két előkelő magyar úr neve a XII. sz. második felében s a XIII. sz. elején. Egyik, kinek virágzása III. István és III. Béla korára esik, a Ják-nemzetségből származott s a II. Endre első éveiben szerepelt. Csepán bánnak volt az apja. A másik 1198-99. mint bihari főispán tünik föl; mint ilyen, az Imre király és öccse Endre herceg közti viszálkodások alatt elfogatta Elvin váradi püspök egyik papját, ki a lázadók levélhordója volt; a püspök ezért kiátkoztaa, Imre király azonban a hűtelen Mog helyébe nádorrá és bácsi főispánná tette (1190-1202). Endre trónra léptével, mint Imre több más párthive, ő is eltünik egy időre; 1209. ismét bihari főispán lett, 1211. Halicsban harcolt s ez alkalommal meg is sebesült, 1212. újra bihari főispánnak említik az oklevelek, s az volt 1222-ig.
1. Károly, botanikus, szül. Brassóban 1855 febr. 23. Tanulmányait a csiksomlyói és brassói róm. kat. gimnáziumokban és a budapesti József-műegyetemen, Kolozsvárt és Erlangenben végezte. A doktori fokozatot és a tanári oklevelet a kolozsvári műegyetemen nyerte. 1876-81. a kolozsvári egyetemen a növénytani tanszék mellett tanársegéd, 1881-84. a pancsovai reálgimnázium, 1884 őszétől a soproni munkása volt a Kanitz dr. által szerkesztett Magyar Növénytani Lapoknak, amelyben tőle számos önálló cikk és könyvismertetés jelent meg. Ezen lap hasábjain konstatálta tudományos meghatározás alapján a Peronospora viticola jelenlétét hazánkban. Önálló munkái: A sphaerokrystallokról (növénytani tanulmány); Egy új szőlőbetegség (Kolozsvár és Tora környékén), és A vizsla parforce idomítása (Budapest 1894).
2. M. Sándor, történetiró, szül. Brassóban 1859. Középiskoláit u. o., egyetemi tanulmányait a kolozsvári, berlini és párisi egyetemeken végezte. 1883-86. magántanár a kolozsvári egyetemen, 1886-92. a brassói főreáliskola, 1892-95. a budapesti VII. ker. főgimnázium, 1895. az egyetemi tanárképző-intézeti gyakorló főgimnázium tanára s egyszersmind szakvezető tanár az Eötvös-kolégiumban. Történelmi tanulmányai, melyek részint a középkor, részint az erdélyi fejedelemség történelmébe vágnak, a Budapesti Szemlében, Századokban, Turulban, Történelmi Tárban és az Erdélyi Muzeumban jelentek meg. E lexikonba történelmi cikkeket irt. Önálló munkái: Az investitura kérdése (Kolozsvár 1884); Weiss Mihály (Budapest 1893, Történeti Életrajzok).
japánul a. m. nagy tér, a japáni császár legközönségesebb címe.
néven az A. Leonhardt és társa cég (Mühlheim, Hessen) oly szubstantiv festékeket (azaz festékeket, melyek a pamutot pác nélkül festik) hoz a forgalomba, melyek egy azoxistilbendiszulfosavból származnak. Ha ezekkel a festékekkel festenek, akkor a festékesbe nagy mennyiségben konyhasót tesznek (50-100%). Ilyen festékek a mikado-sárga, mikado-narancs, mikado-barna stb. Közülök különösen a mikado-narancs arról nevezetes, hogy a többi szubstantiv (sós) festékeket állandóság tekintetében jóval felülmulja.
nagyközség Arad vármegye aradi j.-ban, (1891) 2493 oláh lak., két gőzmalommal.
(Mykale), 1265 m. magas meredek hegyfok a kisázsiai Jóniában, Efezus és Miletos városok közt. Közelében Kr. e. 479 szept. 25., a plateai csata napján, a görögök (Leotychides és Xanthippos) a persák hajóhadát tönkretették. Kétséges, hogy M. nevü város is létezett-e; ellenben a hegyfok É-i lábánál emelkedett a panionion, a 12 jóniai város szövetségi temploma. M. most Szamszun Dagh.
Willd. (növ.), sugaras-fészkes, több mint 140 fajjal Amerika meleg vidékein. A M. Guaco Humb. Közép-Amerika tropikus erdeinek iszalagja; füve, nedve és szára Amerika forró vidékein univerzális orvosság, kivált kigyóharapás és váltóláz ellen. Újabban kolera ellen is dicsérik (stipites et succus guaco). A M. scandens W. gyorsan növő mexikói iszalag, nálunk lombozatnak és virágvederbe ültetik.
politikai község Szerém vármegye vinkovcei j.-ban, (1891) 1733 horvát-szerb, magyar, német és oláh lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
kisközség Somogy vmegye nagyatádi j.-ban, (1891) 1201 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Michá), próféta, akinek beszédei a «12 kis próféta» könyvében foglalnak helyet. Móreseth városából való és Ézsajás próféta korában élt. M. ben Jimlá szintén próféta volt Árkáb király idejében.