l. Lényeg.
(ang., ejtsd: mix'd pikklsz), étvágyat ingerlő mellékétel, mindenféle fiatal főzelékből (apró kukoricacsövek, zöldbab, karfiol, ugorka stb.), melyeket erősen fűszerezett ecetbe savanyítanak. A indiai pickles még erősebb, mert cayennei borsot is kevernek hozzá.
A görögök skálái közt a 11. helyet foglalta el ily sorrenddel: [ÁBRA] d, [ÁBRA] g, á, h. Az egyházi hangnemek közt a hetediket ily zöngesorral: g, á, [ÁBRA] d, [ÁBRA], g. L. Görög zene.
(gör.) a. m. nyálkás duzzanat, sajátságos, tüzetesebben csak az újabb időben megismert bántalom. Leginkább Angol- és Franciaországban, s főleg nőknél fordul elő, de hazánkban is fordultak elő egyes esetek. A kezdeti tünetek testi és szellemi lassuság, tompaságban nyilvánulnak, majd a bőr vastag és száraz lesz. Főleg az arcon és a kezeken hasonlít ezen duzzanat a vizkórhoz, csupán annál sokkal keményebb; a szemrés szűkebb lesz, az orcák és az ajak lecsüngők, az orr megvastagszik, az arckifejezés buta. A haj kihull, a körmök törékennyé válnak, a menstruáció kimarad, általános apátiába esik a beteg s lassan elbutul. A lefolyás igen hosszu, néha kevés javulás mutatkozik. A boncolás főleg a pajzsmirigykivonattal biztosan elérhető. A gyógyulás azonban csak ugy marad állandó, ha e szert a beteg időnkint megismétli; annak hatása azonban oly rohamos, hogy főleg eleinte nagyobb óvatosság szükséges rendelésénél, különben súlyos zavarok állhatnak elő. Ugy látszik, hogy a M. okát a pajzsmirigy hiányos működésében kell keresni; azok az állatok, amelyeknek mirigyét eltávolították, teljesen hasonló kórállapotba esnek (cachexia strumipriva), sőt embereknél is, ha a pajzsmirigyek azok golyvás elfajulása miatt kiirtattak, minden esetben kifejlődik ezen bántalom, amely éppen ugy mint az igazi M. gyógyítható a fentebb említett szerrel. Mielőtt ez orvoslási mód ismert volt, az ilyen betegek teljesen elbutulva haltak meg. A golyvák sebészi eltávolításánál szabály az, hogy egy részlet mindig visszahagyandó, ez ugyanis elégséges a M. kifejlődésének meggátlására.
(ejtsd: mis-), a capotékekkel rokon mexikói nép, mely a mostani Oaxaka tartományban lakik. Hazájuk neve azelőtt Mixteka volt, melyet függélyes tagosultságának megfelelően két részre (M. alta, vagyis magas és hegyes és M. baja, vagyis mély és lapályos) szoktak osztani. A M. szent városa Achiutla volt, hires barlangtemplommal; a M. nyelvben, műveltségben és szokásokban rokonok a capotékekkel, de ezeknél sokkal jobban szenvedtek az európai inváziótól, ugy hogy most már kihalóban vannak; nevük mexikói nyelven a. m. a Felhőország lakói.
(lat.) a. m. elegyes, kevert; M. compositum, elegy-belegy.
(lat.) a. m. keverék, elegy. Igen gyakran használatos gyógyszer-alak. M.-nak nevezik általában véve a sók oldatait, extraktumok és folyékony anyagok elegyeit. Igy M. ammoniaci; ammonia, desztillált viz és cukros szörp elegyéből áll; M. cretae: krétapor, arab gummi; cukorszörp és fehér viz; M. ferri aromatica: fűszeres vasas keverék; M. gentianae: gentianakeverék; M. gummosa: arab gummi, cukor és lepárolt viz elegye.
(gör.), embergyülölet; mizantrop, embergyülölő.
l. Irgalmas barátok.
(Mysia), ókori tartomány Kis- Ázsiának ÉNy-i részében (nevét Strabo szerint a sok bükkfától vette). Határai voltak: északon a Propontis és a Hellespont, nyugaton az Egei-tenger, délen Lidia, keleten Frigia és Bitinia (a Rhyndakos folyó és az Olympos hegy). Hegyek: az Ida (kiválóbb magaslatok a Gargaros és Kotylos) és Temnos (utolsó láncszemei a Pindasos és Sardene). Hegyfokok: Rhoiteion (most Intepe), Sigeion (Jeniser), Lekton (most Santa Maria) és Kane (Karadagh). Folyói nem nagy számuak, de jelentékenyek; említendők: a) a Propontisba torkollnak: a Rhyndakos (most Adirnasz), Aisepos, Granikosz (Kodzsa-Szu); b) a Hellespontosba: a Paisos (most Beiramdere), Perkotes, Simois (Dumbrek) és Skamandros (Mendere-Szu); c) a nyugati parton: a Szatnioeisz (Tuzla), az Evenoos (most Madara), Kaikos (most Bakir-Csai) és Mysios (Bergama). Városai: Kiosz, Pruza, Apollonia, Kizikosz, Parion, Lampszakosz, Alexandria Troasz, adramittion, pergamon. A lakosság mindig két különféle törzshöz tartozott (az őskorban frigek és trójaiak, a történeti időben mizek és eolok). A mizekről maguk a görögök azt tartották, hogy Trákiából vándoroltak be.