1. nagy folyó É.-Amerikában. Az Itaska-tóból ered és É-felé a Traverse-Lakebe jut; K-felé folyván, több kisebb tavat szel át és azután számos kanyarulatot tevén, óriási alföldön D-nek tart, mig végre hatalmas deltát alkotván, öt főágban, amelyek közt a South-Pass a legnagyobb beletorkollik a Mexikói-öbölbe. Nagyobb mellékvizei a Misszuri, Ohio, Arkansas és a Red, kisebbek a Minnesota, Iowa, Des Moines, a Wisconsinés Illinois. A M.-Misszuri hossza 7200 km. és mint ilyen földünk leghosszabb folyója. Vizkörnyéke 3,1 millió km2. A torkolatánál számos zátony nehezíti meg a hajózást. Ezek elkerülése végett a South-passt hatalmas töltések (jetties) segítségével 7 méternyire mélyítették ki. A hajózás rajta a gőzhajók föltalálása után gyorsan fejlődésnek indult. 1818. még csak 20, de 1829. már 200 gőzös járt rajta. Újabban azonban a vasutak kiépítése következtében újra csökkent. Hajók fölmehetnek rajta 3130 km.-nyire a Minnesotában St. Paul fölött fekvő St. Antony nevü vizesésekig.
2. M., egyike az É.-amerikai Egyesült-Államoknak a Mexikói-öböl, Alabanna, Tennessee, Arkansas és Louisiana közt, 121 230 km2 területtel, (1890) 1 289 600 (1 km2-re 11) lak., akik közt 774 720 szines bőrü. DK-nek csaknem 2/3-a tercier képződményekből áll. D-i részét alluvium takarja, amely sok helyen mocsáros és erdős; belőle csak mintegy 16 000 km2 mivelhető. Ezen alluvialis területet bluffök határolják; velök kezdődnek a tercier képződmények, amelyek halmos síkságot alkotnak és némely helyen 4-500 m. magas dombokká emelkednek. A M.-n és Yazoon kivül számos kis folyó öntözi, amelyek közt a Big Black, a Tombigbee, a Pascagoula, a Chickasawa és Pearls-river a legnagyobbak. Az éghajlat csaknem trópusi. Natchezben az évi középhőmérséklet 18,3°, a nyári 25,4° és a téli 10°. Az évi esőmennyiség 1405 mm. A sárgaláz néha sok áldozatot kiván. Miként Louisiana a cukornád-, ugy M. a pamuttermesztés tekintetében foglalja el az É.-amerikai államok közt az első helyet. 2,8 millió acre-nyi területen körülbelül 1 millió csomag pamutot termel; ezen kivül nagyobb mennyiségben termesztenek kukoricát (átlag 15 millió dollár értékben), zabot, rizst, déli gyümölcsöket és dohányt. Az állattenyésztés a rabszolgaháboru óta nagyon aláhanyatlott. Az ipar a jelentéktelen; csupán lisztet állít elő és a pamuttermesztés szolgálatában áll. A törvényhozó testület tagjait (45 szenátort és 133 követet) 2-2, a végrehajtó hatalom kezelőit pedig 4- évre választják. A kongresszusra 7 követet küld és az elnökválasztásnál 9 szavazata van. A kormány székhelye Jackson, legnagyobb városa Vicksburg. 74 countyra oszlik. Fernando de Joto és spanyol társai voltak az első európaiak, akik 1540. e területre léptek. 1682. La Salle XIV. Lajos nevében elfoglalta és Louisiana részévé tette. 1763. a franciák az angoloknak engedték át, akik 1783. mondtak le róla az Unio javára. 1798. territoriummá alakították és 1817 dec. 10-én az államok sorába vették föl. A rabszolgaháboruban M. a D-i államok közt vezető szerepet játszott és azért igen sokat kellett szenvednie. A háboru ideiglenes, 1867-69-ig pedig katonai kormány alatt állott. 1869. új alkotmányt fogadván el, 1870. újra fölvétetett az államok közé. Mivel a szines bőrüek benne nagy számmal vannak, nehogy ezek az alkotmányra beszélt hozzanak, 1890. M. alkotmányát oly módon módosította, hogy a választói jog gyakorlásához bizonyos műveltség kimutatása szükséges. Lowry és Mac Cardle, Hist. of M. (1891).
