(gör.-lat.), bizonyos meghatározott súly- és értékegység (mint pénz = 100 drachma = 1/60 talentom), melyet a régi görögök súly- és értékrendszerükkel együtt Keletről vettek át. A M. súlya és értéke a különböző görög államokban nagyon eltérő volt, legfontosabbak voltak az eginai, eubeai és attikai rendszerek. Az eginai M.-t, mely a Kr. e. VII. sz.-ban egész Görögországban használatos volt, a hagyomány szerint Pheidon argoszi király hozta használatba; 617 g. súlya volt és körülbelül 63 frt 72 krt ért; az eubeai ellenben csak 437 g.-ot nyomott és 44 frt 25 kr.-nak felelt meg. Attikában Solon előtt a M. 598,95 g. nehéz volt, Solon pedig az eubeai értéket honosította meg és a M. súlyát 605 g.-ra emelte; e mellett azonban a régi is használatos volt. A mostani görög királyságban (az u. n. királyi) a M. 1500 drachma (l. o.) súlyu, vagyis 1˝ kg.
afrikai négertörzs, mely a Rabszolgaparton a Togo folyótól É-ra függetlenül él. Állítólag Braziliából hazaszabadult és portugálokkal keresztezett rabszolgák sarjadéka; szép testalkatuak, szabadságszeretők és a kereskedelmet közvetítik Afrika belseje, meg az európai faktoriák közt, amelyeknek erős és ügyes versenytársai.
valószinüleg az árja bevándorlás előtti korból fenmaradt barbár ind néptörzs, mely közel rokon a Mera nevü félvad néppel. Az Adsmirtól Dsamnáig nyuló hegyláncot lakja. Dsaipur radsput államban a lakosság tulnyomó része e törzshöz tartozik. A M.-k eleinte rabló módra garázdálkodtak, a XIX. sz.-ban azonban földmivelésre adva magukat, némileg megszelidültek.
délarábiai nép az ókorban. L. Sábaiak.
helyesebben: manárat (arab), a. m. világító torony, a mecsetek (l. o.) oldalán emelkedő karcsu, felső részében párkányzattal ellátott torony, mely különösen arra szolgál, hogy a Mu'ezzin (l. o.) onnan hivja a hivőket a kánoni imákra. Egyiptomban maadné-(azaz ezán helyé)-nek nevezik a M.-et. Magyarországban a török korból Egerben, Pécsett, Érden és Boros-Jenőben maradt meg a legszebb M.
ezüstfehér szinü és fényü ötvény, melyet 1000 rész rézből, 700 rész nikolból, 50 rész volframból és 10 rész aluminiumból gyártanak.
közönséges Rio Tinto, bányaváros Huelva spanyol tartományban, a Sierra Morenában, a Rio Tinto forrásvidékén, terméketlen környéken, (1887) 10 671 lak. Hiresek a környékén levő rézbányák, amelyeket 1873 óta a Rio Tinto Company mivel sikeresen és bányáit Huelvával vasút által kötötte össze, ugy hogy az érceket a bányákból egyenesen a tengeri hajókra szállíthatja. Naponkint közel 2000 t. ércet exportáltak. A társaság tőkéje 120 millió márka; 10 000 munkást foglalkoztat és ennélfogva a világpiacon a rézárakra nagy hatást gyakorol. A városnak 1845. még csak 844 lakója volt és a rézbányák mivelése nemcsak M. fejlődésére gyakorolt nagy hatást, hanem a közeli helységeket Nervát (6431 lak.) és Zalameát (6240 lak.) is városokká alakította.
(ejtsd: minas zserais), Brazilia egyik legnagyobb állama Sao Paolo, Rio de Janeiro, Espirito Santo, Bahia és Goyaz közt, 574 855 km2 területtel, (1888) 3 018 807, 1 km2-re 5 lak. Az egész állam felülete 1000-1500 m. magas fensík, amelyet számos viszonylag alacsony hegylánc szel át. E hegyláncok közül a jelentékenyebbek a Sarra dos Aimores, Serra da Canastra, de Sao Marcos, de Mantiqueira, amelyben emelkedik az állam legmagasabb csúcsa, az Italiaia (2713 m.), a do Espinhaço. Ez utóbbitól Ny-ra fűvel és bokrokkal benőtt területek, ugynevezett campos terülnek el. A D-i és K-i vidékeken a gnájsz és gránit a tulnyomó; a Serra de Espinhaçóban pedig a kristályos palakőzetek a tulnyomók. M. közel fele a San Francisco vizkörnyékéhez tartozik, amely folyó itt 430 km.-nyi hosszuságban hajózható. Mivel azonban alsó részében vizesései vannak, a hajók a tengerbe nem mehetnek be. Hasonló akadályai vannak a hajózásnak a Rio Docen, a Jequitinhonhán és a Paranán. Az éghajlat a völgyekben és őserdőkben forró, a magasabb fekvésü camposok és a hegyek közt mérséklet. havat csak a magasabb hegycsúcsokon láthatni. A termékek különfélék; cukornád, kávé, maniok, banána stb. a védettebb helyeken terem, kukoricát és babot, továbbá búzát, rizst, pamutot, dohányt, burgonyát, árpát sokfelé termesztenek. Az állattenyésztés gyorsan fejlődik. Egykoron az állam legnagyobb gazdagsága bányáiban volt; aranyércet és gyémántot bányásztak leginkább; jelenleg azonban ezen foglalkozási ág nagyon aláhanyatlott. Némi fontossága maradt még a gyémántmosásnak a Serra do Espinhaço Ny-i lejtőjén levő folyókban, főképen Diamantina. Sertao de Abaete és Bagagem kerületekben. A ipar csekély jelentőségü. A benszülött indus lakosságból még mintegy 10 000 lélek él, akiknek legnagyobb része botokud. A lakosok többi része nagyobbára korcs. Főváros Ouro Preto (l. o.). Fontosabb helyek még Diamantina (l. o.). Sao Joao d'el Rei, Campanha és Minas Novas.
(lat.) a. m. fenyegetés (l. o.).
a mecsetekben a kiblát (l. o.) jelölő fülkétől jobbra elhelyezett szószék, melyet a prédikátor a khutba (l. o.) alkalmával elfoglal. Alminbar-ból lett az Európában elterjedt Almemor szó.