1. város Pembroke (ettől 10 km.-nyire) walesi grófságban, a M.-öböl (1-3 km. széles s 27-35 m. mély) É-i partján, vasút mellett, (1891) 4070 lak., vasművekkel. - 2. M., város Massachusetts északamerikai állam Worcester nevü countyjában, Bostontól DNy-ra, (1890) 8780 lak.
(ejtsd: milja), portugál elnevezése a mérföldnek = 2,066 km.
l. Köleshimlő.
l. Milliarium.
Milán, szerb iró, szül. Ripanjban 1831 máj. 7. Teologiai tanulmányainak befejezte után 1850. tanító lett, 1852. állami szolgálatba lépett. 1861. a közoktatási minisztérium titkára és később a külügyminiszter segédje lett. Számos pedagogiai és etnográfiai munkát irt, melyek különösen a nyelv tisztasága által tünnek ki. Nevezetesebb munkái: A szerbiai fejedelemség topográfiai leirása (1876); továbbá a szerb királyság topográfiája (1884). A szerb kolostorokról és a szerb parasztok életéről irott etnográfiai munkái is érdekesek. 1868-tól 1876-ig a Skola c. pedagogiai szaklapot szerkesztette. Később elbeszéléseket is közölt, igy Jurmus és Fatima (1879); Téli esték (1879) stb.
(Milicius, csehül Milecz) János, egyik előfutára a Husz-féle vallásjavításnak, szül. Kremsierben (Morvaország), megh. Avignonban 1374 jun. 29. Előbb kat. lelkész volt, azután IV. Károly császár titkára s egyszersmind prágai esperes; 1363. mindegyik hivataláról lemondott, hogy népeis nyelven tartott szónoklataiban annál függetlenebbül ostromolhassa az egyházba becsúszott visszaéléseket és a papság erkölcstelenségét; 1367. Rómába utazott, hogy a pápát az egyház reformálására rábirja s miután itt olyasféle nyilatkozatot tett, hogy az Antikrisztus már elérkezett, bebörtönöztetett, de csakhamar engedélyt nyert a Prágába való visszatérésre, hol egyik templom lelkésze lett. De miután itt újból eretnekséggel gyanusították, elment a pápához Avignonba, hol meghalt. Iratait Zbinko prágai érsek megégettette 1410. V. ö. Jordán, Die Vorläufer des Hussitentums (1846).
(franc., ejtsd: -liö), tuljdonképpen a. m. valaminek a közepe; aztán a kör, a társadalmi viszonyok, amelyek közt valaki nevelkedett, vagy él, meg a mindennapi élet mindama külső körülményei, melyek körülveszik.
(lat.) a. m. katonai. - Militárizmus, a katonaság uralma; a katonaság előtérbe helyezése az állami életben.
város Catania sziciliai tartományban, 25 km.-nyire Caltagirenotól. vasút mellett, (1881) 10 699 lak., bortermeléssel és déligyümölcs-kereskedéssel.
(lat.) a. m. katonák, általában a katonaság gyüjtő neve; aztán különösen: 1. M. Augustales, körülbelül 5000 főnyi csapat Nero idején, amelyet a császár a plebejusok közül válogatott ki és melyet külön e célra kijelölt római lovagok vezéreltek. A csapat, melynek egyes tagjai kard helyett kitharákat és plektrumokat viseltek, adott jelre tapsolt a fejedelemnek, valahányszor a szinpadon fellépett; 2. M. diruti, kik büntetésül kevesebb zsoldot kaptak; 3. M. duplares v. duplicarii, akik a gabonából kettős adaghoz jutottak; 4. M. navales, matrózok és tengerész katonák; 5. M. subitarii v. tumultuarii, kiket hamarosan s rögtönzötten hivtak be katonai szolgálatra és 6. M. tunicati, olyanok, akik büntetésül egy szál tunikában állottak a vezér sátora előtt.