v. meridiánjel, a csillagászati műszereken, különösen meridiánkörön átmenő délkörben a műszertől távolabbra, lehetőleg változatlanul felállított beállítási jel. Ha a M.-t csillagászatilag helyesen felállított meridiánkör fonalkeresztjével összeejtjük, akkor természetes, hogy, ennek változatlanságát feltételezve, bármikor képesek leszünk a meridiánkört helyesen a meridián síkjába illeszteni. E célból a M. éjjeli megfigyeléseknél megvilágítható.
(ejtsd: mirkus), az ugyanily nevü járás székhelye Vosges francia départementban, a Madon és vasút mellett, (1891) 5141 lak., vonó- és fuvóhangszerek, acéláruk készítésével és jelentékeny csipkeiparral.
az arzén (l. o.) rossz magyar neve.
(ejtsd: mörfild), város York angol grófságban, a West-Ridingban, Dewsbury közelében, a Calder mellett, (1891) 11 707 lak., jelentékeny gyapjufonással és szövéssel.
(Myrrha), a Balsamodendron M. Nees mézgás gyántája. Mézgán és gyántán kivül kevés 3-6% illanó olajat tartalmaz. Arábiából kerül hozzánk, hol az említett fába csapott vágásokból maró tej képében folyik ki, mely a levegőn áttetsző, fakó-barna testté keményszik. Melegítés erős és különös jó szagot áraszt belőle. Főképen füstölő, de szájvizekhez is használják.
(növ.), l. Balzsamfa.
mirhafű, mirhazeller (növ., Myrrhis Scop.), ernyős kóró, 4 fajjal Európa hegyein, a Kaspi-tónál s Amerikában. D.-Amerikába behurcolták. Fehér virága sugárzó, az ernyő közepén meddő. Gyümölcse hosszas, élesen bordás. A M. odorata L. (bécsi turbolya) csinos, kertbe illő, ánizsszagu növény, hazánk magasabb hegyein nem közönséges. Horvátországban gyakori. ˝-1 m. magas, gyökere orsóforma, fűszeres, levele háromszor szárnyalt, szőrös, magva édes és főszeres ízü, fényes, fekete. A pórnép kertbe is ülteti, régen officinális volt, kisajtolt levele a mellfájás orvossága, gyökerével meg a magvával gyomorerősítő szeszt csinálnak.
(gör.), összetételekben = tizezer. Miriaméter = 10 kilométer = 10 000 méter; miriagramm = 10 kilogramm = 10 000 gramm; miriár = 100 hektár = 10 000 ár.
(gör.) a. m. 1. tizezer; 2 rendkivül sok.
l. Ezerlábuak.