a baromfiak, főleg tyúkfélék lábán gyakran előforduló rüh, melyet a Dermatoryctes mutansnak nevezett atkák okoznak, amennyiben erős szájszerveikkel a nőstények a bőrben meneteket fúrnak s ezen izgatás következtében a lábak elülső részén szürkefehér kis csomócskák keletkeznek, melyek növekedve, később szabálytalan pikkelyekké, majd sárgásszürke pörkökké változnak át s levált hámsejtekből és genyessavós izzadmányból állanak. A lábak megbetegedett részei rendesen ugy néznek ki, mintha vakolattal vagy mésszel lennének bekenve. A pörkök alatt a bőr vörös, duzzadt, repedezett, genyesen beszűrődött s könnyen vérző. Tartós fennállása esetén a betegek lesoványodnak és a tyúkok kevesebbet tojnak. Lekapart pörkökben, ha azokat ellágyítjuk, mikroszkóppal könnyen kimutathatók a rühatkák. Gyógykezelés céljából először zöld szappannal vagy glicerinnel fellágyítjuk s 24 óra mulva langyos vizzel lemossuk a pörköket, azután karbolos zsírral, kreozotkenőccsel vagy perui balzsammal (1: 10 arányában higítva borszesszel) bedörzsöljük a megbetegedett részeket. A kezelés befejezése után az ólak és ketrecek alaposan fertőtlenítendők, nehogy az esetleg azokban maradt atkák újra létrehozzák a M.-at. L. Baromfi-kolera.
[ÁBRA] Meszes láb.
l. Cserzővargaság és Timárság.
l. Drummond-féle fény.
l. Cukor és Mészkő.
(neuwiedi-kék), ásványi festék, lényegében véve kénsavas kalciumnak rézoxidhidráttal való keveréke, melyet négyszögletes darabokban vagy pép alakjában hoznak a kereskedésbe. Jelenleg már csak ritkán használják ezt a festéket.
l. Konglomerát.
a selyemhernyónak a Botrytis bastiana nevü élősdi penészgomba által okozott betegsége, mely néha még bábállapotban is ellepi. A mészkóros hernyó bőre eleintén rózsaszinü, de a bámulatos gyorsasággal terjedő penész csakhamar ellepi nemcsak belső szerveit, hanem a bőr felületét is, ugy hogy az elhalt hernyó fehér porral látszik behintettnek s kőkeménnyé válik. A kór felette ragályos, de nem öröklődik át, miután amészkóros bábbal pille nem fejlődik. Ha azonban a spórák szél vagy légáram által szétvitetnek s a táplálékul szolgáló levelekre hullanak, a táplálékkal a hernyó gyomrába jutván, gyors tenyészetük által annak halálát okozzák. Ellenszer a helyiségnek forró lúggal való mosása, továbbá a kénezés; hatékonynak bizonyultak ellene klórgőzök is. Oly állványokat, melyeken mészkóros henyók voltak, csakkét év mulva tanácsos újból használatba venni, mikor a Botrytis-spórák csiraképességüket elveszítették.
egyszerü kőzet, csupa mészpát-egyének tömege. Anyaga szénsavas mész (CaCo3), mely ha kristályokban terem, mészpát (l. o.), ha nagy tömegekben, egész hegyeket, hegységeket alkotva fordul elő, M. a neve. A közönséges életben gyakran csak mésznek mondjuk. Ha egészen tiszta, akkor savban erős pezsgés közben egészen feloldódik. Hidegen is pezseg, még pedig egész darabban épp ugy, mint poralakban, ami által különbözik a hozzá hasonló dolomittól (l. o.). Az egészen tiszta M. szine fehér. Amint azonban tisztátalan, szine megváltozik, szürkévé, sárgássá, barnássá, vörössé, feketévé, foltossá, sávossá stb. lesz. Szerkezetére, szövetére nézve igen különféle és e szerint szokták leginkább megkülönböztetni. Legközönségesebb a tömött M., amely kristályos anyag ugyan, de a szemnek oly aprók, hogy szabad szemmel nem vehetők észre. Legtöbbnyire a M. név alatt ezt szokták érteni, mert egyéb szerkezetüeknek más-más nevük van. Van finomabb és durvább szemü. Leginkább egy szinü, fehér, szürke, sárgás v. barnás, ritkán foltos. Igen gyakran találni benne kövületeket, sőt sok M. elhalt állatok vagy növények mészhéjának, mészvázának tömege. Az ilyen a nevét is a szerint kapja, amilyen állat héja, váza szolgáltatta hozzá az anyagot. Igy nummulit-M., cerithium-M., koráll-M., hippurit-M., lithothamnium-M. stb. Általános néven még kagylós M.-nek is mondják az ilyent. Nincs az a geologiai kor és az a szisztéma, melyben ne szerepelnének, azért gyakran a kor szerint, melyben fellépnek, szokták őket megnevezni, igy jura-M., szén-M., zechstein-M. stb. A szemcsés M.-nek márvány (l. o.) a neve, a földes M.-nek kréta (l. o.). A kristályos szövetü változata, mely csapok alakjában barlangok tetejéről lelóg vagy a barlang fenekéről tornyosodik a barlang üregébe, a cseppkő (l. o.).
