Gyula, ref. lelkész, szül. Sátoralja-Újhelyen 1841. Az elemi iskolát szülővárosában, a gimnáziumot (1853-61) és a teologiai tanfolyamot (1861-65) Sárospatakon végezte el, hol azután 1867 tavaszáig segédtanár volt. Ekkor külföldre ment és mintegy másfél évig Heidelbergában, Göttingában és Zürichben gyarapította ismereteit. 1868 szept. a gyakorlati teologia és erkölcstan tanára lett a sárospataki teologiai akadémián s mint ilyenre egyszersmind a főiskolai lelkész tiszte is reá ruháztatott. A tiszáninneni egyházkerület 1876. aljegyzőjévé, 1884. főjegyzőjévé, több ízben az egyetemes konvent tagjává, ez pedig mindannyiszor egyik jegyzőjévé választotta. Tagja és ugyancsak jegyzője volt a debreceni, valamint a budapesti zsinatnak is, s szintén tagja az egyetemes tanügyi bizottságnak. 1895 szept. debreceni lelkésszé választatván, 1896 ápr. 12. elfoglalta új állását. Egyike a szabadelvü teologiai irány képviselőinek, kinek az általa öt éven át (1882-86) szerkesztett Sárospataki Lapokban s egyéb folyóiratokban kiadott kisebb-nagyobb dolgozatán kivül a következő munkái jelentek meg. Egyházi és szertartási beszédek (Sárospatak 1872); Egyháziatlanság és üres templomok (u. o. 1876); Lang Henrik válogatott vallásos beszédei (németből ford., u. o. 1877); Egyházi szónoklattan huzamban az eddigi házassági joggal (u. o. 1895); Dolgozatok az egyházi élet köréből (I. füzet, u. o. 1895).
Eilhard, német kémikus, szül. a Jever melletti Neurodeban 1794 január 7., megh. Berlinben 1863 aug. 29. Kezdetben a K-i nyelveket tanulmányozta, de e mellett a természettudományokkal és Klaproth laboratoriumában a kémiával is foglalkozott. 1818. Berlinben Berzeliussal megismerkedett, akivel 1819-ben Stockholmba ment. 1821. Klaprothnak utódja lett Berlinben. M. kiváló munkásságának igen sokat köszönhet a kémiának minden ága. Számos dolgozatot közölt a szelensavról, mangánsavról, felmangánsavról, a benzolról és ennek származékairól. Ő fedezte fel az izomfia törvényeit és sok ásványt mesterséges úton állított elő. Analitikai módszere a foszfornak törvényszéki esetekben való kimutatására manapság is használatos (l. Foszfor kimutatása). Ezenkivül rendkivül elegáns előadó és experimentáló volt. Önálló műve: Lehrbuch der Chemie (1829). 1894. Berlinben szobrot emeltek neki.
Gusztáv, svéd matematikus, szül. Stockholmban 1846 márc. 16. tanuló korában Weierstrass tanítványa volt és 1877. a helsingforsi, 1881. pedig a stockholmi egyetem tanárává lett; főleg függvénytani vizsgálatokkal foglalkozik és a matematika ez ágát már fontos tételekkel gyarapította. 1882 óta adja ki az Acta Mathematica c. szakfolyóiratot. Az ő fáradozásainak köszönhette Kovalevszki Zsófia, hogy nő létére a stockholmi egyetemen tanszéket kapott.
(német), a nyomdákban a 14 pontos betütörzsü betük elnevezése, a kétszer ily nagyságu betük kétmitteleseknek neveztetnek. L. Betünemek.
Appenzell-Ausserrhoden svájci kanton egyik járása 58 km2 területtel, (1888) 14 248 lak., Teufen (l. o.) főhellyel.
fürdőhely Meran (ettől 18 km.-nyire) tiroli kerületi kapitányságban, 946 m. magasban, az Ulten völgyében, vastartalmu ásványvizforrással.
(Pisino, Pazin), Mitterburg-Pisino (859 km2 ter., 1890. 41 699 lak.) isztriai kerületi kapitányság székhelye, 30 km.-nyire Rovignótól, a Foiba és vasút mellett, (1890) 3227 lak., mint község 14 968 lak.; Isztriát a francia invázió alól felszabadító Lazarich generális emlékével; régi kastéllyal; jelentékeny vásárokkal.
