l. Moivre.
város Madagaszkár (l. o.) szigetén.
(Moxo), délamerikai indus törzs a boliviai Beni kerületnek róla elnevezett tartományában. A Csimborasszótól keletre lakó kofane, az Ucayali folyó közép-mellékén lakó majoruna és ugyanezen folyó felső folyása mellett lakó panosz és már törzsekkel Müller F. az Andes-népek nevezetében foglalja össze őket.
Ágost (mojsvári), német zoologus, szül. Grazban 1848 nov. 1. Egyetemi tanulmányait a jenai, bécsi és grazi egyetemen végezte, 1874. orvostudori oklevelet nyert, jelenleg a grazi egyetem tanára. Több közleményében hazai viszonyaink ismertetésével is foglalkozik. Az osztrák-magyar monarchia irásban is képben c. mű részére ő irta a zoologiai részt.
horvát fejedelem, a mai Dalmáciában uralkodott 838-850. Uralkodása kezdetén győzelmesen harcolt Tradonigo Péter velencei doge ellen, később 842-844. több ízben kénytelen volt tengerpartját a szaracénok támadásai ellen megvédeni. Országának hatalmát és tekintélyét annyira felemelte, hogy azt utóda Trpimir már királyságnak nevezhette.
(Moiszein), nagyközség Máramaros vmegye visói j.-ban, (1891) 2903 oláh és német lakossal.
az indusok lábbelije.
l. Rézkigyó.
(Mocha), kikötőváros Jemenben a Vörös-tenger partján, a Bab-el-Mandebtől É-ra, mintegy 5000 lak., kényelmes, két kastély által védett kikötővel. Azelőtt a legjobb minőségü kávénak volt kiviteli helye; mióta Adent az angolok elfoglalták, nagyon aláhanyatlott.
(növ.), l. Kávéfa.