Moldvában, a mai Románia É-i részében, a Milkov folyó mellett ismeretlen időkben, állítólag még a népvándorlás korában keletkezett. Első okleveles nyomát 1096-ra teszik; kétségtelen azonban, hogy Lőrinc milkói püspöknek kezdi, orbói és szepsi székek papjaihoz a keresztes háboru érdekében irt levele nem ekkor, hanem később kelt; de mindenesetre előbb a XV. sz.-nál, mert egy 1408. évi könyvből másolták le. 1226. Róbert esztergomi érsek az akkor megtért kunok püspökévé Theodorik milkói püspököt tette, kit ezentul a kunok püspökének neveztek. Intézkedését 1234. a pápa is megerősítette. Valószinü, hogy Milkó új székesegyházát is Róbert érsek építette föl. Végkép 1441. pusztult el, de címét azontul is viselték egyes főpapok. A püspökség fölállítására csak a XVIII. sz.-tól kezdve, midőn a mérai v. milkováni megerősített zárda romjai még látszottak, tettek néhány meghiusult kisérletet.
Zsigmond, lengyel iró, szül. Podoliában 1820. Odesszában és Kijevben tanult. 1848. részt vett a magyar szabadságharcban, majd Londonban, a krimi háboru alatt a Balkán tartományokban tartózkodott, 1863. Galiciában harcolt a felkelőkkel. Később Belgiumban és Svájcban élt, 1877 óta Genfben tartózkodik. Számos történeti és társadalmi regényt irt; köztük a jobbak: Uskoki (1870); Dahujszczyzna (1873); Narzeczona Harambaszy (1882)- stb. Társadalmi regényei közt legjobban sikerültek azok, melyekben a lengyel nemesség szokásait és erkölcseit festi: Historya o prapradziadku i o praprawnuku (1863); Ofiary (1873); Wnuk chorazego (1881) stb. Irta még: Die Beteiligung der polen am Kriemkrieg (Páris 1857); Erinnerungen an den Aufstand 1863 (Posen 1880); a berlini kongresszsról.
latin növénynév után Miller Fülöp nevének rövidítése. Szül. Middlesexben 1691., megh. Chelseában mint a botanikus kert kertésze 1771. kertje akkorában Európában a leghiresebb volt. Kertészlexikona (The Gardeners Dictioonary, London 1731., 9. kiad. 1791-1804, 2 köt.) is nevezetes, benne sok új növényt ismertetett.
1. Jakab, angol történetiró, filozofus és közgazda, szül. 1775. ápr. 6., megh. 1836 jan. 23. Edinburgban teologiát tanult, de Londonban letelepedvén, egészen az irói pályának élt, melyen gazdag munkásságot fejtett ki. Egyik alapítója a londoni egyetemnek. Egyik fő műve Angol-India története (History os British India, 1818-19, 6 köt., újabb kiadás 1872, 10 kötetben), melynek folytán igen tekintélyes állást kapott az India Houseban. Irt nemzetgazdaságtant: Elements of political economy (London 1821) és egy fontos lélektani művet: Analysis ot hte phenomena of the human mind (1829, új kiadás 1878, 2 kötet, M. János Stuart jegyzeteivel).
2. M. János Stuart, angol filozofus és közgazda, az előbbinek fia, szül. Londonban 1806 máj. 20., megh. Avignonban 1873 máj. 8. Apja teljesen mellőzte fia nevelésénél a vallásoktatást; a fiu már 14 éves korában oly korai érettséget tanusított, hogy Bentham, kinek fő műve döntő hatással volt fejlődésére, érintkezett vele. 1820. Franciaországba ment tanulmányai befejezése végett. Mint 17 éves ifju alapította az «utilitariánusok» társaságát, melyben a hasznosság elvét vitatták, innét terjedt el az utilitariánus név. 1823-58. a keletindiai társaság titkára volt, 1866-68. az alsóháztagja. Nagy hatással volt rá Taylorné, ki férje halála után 1851. felesége lett. Fő műve Logikája, melyet 1832. megkezdett, 1841. befejezett és 1843. kiadott. Azóta igen sok kiadásban és fordításban közkézen forog (magyarul: A deduktiv és induktiv logika rendszere mint a megismerés elveinek és a tudományos kutatás módszerének előadása, irta M. Az eredeti VII. kiadás után a m. tud. akadémia megbizásából ford. Szász Béla, Budapest 1874-77.). E műben főleg az induktiv kutatás módszereit kutatja, melyek szerinte a tudományos kutatásnak egyedül jogos módszerei. E tekintetben ma is M. könyve egyike a legteljesebbeknek. Minden tudásunk, e fölfogás értelmében, a tapasztalatból származik, a priori tudás egyáltalán nem létezik, a matematika is tapasztaláson alapszik. A