(Morungen), az ugyanily nevü járás székhelye Königsberg (ettől 100 km.-nyire) porosz kerületben, a Schertingi-tó és vasút mellett, (1890) 3776 lak., régi erődítmények maradványaival, Herder emlékével. 1807 jan. 25. Bernadotta itt győzelmet aratott az oroszokon.
(növ., calyptra, fátolyka), a lombos mohák termésének sapkaforma takarója, l. Gyöksüveg.
kelet-ázsiai pénz = 60 Dong (l. o.).
(araynrupia), K.-indiai aranypénz, mely azelőtt 15 ezüst rupiát foglalt magában, 1853 óta azonban kereskedelmi pénz súlya 11, 664 g., finomsága 11/12, értéke 35,05 korona.
anami indus törzs, mely az ország Ny-i hegyeiben függetlenül él; szinük igen világos, testalkatuk alacsony, bár szép és arányos, fejük kerek. Az erdőkben félig vadon élénk, nyelvük hasonlatos az anamitákéhoz, de mégis tájszólás.
v. Mojo, gabonamérték Portugáliában = 8,30 hektolit., Braziliában 21,81 hektolit.; mint mészmérték Portugáliában = 4,15 hektolit.; Setubalban mint sósúly = 775 kilogramm.
a görög mitologiában a végzet istennői, melyek idővel számos átalakuláson mentek át. Homernál, ki csak egyes számban beszél tóluk, a Moira még nem egészen meghatározott megszemélyesítője az istenektől igazgatott, vagy fölöttük álló végzetnek; Hesiodos ellenben (Theogoniájában) már hármat ismer, s ezek később is megmaradtak: Klotho, aki az emberi élet fonalát fonja, Lachesis, aki hozzá a szöszt ereszti, és Atropos, aki végül a fonalat elvágja. A M.-at majd az Éj, majd Zeus és Themis leányainak nevezik; ez utóbbi esetben a horák nővéreinek is hivják. A képzőművészet méltósággal teljes nő-alakokban ábrázolja a M.-at, kezdetben jogarral, mint a végzet királynőit, kik egy irattekercsben olvasnak; később Klotho fon, Lachesis sorsot húz, vagy a stilussal a globusra mutat, Atropos pedig egy napórára mutat.
l. Habosítás.
(ejtsd: moasszak), az ugyanily nevü járás székhelye Tarn-et-Garonne francia départementban, 23 km.-nyire Montauból, a Tran és vasút mellett, (1891) 8797 lak., jelentékeny malomiparral, továbbá olajgyártással, agyagiparral és vasöntéssel; lisztkereskedéssel; Dagobert idejében alapított hires apátság maradványaival, a többi közt egy merovingi szarkofággal, igen érdekes portáléval. V. ö. Langreze-Fossat, Études historiques sur M. (6 köt., Montauban 1870-75).
(ejtsd: moávr) Ábrahám de, francia matematikus, szül. Vitryben 1667 máj. 26., megh. Londonban 1754 nov. 27. Tanulmányait Párisban végezte, de később a nantesi ediktum visszavonása után Angliába ment. Haláláig nem tudott tanári állást kapni, hanem magántanítással kellett foglalkoznia. Londonban ismerkedett meg Newton Principia-ival és már 1697. annyira vitte volt tanulmányait, hogy Halley ajánlatára a Royal Society tagja lett; 1730. a berlini és 1754. a párisi akadémia választotta tagjává. nevezetesebb művei e sokoldalu férfiunak, ki Newton benső barátja volt, a következők: The doctrine of Chances. (A mű 3 kiadást ért 1716., 1738. és 1756.) Ebben fordulnak először elő a recurrens sorok és a hiperbolás függvények. Evaluation of annuities on Lives (London 1724); Miscellanea analytica de seriebus et quadraturis (u. o. 1730). Ebben fordul elő az u. n. M.-féle tétel r. (cosc + sinc) hatványozására. Szerinte e kifejezése n-dik hatványa: rn (cos n u + i sin n u). Számos értekezése jelent meg a Philosophical Ransactionsban, igy: Sur la doctrine de fluxions (1695); Sur la réduction des fractions algébriques (1722); Sur la réduction des racines a leur plus simple expression (1738) etc.