja, szül. Darmstadtban 1741 ápr. 11., életének önmaga vetett véget 1791 jun. 27. Tanulmányai befejeztével kedvező anyagi viszonyait felhasználva, sokat utazott, Genfben megnősült, végre szülővárosában hivatalt vállalt. Ipari vállaltokba is bocsátkozott, melyek azonban nem sikerültek; az anyagi tönkrejutástól való félelmében lett öngyilkossá. Saját irodalmi munkássága nem igen tenné őt nevezetessé. Kritikai értekezései, melyek részben a Frankfurter Gelehrten-Anzeigenben és Wieland Merkurjában jelentek meg, valamint elbeszélései is, bár művelt főre vallanak, aligha mentették volna meg nevét a feledéstől. Kortársaira is inkább személyiségével, mint műveivel hatott. Nagy volt hatása Herderre, de különösen Goethére, akin szivének egész melegével csüngött és akinek költői fejlődésére talpraesett, szókimondó, néha bizony goromba kritikájával igen üdvös befolyást gyakorolt. Hogy p. az ifju költő oly gyorsan kilábalt a Werther-korszak érzelgősségéből, abban M. hideg értelmességének minden esetre nagy része volt. Goethe révén M. a weimari udvarba is járatos lett, hol különösen Károly Ágost fogadta jóakaratába. Irodalmi és hivatalos teendői mellett M. még paleontologiai tanulmányokkal is foglalkozott behatóan. Levelezését Wagner adta ki 1835., illetőleg 1838. és 1847. Műveiből szemelvényeket Stahr adott ki (1840). V. ö. az Im Neuen Reich c. folyóirat 1877. évf.; Zimmermann G., J. H. M., seine Umgebung und Zeit (1871).
a juhtenyésztésről hires horvát község, l. Mrkopalj.
kisközség Krassó-Szörény vmegye jámi j.-ban, (1891) 1779 oláh lakossal.
(lat.) a. m. kénesőkészítmények (l. o.).
Tourn. (növ.), l. Szélfű.
l. Kéneső-mérgezés.