3. M., két county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Arkansasban (1700 km2, 10 000 lak., Osceola székh.) és Misszuriban (1040 km2, 10 500 lak., Charleston székh.).
(Mesolongion), város Középső-Görögország Etolia vidékében, nagyon egészségtelen mocsáros síkságon fekszik, ama laguna belső szélén, mely a patraszi öböl partján az Archelous (Apropotamos) és az Euenos (Phidaris) folyók torkolata közt terül el; vizen csak kisebb járművek közelíthetik meg, s hozzá közel ÉNy-ra van a szintén megerősített Aetolikon (Anatolikon) város. M. az ilyen nevü eparchia s az Akarnania-Aetolia nomosz fővárosa, az érsek és a 2. hadtestparancsnokság székhelye; van gimnáziuma, (1889) 9476 lak; Agrinion és Antirhion városokkal vasút köti össze. Új keletü város, melyet alig 300 éve halászok alapítottak, de csakhamar fontossá lett, mert a patraszi öböl bejáratának kulcsa. A görög szabadságharcban a görögök nevezetes fő hadiszállása volt, melyet a törökök többször sikertelenül ostromoltak. 1825 ápr. 27. Redsid pasa (máskép Kiutagi) 20 000 emberrel fogta ostrom alá a várat, melyet Notis Botzaris védelmezett; csak 1826 ápr. 22., midőn már miden élelmi szer elfogyott, kényszerítette az őrséget, hogy egy kirohanással megkisérelje magát keresztül vágni; de ez csak egy kisebb csapatnak sikerült, mig a többi benn szorult csapatok magukat és az ostromlók egy részét a levegőbe röpítették. M.-t Aetolikonnal együtt a görögök csak 1829 máj. 14. foglalták ismét vissza. A városban egy mauzoleum Byron szivét őrzi, ki ott halt meg (1824 ápr. 19.), emlékének pedig 1881 nov. 6. szobrot emeltek a görögök. V. ö. Fabre, Histoire du siege de M. (Páris 1826).
1. hosszu, nagyon kanyargós és piszkos vizü mellékfolyója a Misszisszippinek Észak-Amerikában. A Sziklás-hegyekben, a Gallatin, Madison és Jefferson nevü patakok (the three forks) összefolyásából keletkezik, és St. Louis-nál torkollik. Hossza 4837 km., vizterülete 1 344 130 km2. Medre a Yellowstone torkolatától kezdve 1200-1800 km., a vizállás a legmagasabb máj. és jun. hónapokban. A gőzösök Fort Bentonig mehetnek föl rajta. Élénk hajózás van alsó folyásában St. Louis és Glasgow közt, továbbá Fort Yates és Fort Benton közt. A hajózást itt számos sziget nehezíti.
2. M., az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike Illinois, Kentucky, Tennessee, Iowa, Arkansas, Nebraska, Kansas és az indus territorium közt, 179 778 km2 területtel, (1890) 1 679 184 (1 km2-re 15) lak., akik közt 154 151 szines bőrü. A M. folyó két egymástól különböző részre osztja. Az É-i lapos és sík, a D-i részen emelkednek a Ozark-hegyek és a Black-Mountains, amelyek azonban sehol 1200 m.-nél magasabbra nem emelkednek, s amelyek közt az Iron Mount, meg Pilot Knob a hiresek. A szilur- és devonképződményeket nagy kiterjedésben krétakorszakbeli karbon takarja a folyók mentén pedig alluvium. A M.-n kivül számos apró folyó öntözi, aminők a Nishnabatony, a Platte, a Chariton, a Lamine, Osage, a White és a mocsáros környékü Saint-Francis. Az éghajlat mérséklet; St. Louisban az évi középhőmérséklet 13°, a téli 6,7°, a nyári 24,1°; az évi csapadék mennyisége 1117 mm. Az államot borító prairiek jelenleg már csekély kivétellel szántóföldekké alakíttattak át. A föld igen termékeny, különösen a folyók mentén. Fő termékei a kukorica (1892. 152 millió bushel) búza (24 millió bushel), zab (36 millió bushel), dohány (13 millió font), továbbá rozs, len és szőllő. Az ásványország 2,5 millió t. szenet, továbbá vas- és ólomérceket és márványt szolgálhat. A malmok vannak az ipartelepek közül nagyobb számmal. A végrehajtó hatalom közegeit 2-2 évre, a 34 szenátort 4 és 143 képviselőt 2-2 évre választják. A kongresszusba 2 szenátort és 15 követet küld. Az elnökválasztásnál 17 szavazata van. A kormány székhelye Jefferson-City; 75 countyra van fölosztva. M. Louisianának volt része; Marquette és Joliet voltak. 1673. az első európaiak, akik beutazták. 1803. egész Louisianával együtt Napoleon az amerikai köztársaságnak adta el. Ugyanakkor territoriummá alakították. 1821. hosszabb alkudozások után mint államot fölvették az Unióba. A rabszolgaháboru kitörésekor a D-i államokhoz csatlakozott, de csakhamar megoszlott és követei által mind az Unióban, mind a konfederáltaknál képviselve volt. Az 1865-iki alkotmány a rabszolgaintézményt megszüntette; az alkotmányt 1875 okt. 30. újra módosították. V. ö. Paker, The M. Handbook (1866); Car, M. (1888).
