(ném. Konduiteliste), a katonaságnál a tisztek magaviseletéről, képességeiről, szorgalmáról stb. kiállított személyi táblázatok, melyeket közvetlen főnökük készít el és terjeszt föl a felettes katonai parancsnoksághoz.
1. kormányzóság európai Oroszország Ny-i részében Vitebszk, Mohilev, Csernigov, Kijev, Volhinia, Grodno és Vilna közt, 91 408 km2 területtel, (1891) 1 879 446, nagyobbára fehérorosz lak. É-i része, mintegy 20 000 km2, dombos, ebben a Lisszaia Gora (370 m.) a legmagasabb csúcs. A D-i nagyobb rész, a Poljesszie, egészen sík, járhatatlan mocsárokkal és tavakkal fedett és eredetileg csak egyes magasabb helyeken volt lakható. A kiszárítás lassan folyik. A Balti-tenger vizkörnyékéhez tartozik az Essza, a Njemen az Usszával és Szerveccsel, a Sara és a Vilija. A Dnyeprbe ömlik a Berezina a Plisszával és Bobrral, a Pesszocsinka, Braginka és a Pripet a Jacoldával és Gorinnal. A Berezina-, Oginszkij- és Bug-Dnyepr-csatorna is e kormányzóságban van. Az éghajlat mérsékelt, de a mocsáros vidéken nagyon egészségtelen. A fő foglalkozás a mező- és erdőgazdaság, termelnek a gabonaféléken kivül zöldséget, lent és dohányt. Az állattenyésztés szintén jelentékeny. Az erdőkben a farkasok, medvék, hiuzok, vaddisznók, borzok gyakoriak, sőt hódakat is találni. A gyárak száma (1893) 830; ezek között 138 szeszégető, 27 sörgyár, 7 posztószövő és 14 dohánygyár. Az 1795 óta fennálló kormányzóság járásai: M., Bobrujszk, Borisszov, Igumen, Moszir, Novogrudok, Pinszk, Rjecsica és Szluck - 2. M. (Minsk litewski), az ugyanily nevü kormányzóság és járás fővárosa, kat. és orosz püspökség székhelye, a Szviszlocs és vasút mellett, (1893) 85 115 lak., szeszégetőkkel, szappan-, gyertya- és sörgyártással; agyagiparral és vasöntéssel; len-, gabona-, fa- és bőrkereskedéssel; nyilvános könyvtárral, muzeummal, szinházzal. M. a XI. sz. vége felé a polocki fejedelemséghez tartozott. 1236. Ringold Litvániához csatolta. 1569. Lengyelországhoz került és egy vajdaság székhelye lett. 1655. először és 1795. végleg bekebeleztetett Oroszországba. - 3. M., járás és járási székhely Varsó orosz-lengyel kormányzóságban. L. Novominszk.
(franc. modele, német. Modell), a rajzoló művészetben előkép, mustra; élő alak, mely szerint a művész rajzol, fest és mintáz; élő vagy gipszből formált alak, melyet a rajzolni tanulók lerajzolnak; agyagból vagy viaszból formált alak, amely szerint a szobrászati mű tartós anyagból készül, vagy amelyeknek segítségével készül a bronzöntéshez szükséges homoru forma; valamely épületnek kisebb méretü alakja, mely vagy vázlata a leendő, v. másolatra a már kész épületnek.
rendszerint fából, de kivételesen vasból is készült állvány, melynek felületével alaki nagyságra, hajlásra nézve megegyezik. A M. segítségével a téglák v. kövek pontosan ugy rakhatók, hogy az azok által képezett boltozat a M. idomának teljesen megfeleljen. A boltozat idomát a M. felületét alkotó deszkázat adja meg.
a kibocsátandó éremnek, hiteles eredetije, mely az érembélyegek készítőinek s az egyes pénzverőhelyeknek miheztartásul szolgál.
Az erdőállabok fatömege megbecslésének egyik módja abban áll, hogy az egyes fák vastagsága mellmagasságban megméretik és jegyzékbe vétetvén, az átmetszési síkok (körlapok) összegének alapján az átlagfának átmérője meghatároztatik. Most oly átlagfának átmérője meghatároztatik. Most oly átlagfát keres a becslő, melynek nemcsak vastagsága megfeleljen a kiszámított átmérőnek, hanem egyszersmind magasságára s alakjára nézve is képviselje az állabb fáit átlagosan. Ez a M. Egyébiránt szokás vastagsági és magassági csoportokat is alkotni, s mindenik számára külön M.-t megállapítani.
igen kis súly, melyet a pénzverdékben az egyes nemesérclapok kiigazítására használnak, mielőtt azokat verik. A kölni marka M. = 0,357 cg. súlyu volt, jelenleg a pénzfont v. félkg.-nak ezredrésze és ennek tizedes felosztásai a M.-ek.
mintaszerüen kezelt oly gazdagság, mely jövedelmező gazdálkodás szempontjából más gazdaságoknak mintául szolgálhat. Angol-, Francia- és Németországban mintaszerüen kezelt gazdaságok díjazása már régebbi idők óta van folyamatban, hazánkban pedig egyes gazdasági egyesületek részéről történtek ez irányba kisérletek.
l. Boltozó állvány.
rajzlapok, melyek az iparosok ízlésének nemesítésére és igy készítményeikben a stilszerüség előmozdítására szolgálnak. Ily vállalatok Ausztria-, Német- és Franciaországban nagyobb számban vannak; nálunk is több ízben történt ilyenekkel kisérlet, de ezek csak nagyon rövid életüek voltak. 1895-ben új vállalat indult meg, melyet a kereskedelmi miniszter ad ki. Címe: «Mintalpapok iparosok és ipariskolák» részére. Megjelenik havonként egy-egy füzet 10-10 rajzlappal és két-két ív műhelyrajzzal, felölelve a fa-, fém-, kerámiai és textilipart.