Milutinovics

Szima, szerb költő és iró, szül. Sarajevóban 1791 okt. 14., megh. Belgrádban 1848 jan. 11. Tanulmányait Karlócán és Belgrádon végezte, hol a fejedelmi iroda titkára lett. 1815. részt vett a törökök elleni lázadásban. 1820. kivándorolt Oroszországba, hol a cártól kegydíjat kapott; innen 1825. Lipcsébe ment, hol két vig a bölcsészeti előadásokat látogatta. 1827-31-ig Cetinjében az ifju II. Péter Njegos vladikának tanítója volt. Belgrádba visszatérvén, a pártviszályokban annyira előtérbe lépett, hogy 1840. in contumaciam halálra itéltetett. Mihály fejedelem szökése után 1842. magas állást kapott ugyan a közoktatásügyi minisztériumban, de ellenségeinek fondorlatai folytán ezt is elvesztette és szegénységben halt meg. M. tekinthető az új szerb irodalom megalapítójának. Nevezetesebb munkái: Serbijanka (Lipcse 1826, 4 kötet, lirai és peikus költemény-gyüjtemény, melyben lelkesült költői nyelven dicsőítette Karagyorgye és Milos Szerbia függetlenségéért vívott harcait); Nekoliko pjesme (Néhány költemény, u. o. 1826); Zorica (Reggeli fény, Pest 1827); Dika Crnogorska (Montenegro dicsősége, dráma, Cetinje 1835); Karagyorgye (dráma, Belgrád 1843) stb. Megirta továbbá szerb nyelven Montenegro történetét (Pétervár 1835) és Szerbia függetlenségi harcának történetét is (Lipcse 1837).

Milvus

Cuv, l. Kánya.

Milwaukee

(ejtsd: milvaki), az ugyanily nevü county (624 km2 ter., 307 535 lak.) székhelye Wisconsin É.-amerikai államban, a Michigan-tó Ny-i partján, a M. folyó torkolatánál, amely a városban veszi föl a Menomonéet és Kinnickinnicet, több vasúti vonal mellett, (1890) 204 468 lak., nagy sörgyárakkal (1892. 21/4 millió barrelt termeltek), liszt-, bőr-, gép-, dohánygyártással, vas- és acélművekkel, együtt véve valamennyi 1890. 95 millió dollár értékü árut termelt. A nagy hullámtörőkkel védett kikötőjében a forgalom fő cikkei: gabona, liszt és fa. A gabona-elevátorokban 6 millió bushel számára van hely. A Great-Avenue, a Wisconsin- és East Water-street a forgalom fővonalai. Kiválóbb épületek: a vám- és postapalota. a County Court House (törvényszéki épület), a kereskedelmi kamara háza, a Szt. Pál-templom, a kiállítási épület természetrajzi muzeummal, a Layton Art Gallery néhány szép képpel, a nyilvános könyvtár 70 000 kötettel és a nagy városháza. Legszebb park a Juneau-park a folyó mellett emelkedő dombon, Juneau Salamonnak, a város első fehérbőrü lakójának és Leif Ericsonnak emlékével. Közelében van a National Soldiers' Home 20 000 invalidus számára, szép parkkal. M. 1835. alapíttatott.

Mimansza

l. Ind filozofia.

Mimer

a skandináv mitologia alakja, őskori óriás; ő őrzi az Yggdrasell kőrisfa alatt levő forrást, amelyből bölcsességet merít. Odin istennek nagybátyja, barátja, oktatója s megmentője.

Mimetezit

(ásv.), arzénsavas ólom és ólomklorid (3Pb3As2O8+PbCl2), hatszöges rendszerbeli táblás s oszlopos kristálycsoportokban. Viaszsárga vagy sárgászöld. K. 3,5-4. Fs. 7,2. Hatoldalu, a lapoknak kidomborodása folytán némileg hordóra emlékeztető, narancssárga kristályait Cumberlandból kampylitnak mondják; van benne egy kevés foszforsav meg krómsav is.

Mimezis

(gör.), retorikai alak, melyben mások szavait gúnyos formában ismételjük; mimetikus, ami a M.-re vonatkozik.

Mimika

(gör.), az előadásban az a művészet, mely az arcjáték és taglejtések kellő alkalmazásával a kedélyállapot hullámzásait jellemző és megrázó erővel visszaadja. A mimika fontos a szónoknak, nélkülözhetetlen a drámai művésznek. Az ókorban a M. csak a plasztikára (taglejtések) szorítkozott, mert az arcjátékot elfödte a megfelelő tipikus álarc; mint egyéniséget kifejező művészet a M. csak a modern drámában lép föl, melynek erősebben egyéni karaktere és szenvedélye szükségessé tette a finomabb árnyalatok megjelenítését is.

Mimikri

(mimicry), a botanikában l. Alakoskodó növény és Képmajmolás; az állattanban l. Szinmajmolás.

Mimikus

(gör.), minden, ami a mimikára (l. o.) vonatkozik vagy hozzá tartozik.


Kezdőlap

˙