néven ismeretes az Egyesült-Államoknak 1820 márc. 2-án kötött azon egyessége, mely szerint Maine mint szabad, Misszuri mint rabszolgatartó állam az Unio kötelékébe fölvétetnek, egyúttal pedig kimondatott, hogy a rabszolgatartás a 36° 30'-től É-ra nincs megengedve. Ezt a billt azért hozták, hogy az egyensúlyt a rabszolgatartó és szabad államok közt megőrizzék, vagyis hogy egyenlő számu rabszolgatartó és szabad állam maradjon az Unióban.
az ugyanily nevü morva kerületi kapitányság székhelye, az Ostrawitza és vasút mellet, Friedekkel (l. o.) szemben, (1890) 4922 lak., gyapju-, pamut-, vászoniparral és vasművekkel.
az ugyanily nevü alsó-ausztriai kerületi kapitányság székhelye, 30 km.-nyire Korneuburgtől, vasút mellet, (1890) 3385 lak., ecsetkészítéssel, bortermeléssel és méhtenyésztéssel; magasan fekvő megerősített templommal.
Ferenc, svájci nyelvész és baseli egyetemi tanár, szül. Solothurnban 1841. Zürichben, Bonnban, Genfben és Párisban tanult (1861-65), majd a klasszikus nyelvek tanára volt a sanctgalleni és solothurni gimnáziumokban (1865-74), amikor a baseli egyetemen újon szervezett összehasonlító nyelvtudományok tanszékére hivták meg. Legnevezetesebb irodalmi és tudományos dolgozatai a Steinthal és Lazarus Zeitschrift füt Völkerpsychologie u. Sprachwissenschaft címü gyüjteményes vállalatának 10-20. köteteiben jelentek meg az indogermán, finn-ugor és általános nyelvészet köréből; ugyanitt jelentek meg egyéb, részint a filozofia és a pszichologia körébe tartozó monográfiái is. Studien über die chinesische Sprache címü becses művét a Techmer-féle Internat. Zeitschrift für allgem. Sprachwissenschaft III. kötetében adta közre; 1893. pedig újra és önállóan átdolgozva kiadta a Steinhal művét: Charakteristik der hauptsächlichsten Typen des Sprachbauses. M. a magyar tud. akadémiának (1889 óta) kültagja, s egyúttal tagja a helsingforsi finn-ugor társulatnak is.
(ang., ejtsd: miszt'r, csak rövidített Mr. formájában használatos), Angliában szokásos megszólítása amaz uraknak, kiknek más címük nincs. A családfőt csak vezetéknevén (melyet a Mr. megelőz), a család többi tagjait pedig vezeték- és keresztnevükön (melyet szintén megelőz a Mr.) szólítják meg.
(ol., ejtsd: miszteriozo), zeneelőadási műszó, a. m. titokzatosan, lassu, elnyujtott szinezéssel.
Arequipa (l. o.) mellett levő vulkán, 1894 óta földünk legmagasabb fekvésü meteorologiai állomásával.