l. Perthit.
l. Mikroftalmusz.
(gör.), a látásnak az a tévedése, amikor valaki a tárgyakat a rendesnél kisebbnek látja. Oka a szem alkalmazkodásának részben való bénulása.
(gör.) a. m. peteszáj, l. Pete.
l. Homokkő.
(gör.) a. m. kislelküség, csüggedtség.
(növ., microsporae), l. Apró spórák és Makrospórák.
(növ.), a felemás spórásak apró spóráit záró, illetőleg fejlesztő tokocskája.
l. Pityriasis versicolor.
(gör., l. a mellékelt képet), optikai eszköz, melynek segítségével kis tárgyakat megnagyítva látunk. A legegyszerübb M. egy gyüjtő lencse (lupe). Ha a tárgy a lencse és gyüjtőpontja között fekszik, akkor a lencsén át a tárgynak nagyított egyenes képe látható. Akép annál nagyobb, minél kisebb a lencse gyüjtőtávolsága. Az összetett M. két lencserendszerből áll, melyet sematikusan az ab és cd lencsék képviselnek (1. ábra). A b rövid gyüjtőtávolságu gyüjtő lencse, mely az xs tárgynak RS nagyított valós képét szolgáltatja; eme lencserendszer neve objektiv. Az RS valós képet azután a cd lupén át nézzük, miáltal RS megnagyítva R'S'-ben látjuk. cd neve okulár. A 2. ábra a M. külső berendezését tünteti elő. Az a okulár és b objektiv fémcsőbe vannak foglalva, mely maga az f tokban eltolható; az e csavar segítségével finoman eltolható. A megvizsgálandó tárgyat rendesen üveglapra fektetik, melyen vékony üveglemezzel (fedőlemez) befedik és a c asztalkára helyezik. Ha a tárgy átlátszó, a d tükörrel erősen megvilágítják. Készítenek olyan M.-okat is, melyek csöve hajlítható (Hartnack-féle, 3. ábra), vizszintes M. (Chevalier-féle, 4. ábra); néha ugyanis a cső hajlott v. vizszintes állása kényelmesebb mint a függélyes helyzet. Chevalier M.-jában b-ben derékszögü prizma foglal helyet, melynek hipotenuza-lapja a sugarakat visszaveri s igy a M. vizszintes csövébe jutnak. Sok esetben előnyös az 5. ábrában feltüntetett berendezés, melynél az objektiv az asztalka alatt van elhelyezve. A binokuláris M. ugy van berendezve, hogy egyszerre két szem is vizsgálhatja ugyanazon tárgyat; eme M.-ok egyik fajánál egy ugyanazon észlelő vizsgálja a tárgyat két szemével azon célból, hogy stereoszkópikus hatás jöjjön létre, miért is az ilyen M.-ot stereoszkópikus binokuláris M.-nak nevezik (6. ábra). Eme M.-ok egy objektivvel vannak ellátva, mely fölé totalisan reflektáló prizmákat alkalmaznak. Ezek az objektivből jövő sugárnyalábot ketté osztják, amint az a 7. ábrán közvetlenül látható. A binokuláris M.-ok másik neme arra szolgál, hogy egyszerre két észlelő vizsgálhassa ugyanazon tárgyat, ami M.-ikus demonstrációnál igen fontos. A 8. ábrában látható ilyen Wenham-féle binokuláris M. (Egyéb M.-ok berendezését l. a 9-12. ábrán).
MIKROSZKÓPOK.
Amig a M. objektivje csak egyetlen gyüjtő lencséből állott, addig igen tökéletlen volt. Nagyban tökéletesedett azonban az akromatikus lencserendszerek alkalmazása által (l. Lencse). Amici az objektiv és fedőlemez közé olaj-, később vizcseppet tett és ezzel feltalálta az immezrió-M.-ot. Ezáltal az objektiv és fedőlemez közé levegő helyett oly anyag kerül, melynek törésmutatója a levegőnél nagyobb s a fedőlemezhez közelebb áll; a fénysugarak a fedőlemezből kilépve, kevésbbé töretnek s a fedőlemez zavaró hatása kisebbedik. Egyszersmind növekedik a kép fényessége is, mert igy visszaverődés által kevesebb fény vész el. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a M.-pal észrevehető legkisebb hossz 1/3630 mm., következik pedig ez a diffrakció elméletéből. A gyakorlatban eme határt nagyon megközelítik; körülbelül 1/3500 a legkisebb még észrevehető távolság. A nagyítás kisérleti meghatározására u. n. üvegmikrometer szolgál (lásd Mikrometer). Az üvegmikrometert, melynek beosztása ismeretes, a M. alá helyezzük s a camera lucida segítségével v. csak szabad szemmel a M.-ban látott képet papirra lemásoljuk; a rajz nagyságából a nagyítás közvetlenül adódik.
A legtöbb tárgyat M. vizsgálatra alkalmasan elő kell készíteni. Szilárd testekből finom beretvával vagy miktrotommal vékony metszeteket készítünk; keményebb anyagokból, p csont v. kőzetekből vékony lemezeket csiszolunk; lágy anyagok metszésre alkalmasak lesznek, ha alkohol- v. krómsav- v. pikrinsav-oldatban áztatjuk, akkor t. i. megkeményednek. Eme metszeteket üveglapra helyezik s ha kell vékony üveglemezzel, u. n. fedőlemezzel befödik.
A M. fontossága ugy tisztán tudományos mint gyakorlati szempontból évről évre nagyobbodik. A M. feltalálása a leiró természettudományokban, különösen a növény- és állattan, az orvostudományban korszakot alkot. L. még Mikrofotográfia.