A likacsos szerkezetü M., mely rendesen édes vizből rakódik le és gyakran növényi részeket, esetleg állatokat is bekérgez, a mésztufa. Igen fiatal képződmény, v. mostkoru (alluviális). Képződése egészen olyan, mint a cseppkőé, csakhogy más körülmények között. Ha ugyanis a mészkarbonát a vizből nem rakódhatik le a M.-hegy barlangjában v. üregeiben, akkor a hegy lábánál vagy annak közelében a felszinre szivárgó viz, amint belőle a szénsav elpárolog, lerakja a mészkarbonátot rendesen likacsosan. Helyenként (p. Budapest vidékén, Kis-Cell, Svábhegy) hatalmas tömegekben fordul elő és épületkőnek, valamint kertágyak szegélykövéül, továbbá aquariumok kirakásául stb. is használják. Az olaszok travertinója (Róma közelében Tivoli) sem egyéb mésztufánál; szerkezete annak majd héjas, majd tömött, majd egészen likacsos, mely likacsok benne gyakran hosszu, egyközös csatornákká egyesülnek. A mésztufa kezdetben rendesen igen laza, törékeny, később tömöttebbé lesz és erősen megszilárdul, mert amint ama növényrészek, melyeket bekérgez, elpusztulnak, az egész tömeget szénsavas mész járja át és az ürességeket, hézagokat kitölti. Az apró gömböcskékből összeálló M.-nek oolitos M. vagy oolit a neve, gyakran ikrakőnek is mondják, mert régebben megkövesült ikráknak tartották őket. Az egyes gömböcskék a mikroszkóp alatt sugaras-rostos és héjas szerkezetüek. A nagyobb, borsónagyságu gömböcskékből összeálló M.-nek borsókő (pisolit) a neve. Szépek és jó nagyok ismeretesek Budáról. A legtöbb borsókő gömböcskét azonban nem M. hanem aragonit alkotja (l. Borsókő). Egyik nem tiszta, agyaggal kevert változata a M.-nek a márga (l. o.), amely különben mint önálló kőzet is szerepel.
Ami a M. képződését illeti, aligha lehet kétséges, hogy annak minden mennyisége valamikor oldott állapotban volt a tengerben, vajjon azonban a tengerből fizikai folyamatok következtében csapódott-e ki, avagy élő szervezetek közbenjárásával választódott-e ki, az mind ez ideig még kérdéses. A széndioxidban nagyon gazdag esővizek nagy mértékben hathattak bontólag a föld megmerevedési kérgének mész- és magnéziaszilikátjaira és roppant mennyiségü erősen koncentrált szénsavas mész- és magnézia-oldatokat juttattak a tengerbe. Helyenként a koncentráció oly fokot ért el, hogy a mészmagnézia-karbonát mint kőzetanyag, mint mésziszap rakódott le a tengerből. Jelenleg is találni még a tengernek igen nagy mélységeiben is mésziszapot, mely ugy látszik, egyre képződik. Az ilyen mésziszap-tömegek megszilárdulásából, helyenként átalakulásából, átkristályosodásából képződhettek az őskori M.-k. A M. általában nemcsak kitünő építő anyag, nagyon jó épületkövet szolgáltat és egyes változatai nagyon sokféle célra szolgálnak, de a tömött M.-ből égetik a meszet. L. még Kalcium és Kalciumkarbonát.
-család, a Dunántúl egyik ősrégi nemesi családja, mely a vasvármegyei Meszlen községben 1440 körül már mint birtokos szerepel. M. Máté 1480. osztozik vasvármegyei birtokaiban testvéreivel. 1526. Mohácsnál M. Ambrus elesik. 1569. a család a török háborukban elveszett nemesi okmányaiért új címeres- és adomány-leveleket nyer s ekkor szakad le a család Fejér vmegyébe, hol jelenleg virágzik, birván a velencei, nagydaádi és belecskaibirtokokat. A család 1580-tól e vmegyében szerepelt, melynek több alispánt s országgyülési követet adott.A legújabb időkben M. Rudolf az 1848. országgyülésen Fejér vmegye követe, Kossuth Lajosnénak bátyja volt. Felesége Kossuth Zsuzsanna volt (l. Kossuth). M. Károly Fejér vmegye volt alispánja, M. Gyula (l. o.) szatmári megyés püspök, pápai kamarás. M. Lajos (l. o.).
