latin növénynevek után Miers János angol utazó (1789-1879) neve.
(ejtsd: mjezsvinszki) László, lengyel tenorista, szül. Varsóban 1850 okt. 21. Csak 30 éves korába lépett a szinpadra, és miután Párisban meg Milanóban is nagy sikerrel énekelt, a londoni Corvent-Garden-szinház tagja lett. Bécsben és Berlinben kamaraénekesi rangot kapott; fő szerepei: Arnold (Tell Vilmos), Raoul (Hugenották) és Manrico (Troubadour). Budapesten 1885 máj. 21-22. lépett fel Troubadour és mint Raoul; a következő évben pedig az operában vendégszerepelt.
1. (Stribro) az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye a Miesbach és vasút mellett, (1890) 3978 lak., szén- és ólombányászattal, amely utóbbiak (1891) 1923 tonna ércet szolgáltatnak 163 903 frt értékben. Wallensteint és társait először itt temették el. - 2. M., folyó, l. Beraun.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Felső-Bajor-kerületben, a Schlierach és vasút mellett, (1890) 2638 lak., kőszénbányával és közelében papirgyárakkal.
l. Mieczyslav.
county Pennsylvania É.-amerikai államban, 990 km2 területtel, 10 000 lak., Lewis-town székhellyel.
(franc., ejtsd: mifloransz), vászonkötésü vékony selyemszövet, főleg bélésszövetként használatos.
(walli és sonnenthurmi) grófi család. Eredetére nézve Svájcból származó, majd Tirolban honos család. 1578 jun. 14. római birodalmi nemességet, 1606 márc. 21. lovagi, 1698 jul. 5. grófi rangot nyert a család, mely az 1764-65. XL. t.-c. alapján honfiusíttatott. Ekkor nyerték a honosságot gróf M. Kristóf, bécsi bibornok-érsek, római birodalmi herceg, váci püspök helytartó és testvére Gáspár, Trient és Roveredo kapitánya, valamint az utóbbi maradékai. A család tagjai közül kiválóbb szerepet a honfiusított Kristóf játszott. Szül. Innsbruckban 1714 nov. 23., megh. 1803 április 15. A papi pályára lépve, teologiai kiképeztetését a római collegium germanicum-hungaricumban nyerte. Tanulmányai befejezése után előbb Brixenben, 1742. Trientben is kanonok volt. 1745. auditor.rotae, 1751. mechelni érseki koadjutor lett. 1752-1756. spanyolországi követ volt. 1756. váci püspökké neveztetett ki, 1761. bécsi érsek lett, de a váci püspökséget 1785-ig megtartotta. 1761. bibornokká neveztetett ki. M. főleg a váci püspökségért tett sokat; husz évi püspöksége alatt 600 000 forintot ruházott be egyházmegyéjébe. A püspöki templom, a papnevelő intézet, árvaház stb. örökítették meg nevét, ugy hogy őt Vác újjáalkotójának nevezték el. V. ö. Wolfsbrubeg, Christof Anton Cardinal Migazzi (Saulgau 1890).
A családnak jelenleg csak egy férfisarja él még, M. Vilmos gróf, szül. Pozsonyban 1830 febr. 26., cs. kir. kamarás, a Szt. István-rend vitéze, v. b. t. tanácsos. 1861. országgyülési képviselő, majd Bars vmegye főispánja volt; állásáról lemondva, újra megválasztatta magát képviselőnek, s a szabadelvü párthoz csatlakozott. A hazai halászat előmozdításában sikeresen közreműködött: a magyarországi halászati egyesületet ő alapította. 1884 óta főrendiházi tag. Neje Marczibányi Antonia volt. V. ö. Wurzbach, Biographisches Lexikon (XVIII, 244-252.).
(ol., ejtsd: milyaio), olasz súlymérték, 1000 lira = 339 kg., továbbá olajmérték Velencében = 6,31 hektoliter; földmérték, mely Velencében 30,22, Szárdiniában pedig 17,24 ár.
(ejtsd: minyár), 1. Miklós (M. d'Avignon), francia festő, szül. Troyesban 1605., megh. Párisban 1668. Szülővárosában és Fontainebleauban tanult, azután Rómában járt, honnan visszajövet Avignonban élt, mig 1661. Párisba kapott meghivást, hol 1663. az akadémia tagja lett. Művei közül csak saját képmása (Lyon) és utánok készült néhány metszet maradt fönn.
2. M. Péter (M. le Romain), francia festő, az előbbinek öccse, szül. Troyesban 1612., megh. Párisban 1695 máj. 30. Vouet Simon tanítványa volt Fontinebleauban, és 1635-ben Rómába ment, honnan 22 éven át nem is tért haza. Rafael, Poussin és a Carracciak hatása alatt csakhamar nagy hirnévre tett szert és elkészítette 1654-55. VIII. Orbán, X. Ince és VII. Sándor pápák képmásait. 1657-ben XIV. Lajos király meghivása folytán Párisba tért vissza, hol megfestette a király, a király anyjának, Mazarin bibornoknak és az udvar előkelőinek képmásait. 1663. fejezte be nagy művét, a párisi Val-de-Grâce-templom kupolájának kifestését és remek freskóit maga Moliere dicsőítette egy ódájában. 1690. Lebrun halála után «a király első festője», a gobelingyár igazgatója és az akadémiának rektora, igazgatója és kancellárja lett. Nagy, rendkivüli dekorativ hatásu művei, a St. Cloud-kastélyban festett mitologiai képsorozatai, az Hôtel d'Hervartban, a versaillesi kastélyban festett képei elpusztultak és csak metszetekből ismerjük őket. Függőképei közül legtöbb a párisi Louvreban van. Kitünő francia rézmetszők: Nauteuil, Edilinck, Audran stb. metszetei által lettek művei népszerükké. A budapesti országos képtárban van Kliót ábrázoló képe (711. sz.). V. ö. De Monville, La vie de Pierre M. (u. o. 1830); Lebrun-Dalbanne, Étude sur Pierre M. (U. o. 1878).