Mimnermos

Kolofonból, görög lirai költő, Kr. e. 630 táján élt és Solon kortársa Volt. M. volt az ókori erotikus költők között az első; igen nagyrabecsülték elegiái miatt, melyekben panaszkodik, hogy Nanno nem viszonozza szerelmét Elegiái, melyek az alexandriai költői iskola mintái lettek, csak töredékben maradtak ránk; legújabb és legteljesebb kiadásuk: Poetae lyrici graeci (kiadta Bergk, Lipcse 1882); ez egyszersmind szövegkritikát is tartalmaz.

Mimodráma

(gör.), dráma mint némajáték előadva; vagyis beszéd nélkül, csak arcjátékkal és taglejtésekkel.

Mimográfok

(gör.), azok, akik minus-okat (l. o.) irtak.

Mimosa

Tourn. (növ.), l. Erzőke. Minosaceae, l. Érzőkefélék. Mimosakéreg a. m. érzőkéreg. M. Marthae, l. Algarobilla.

Mimulus

L. (növ., a. m. maszkvirág), a tátogatók füve, mintegy 40 faja az extratropikus övön elszórva él. Virága magános v. fürtös, szirma kétajaku, tokja kétfelé pattan. A M. cardinalis Lindl. (kaliforniai) 6 dm. magas, levele tojásforma, csaknem redőzött, virága skarlátpiros v. téglaszin, sötétpirossal foltozott v. csíkolt, alsó ajaka fölött sárga prémü. A M. luteus L. amerikai, de Németország több helyén, hazánkban a Körmöc völgyeiben elvadult. Többnyáréltü fű, 3-6 dm. magas, kopasz v. mirigyszőrös, levele kerekded, egész tojásdad, fogas. Virága jó nagy, sárga, némelykor a torka meg az eresze biborpirossal pettyegetett. Kedvelt kerti virág. A M. moschatus Dougl. (pézsmadísz, moschusfű) oregoni, többnyári, mirigyszőrös, szára 15 cm. hosszu, többnyire heverő, levele tojásdad, fogas, virága sárga, az ínye prémes és barnával finoman pontozott. Erős pézsmaszagu. Más M. fajokkal együtt kedvelt kerti virág.

Mimus

(állat), l. Csúfolódó rigó.

Mimusok

(gör.), a régi görögök e néven nemcsak a szinészeket hivták, hanem a mindennapi életből vett jelentek hű ábrázolását is. Sziciliában és D-i Olaszországban már rég időktől fogva szokásban voltak ünnepélyes alkalmakkor s a szirakuzai Sphron a Kr. e. V. sz.-ban dialogizált műfajjá alakította. A M.-at nem versben, hanem dór prózában irták, de ritmikus mondatszerkezetben és arányokban; lehet, hogy nem is a szinpad számára készültek, hanem az ünnepek kiegészítő részét tették. V. ö. Fuhr, De mimis Graecorum (Berlin 1860). L. még Hisztriók.

Min.

a latin minimum szó rövidítése.

Min

egyiptomi isten, l. Kem.

Mina

mérték, a. m. emina, l. Emine.


Kezdőlap

˙