1. M. Gyula, szatmári püspök, szül. Velencén, 1832 jan. 22. jómódu közbirtokos szülőktől. Elemi és középiskoláit Pécset és Székesfehérvárt, teologiai tanulmányait pedig a bécsi Pázmány-intézetben végezte. Pappá szenteltetett 1854 jul. 27. mint a nagszombati konviktus tanulmányi felügyelője és főgimnáziumi tanár, Scitovszky primás által. 1857. a primási udvarba került, honnan 1866 febr. 10. a komáromi plébániát nyerte el. Innentől gyorsan emelkedett. 1869 jun. 12. szt.Mórról nevezett apát, 1881 nov. 6. esztergomi kanonok és papneveldei rektor, 1887 okt. 17. szatmári püspök. M. az u. n. szalon-főpapok közül való, aki jelmondatához hiven simán, szeretettel és békével érvényesíti azon elveket, melyekért mások vért ontanak és perzselő lángot gyujtanak. Ifju kora óta ismeretes szeretetreméltóságáról és szellemességéről, amivel sokszor többet visz keresztül, mint a heveskedők. Épp azért második Haynaldnak is lehet őt mondani, annál inkább, mert külső megjelenésében is nagyon sok vonás van, ami a legelegánsabb főpapra emlékeztet. Mint püspök egyébiránt visszavonultan él s a napi politikába csak akkor avatkozik, mikor főpásztori kötelességei ezt mulhatatlanul megkivánják. Mint Haynald a tudományokban lelte kedvét, M.-nek is megvan egy kedves foglalkozása: mint az egykori szentéletü szathmári püspöknek, a nagyhirü Hám János emlékének kiváló tisztelője, mindent elkövet, hogy nagynevü elődje emlékét fölelevenítse s ha lehetséges, a szent életü főpapot a boldogok közé iktattassa. E végből a szent életü előd élettörténetét már két ízben is megiratta és saját költségén kinyomatta: latinul Keszler c. püspök, magyarul pedig Irsik apát által. M. az irodalomnak bőkezü mecenása, sőt maga is irt néhány kisebb munkát. Ezek közül felemlítjük: La Salette. A B. Szűz Mária, mint fájdalmas anya megjelenésének leirása Franciaországban, a la salettei hegységben (Komárom 1877).
2. M. Ilona, Ambrozovics Béla (l. o.) felesége, irónő, szül. Pesten 1843 febr. 22. 1852 tavaszán száműzött édesanyjával, Meszlényi Rudolfné szül. Kossuth Zsuzsannával Brüsszelbe, onnét egy év mulva Amerikába került. 1854. anyja halála után nővérével, Gizellával együtt egy new-yorki úrnő, Mrs. Cruger, vette magához és az ottani legjobb nevelő-intézetben való kiképzéséről gondoskodott. 1863 végén visszatért hazájába beteg nővéréhez, ki félévvel előbb mint Ambrozovics Béla neje jött volt vissza. Nővérének 1865. bekövetkezett halála után hátrahagyott fiának, Dezsőnek nevelésében találta hivatását. Többször megfordult Olaszországban, hosszabb időt töltve nagybátyjánál Baracconeban. Ott vette nőül 1876. Ambrozovics Béla. 1889. megjelent tőle a Meghallgatott ima c. angol (vallás-erkölcsi irányu) gyermek-regény, 1895. Tündérmesék a való életből címen a serdülő ifjuságnak szánt három elbeszélés. Folyóiratokban és napilapokban is jelentek meg tőle dolgozatok, leginkább komoly irányuak.
3. M. Lajos, politikus, országos képviselő, szül. Kőszegen 1852 aug. 12. Pozsonyban és Pesten jogot tanult, aztán Fejér vmegye tiszteletbeli aljegyzője, majd szolgabirája lett. A függetlenségi pártot M. szervezte Fejér vmegyében s annak élén folyton vezérszerepet vitt; 1881-92. a bodajki kerületet képviselte, ekkor Csákváron választották meg.Tagja a közigazgatási bizottságnak; a házban humoros közbeszólásai miatt népszerü. részt vett a boszniai hadjáratban is.
4. M. Terézia, Kossuth Lajos neje, l. Kossuth.
(ásv.), l. Malachit.