szellemi tudományokat M. három osztályba sorozza: pszichologia, etologia és szociologia, melyek szintén csak induktiv módon szerezhetők meg. Az erkölcstan vezérelve olykép rendezné be az emberi életet, hogy mentül kevesebb baj, mentül több élvezet (szellemi és anyagi) érje az embereknek mentül nagyobb körét. Vomte pozitivizmusával megismerkedvén, egy ideig buzgó hive lett, de Comte politikájával nem tudott megbarátkozni, és egykülön műben (Auguste Comte and the positivism, London 1865) igen élesen birálta. Mint nemzetgazdaságtani iró is kiváló. Fő műve: Principles of political economy, Angliában nagyon el van terjedve. Politikai művei közül keresett: Considerations on representative government (1861) és Essay on liberty (1859). A politikában a radikális eszmék hive, a nőkérdésben a nők szavazási jogának lelkes védője (Subjection of women, 1869). Halála után jelent meg önéletrajza: Autobiography, 1873. és vallásos értekezéseknek egy kötete 1874. M.-t előkelő egyénisége, erős itélete, nagy tudása és mély gondolkodása az angol gondolkodás egyik legkiválóbb alakjává avatja. magyarban még következő művei jelentek meg: A képviseleti kormány, ford. Jánosi Ferenc (Pest 1867); A szabadságról, ford. Kállay Béni (u. o. 1867); Rektori beköszöntő beszéd, ford. György Endre (Budapest 1874); A nemzetgazdaságtan alapelvei stb., ford. Dapsy László (u. o. 1875); A nő, ford. Egei F. (u. o. 18769. V. ö. Taine, Le positivisme anglais, étude sur Stuart M. (Páris 1864); Bain, J. S. M., a criticisme (1882); Lauret, Phil. de J. S. M. (u. o. 1885); Watson I., J. S. M. and Spencer (Glasgow 1895).
a spanyol mérföld = 1/3 legua = 2,229 kilométer.
(ejtsd: millié) János Everett, angol festő, szül. Southamptonban 1829 jun. 8. Már kilenc éves korában tanult rajzolni, 11 éves korában a londoni művészeti akadémia növendéke lett. Hilton hatása alatt festette első képeit; ezek: Pizarro elfogta az inkát 1846); Elviga stb. Csakhamar azonban egyesül prerafaelita festőkkel, Hunttal, Rossettivel, Brownnal. Ekkor keletkeznek Lorenzo és Izabella, Keats egy elbeszélése nyomán; Krisztus szülei házában (1850); A favágó leánya; Ofélia; A hugenotta búcsuja (1852); Szabadonbocsájtási parancs (1853); Az üldözött royalista; A fekete braunschweigi 81853) stb. De a prerafaeliták elvei csakhamar nyomasztólag hatottak tehetségére és Velasquez képeivel 1857. a manchesteri kiállításon megismerkedvén, művészete szabadabb irányt vett. Későbbi legkiválóbb festményei: Temető a zárda kertjében; Szt. Ágnes napjának előestéje (1863); A tűzhalálra itélt eretneknő megmentése; Az orleansi szűz; Hamupipőke; Az utolsó rózsa; Raleigh Valter gyermekkora; Mózes nézi Józsua győzelmét; A játékos felesége; Igen vagy nem?; Az északnyugati átjáró, stb. Legkitünőbb művei azonban képmásai: A westminsteri herceg (18789; Gladstone; Disraeli; Newman bibornok; John Bright; Salisbury; Charles Waring; Henry Irwing; Marquis of Lorne; Simon Fraser; Bischoffsheimné és mások képmásai. Kitünő, némileg genreszerü képmások a Királyi gárdista és a Whistező hölgyek. M. a korunkbeli angol festészet legkiválóbb alakjainak egyike. 1896. az elhalt Leighton helyébe a Royal Academy elnökének választották. V. ö. Armstrong, Sir John Everett M., his life and work (London 1885); Ruskin, Note on some of the principal pictures of Sir Everett M. (u. o. 1886).
v. Milhau (ejtsd: milyo), az ugyanily nevü járás székhelye Aveyron francia départementban a Causse Noir és Larzac közti völgyben, vasút mellett, (1891) 17 429 lak., virágzó kesztyügyártással, gyapjufonással, őr- és gépgyártással; szénbányákkal, amelyek évenként 50 000 tonna szenet szolgáltatnak; Notre-Dame-temploma a XVI. sz.-végéről való. A középkorban vár és későbben a protestánsok egyik erőssége volt. Richelieu a várat leromboltatta.
(lat.) ezer. Pro mille vagy per mille ezrelék, ezer után járó, a százalék tizedrésze. Jele: °/00.
l. Velencei üveg.
(ejtsd: mill lakk), county Minnesota É.-amerikai államban, 1500 km2 területtel, 2000 lak., Princeton székhellyel.