l. Mecskey.
l. Mitla.
több frigiai király neve. Az egyik, a monda szerint, Gordias és Kybele fia volt s anyjának a pessinusi nagy templomot emelte. Tőrbe csalta a furfangjáról hires Silenost, mert a forrást, melyből ez inni szokott, borral keverte s aztán az öreget visszavitte Dionysoshoz. Ez hálából teljesítette M. azon kérelmét, hogy mindent, amit megérint, arannyá változzék; de midőn az étel is arannyá vált, ez annyira terhes lett neki, hogy meg akart szabadulni tőle s megfürdött a Paktolos vizében, mely azóta aranyat hömpölyget habjain. Egy másik monda szerint Apollon büntette meg szamárfülekkel, mert a Marsyas (vagy Pan) és közte végbement költői versenyben M. a diadalt az előbbinek itéle oda. M. titkát a borbélya fölfedezte s nem állhatván meg, hogy senkinek el ne mondja, egy gödröt ásott a mezőn, s abba kiáltotta bele; nemsokára nádas nőtt azon a helyen s a nád elsusogta a titkot. M. állítólagos sírját l. Építészet VI. köt., melléklet, 7. ábra.
(állat), l. Uisztiti.
(mydatoxin), ptomain, rothadó húsban fordul elő.
1. kerület a Fokgyarmat ÉK-i részében, Colesberg, Hannover, Richmond, Graaf Reinet, Cradock és Albert közt, 5755 km2 területtel, (1891) 9692 lak. Széleit hegyek, belsejét gazdag legelők takarják. A Little és Great Brak, a Greatt Fisc River mellékvizei öntözi. Fővárosa M., a Little Brak és vasút mellett van, 1665 lak. - 2. M., Seeland németalföldi tartomány fővárosa, Walcheren szigetén, vasút és Vlissingen meg Vere felé a tengerbe vezető csatorna mellett, (1892) 17 560 lak., vászon-, kaliko-szövéssel, olaj-, gép-, szivar- és bőrgyártással, vasolvasztással. A köralaku, falakkal körülvett város kiválóbb épületei: az 1468. Bátor Károlytól alapított gót ízlésü városháza, a régi seelandi grófokat és grófnőket ábrázoló 20 szoborral; a Chvor Kerk; a muzeum számos régiséget tartalmazó gyüjteménnyel; az egykori székesegyház Evertsen János és Kornél tengeri hősöknek mauzoleumával, akik 1666. estek el az angolok ellen. M. 1132. kapta meg a körfalait, későbben hanzavárossá lett; 1574. 22 havi ostrom után a németalföldiek az angoloktól foglalták el. Kereskedelme, amely egykoron a keleti tartományokkal élénk volt, ma alig érdemes említésre.
város Fünnen dán szigeten a Kis-Belt ás vasút mellet, (1890) 3079 lak., halászattal és látogatott tengeri fürdőkkel.
latin természetrajzi nevek után Middendorff Sándor Tivadar nevének rövidítése.
Sándor Tivadar, orosz utazó és természetbuvár, szül. Szt. Péterváron 1815 aug. 18., megh. Helenormban 1894. jan. 24. Természettudományokat tanult s 1839. a zoologiai tanszék adjunktusa lett Kijevben; 1840. beutazta a Lappföldet, 1842-45. Szibériát, egész a felső Amurig. Ezt megirta: Reise in den äussersten Norden (Pétervár 1848-75). A tudományos akadémia évkönyveiben 1855. kiadta Isepiptesen Russlands c. dolgozatát s 1840. Baer és Helmersen gyüjteményében (Beitr. zur Kenntn. des russ. Reichs) Lappföld faunáját irta le. 1860. Vladimir nagyherceget kisérte Szibériában, 1867. Alexis nagyherceget Novaja Szemljába és Izlandba, 1878. pedig Ferghanába utazott, miről Einblicke in das Ferghanathal (Szt. Pétervár 1881) c. könyvét irta. M. 1845 óta tagja, 1855-57 titkára volt az orosz tudományos akadémiának.
(ejtsd: middiszboro), város és kat. püspöki székhely York angol grófságban, North-Ridingban, a Tee torkolata közelében, vasút mellett, (1891) 75 516 lak., kémiai iparral, amely a többi közt a környék sóját (250 500 t.) dolgozza föl, nagy acélsíngyárral. Igen jelentős a vas- és acéláruk kivitele, (1892) 381 687, illetőleg 288 080 tonnát exportáltak; a szén- és foszfortartalmu salak (1892. 58 000 t.) szintén jelentékeny kiviteli cikk. A várost csak 1830. alapították.