l. Exalgín.
l. Formaldehid.
a. m. faszesz (l. o.).
(methylamin). Az aminek csoportjába tartozó szénvegyület, mely ugy származik az ammoniákból (NH3), ha abban egy hidrogén atomot az egyvegyértékü metil-gyökkel (CH3) pótolunk: képlete tehát CH3.NH2. A M. előfordul a Mercurialis annua és a Mercurialis perennis nevü növényekben, továbbá a csontolajban, a nyers faszeszben stb. és igen sokféle módon képződik, igy számos szénvegyület szétbomlásakor (glikokol, szarkozin, kreatin, kaffein, teobromin, kodein, morfin stb.), a metilnitrátnak és ammoniáknak beforrasztott csőben való hevítésekor, vagy amikor ciánhidrogénre hidrogén hat a keletkezés pillanatában (in statu nascendi). Előállítása legkönnyebben ugy történik, hogy acetobromamidot káliumhidroxiddal melegítenek. A M. szintelen, az ammoniakhoz hasonló szagu gáz, amely a lehűléskor -6°-on forró folyadékká sürüsödik meg; vizben rendkivül könnyen oldódik (1 térfogat viz 12°-on 1150 térfogat M.-t old fel), oldata erősen lúgos kémhatásu. Kémiai sajátságai az ammoniákéhoz igen hasonlók, de attól abban is különbözik, hogy a M. a levegőn meggyujtható. Savakkal igen könnyen egyesül és ekkor a megfelelő M. sók keletkeznek. Izzó káliumon keresztül vezetve, ciánkálium és hidrogén képződik belőle.
l. Acetonitril.
(methylen). Az olefin sorozat első tagja, melyet előállítani eddigelé nem sikerült; képlete CH2. A M. mint két vegyértékü pozitiv gyök igen sok szénvegyületben benfoglaltatik, p. M.-klorid CH2Cl2, M.-oxid CH2O stb.
l. Lauth-féle festékek.
Metiloxid. Az egyszerü éterek csoportjába tartozó vegyület; képlete (CH3)2O. Koncentrált kénsavval elegyített metilalkoholnak hevítése útján készül. A M. éteres szagu gáz, mely -23°-on folyadékká sűríthető meg. A M.-ből a viz 37 térfogatot, a koncentrált kénsav pedig 600 térfogatot abszorbeál.
v. etilmetiléter. A vegyes éterek (l. Éterek) csoportjába tartozü szénvegyület, amelynek képlete CH3OC2H5. Képződik a metiljodid és a nátriumetilat, vagy az etiljodid és a nátriummetilat egymásra hatásakor, ugyszintén ha equivalens mennyiségü etiljodidot és metiljodidot ezüstoxiddal elbontunk. A M. szintelen, igen könnyen mozgó folyadék; fp. 11°, gőze rendkivül gyulékony.
l. Metán.