Károly József Antal, német jogtudós, szül. Münchenben 1787 aug. 5., megh. Heidelbergában 1867 aug. 28. Tanárkodott Landshutban (1811), Bonnban (1819) és Heidelbergában 1821-től haláláig. 1831-41. és 1846-48. a hadeni kamara tagja s ez idő alatt több ízben elnöke is volt. A frankfurti előkészítő parlament elnökévé választotta; a nemzetgyülésben a Gagernpárthoz csatlakozott. Számos művei közt fontosabbak: Das deutsche Strafverfahren (4. kiad. 1847); Grundsätze des gem. deutsch. Privatrechts (7. kiad. Regensburg 1847); Der gem. deutsche bürgerl. Prozess (3. kiad. Bonn 1827-40); Anleitung zur Vertheidigungskunst (4. kiad. Regensburg 1844); Lehrbuch des gem. in Deutschlend gültigen peinlichen Rechts (12-14. kiad. Giessen 1836-47) stb. M. alapította a Kritische Zeitschrift für Rechtswissenschaft u. Gesetzgebung des Auslands (Heidelberga 1829-55) c. folyóiratot s társkiadója volt az Archiv für Kriminalrechts c. vállalatoknak. M. számos reformért küzdött, minők a sajtószabadság, az esküdtszéki intézmény, a halálos büntetés eltörlése, a büntetőtörvénykönyv javítása stb. A m. tud. akadémiának külső tagja volt. V. ö. Mittermaier K. F., Bilder aus dem Leben v. K. J. A. M. (Heidelberga 1886).
József, matematikus és természettudós, szül. Bélyén (Baranya) 1734 aug. 25., megh. 1814 máj. 24. Jezsuita volt és kezdetben a bécsi Theresianumban hittant, természettant, természetrajzot és bölcseletet tanított, később pedig a budai, majd pesti egyetemre jött, hol élete végéig természetrajzot, matematikai földrajzot, mezőgazdaságtant és technologiát adott elő. Számos német, latin és szerb nyelven irt műve közül, melyek főleg matematikára és mezőgazdaságtanra vonatkoznak, csak néhányat említünk: Unterricht in der mathematsichen Analysis und Maschinenlehre (Lipcse 1790); Elementa rei rusticae in usum academiarium regni Hungariae conscripta (Buda 1779-94); Anfangsgründe der physokalischen Astronomie (Bécs 1781); Iter per Poseganam Sclavoniae provinviam, mensibus Junio et Julio a 1782 (Buda 1783); Physikalische Erdbeschreibung (Bécs 1789); Technologia oeconomica (Buda 1794).
1. Antal, német operaénekes, szül. Sterzingben 1818 ápr. 12., megh. Döblingben 1876 ápr. 2. Már 1839. a drezdai udvari szinház tagja lett, s egész 1870-ig legjobb baritonistája volt; különösen Gluck, Marschner és Wagner operáit énekelte nagy sikerrel.
2. M. Frigyes, német szinész, szül. Drezdában 1844 okt. 16. Lipcsében lépett föl s működött 1869-71. Laube társulatában a városi szinházban; 1871-74. és 1875- 1880. a bécsi udvari szinház, 1880. az ottani Stadttheater tagja, majd Leube után ez utóbbi szinház főrendezője lett; 1884 óta a bécsi Karl-Theater igazgatója volt néhány hétig. Állhatatlan természete azután folytonos vendégszereplésre késztette, mignem az örökös vándorlás beleunva, 1894 febr. megint jelenleg is egyik csillaga. 1896. élethossziglanra szerződött évi 20 000 frttal. Fő szerepei: Alba, Essex, Jago, III. Rikárd stb., de vígjátékokban és mint bonvivant is ritkítja párját. Mig Pesten a német szinház fennállott, gyakran vendégszerepelt nálunk. 1895 dec. mint felolvasó mutatta be magát Budapesten. V. ö. Guglia Jenő, F. M. (Bécs 1895). - M. Vilma, családi nevén Rennert, 1867 óta az előbbi neje, szinésznő, szül. Freiburgban 1848 márc. 27. Tizennégy éves korában lépett föl a berlini Wallner-szinházban, s házassága óta férjét követte; 1871 óta a bécsi udvari szinház tagja; legkitünőbb szalonszerepekben. 1896. megülte 25 éves jubileumát.