(lat.) a. m. tömeg, nehéz tárgy; baj, fáradtság; továbbá nagy kiterjedésü épület: molesztál, terhére van valakinek, bosszant.
Jakab, németalföldi fiziologus, szül. 'sHertogenboschban 1822 aug. 9., megh. Rómában 1893 máj. 20. Tanulmányait Haarlemben végezvén, 1845. Utrechtben mint gyakorlóorvos telepedett le, e mellett Mulder laboratoriumában is dolgozott. 1847. a heidelbergai egyetemen magántanárrá képesíttetett, itt 1854-ig tanított, 1856. az élettan tanára lett Zürichben, 1861. az olasz kormány Torinóba hivta meg, hol a kisérleti fiziologia iskoláját alapította meg. 1879 óta a római egyetemen működött. Legfontosabb művei: Physiologie der Nahrungsmittel (1850); Lehre der Nahrungsmittel (1850); Der Kreislauf des lebens (1875-85); Unters. zur. Naturlehre des Menschen und der Thiere (13 köt., 1857-85) stb.
a régi Róma egyik nevezetes építménye, melyet Hadrianus (l. o.) Domitia kertjeiben emelt és önmagának mauzoleumul szánt. Alapja egy négyszögből állott (minden oldal 104 m.), maga a főépület hengeralaku volt (átmérője és magassága külön-külön 73 m.). Az óriási épületnek tetején Hadrián kolosszális oszlopa állott. Az 590-iki nagy pestis alkalmával állítólag Nagy Gergely pápa szt. Mihály arkangyalt látta, amint kardját hüvelyébe rejtve, a mauzoleum fölött lebegett. Ennek emlékére IV. Bonifác kápolnát építtetett a felhők közt lebegő arkangyalnak (S. Angelo inter nubes), majd egy Mihály-szobor lépett a kápolna helyébe és azóta a mauzoleum neve Castrel S. Angelo (angyalvár, l. o.).
város és püspöki székhely Bari olasz tartományban, 30 km.-nyire Barlettától, az Adriai-tenger partján, vasút mellett, (1881) 30 056 lak., halászattal, kötél-, szappan-, bőrgyártással, pamutiparral. Egyedüli érdekes emlékei a székesegyház és azon kastély, amelyben a XIV. sz.-ban Brunswick Ottót fogva tartották.
(moly), az Odisszeában (X. 305) olyan növény, mely a varázslatoktól megóv.
(ásv.), molibdénsavas só, mely mint ásvány különösen a qulfenitben (molibdénsavas ólom) ismeretes.
(molybden). Kevéssé elterjedt kémiai elem, amelyben vegyületeiben mint negativ gyök szerepel; kémiai jele Mo, atomsúlya 95,9. legfontosabb érce a molibdenit (MoS2 és a wulfenit (PbMoO4), de ezenkivül csekély mennyiségben némely vasércben is található. a M.-savat ismerte már Schelle is, de a M.-fémet Hjelm 1782. állította elő. Tisztán előállítható oxidjából, kloridjából v. szulfidjából száraz hidrogénáramban való izzítással. Ezüstfehér, igen kemény fém, a 4-5% szenet tartalmazó M. keményebb a topáznál. Fs. = 8,56, a legmagasabb hőmérsékleten sem olvad meg. Levegőn hevítve oxidálódik és lassanként M.-trioxiddá lesz. Vörös izzáson a vizet elbontja. Higított savak nem támadják meg, koncentrált savakban azonban könnyen feloldódik. Klórral és brómmal a melegítéskor egyesült, de a jóddal nem. Az oxigénnel és a klórral többféle vegyületet alkot, melyekből az derül ki, hogy a M. vegyértéke tág határok között (2-6) ingadozik és ugy látszik, hogy 6-nál is magasabb vegyértékü lehet. A M. legegyszerübb lángreakció révén ismerhető fel; ugyanis, ha a M.-vegyületeket platinadrót végén a redukáló lángban nátrium-ammoniumfoszfáttal (foszforsó) összeolvasztjuk, igen szép zöld szinü gyöngy keletkezik.
(ásv., molibdénfény), l. Molibdén.
(ásv.), molibdén (MoO3), némely molibdeniten mint sárga bevonat fordul elő és nem egyéb, mint az illető ásványnak oxidációi terméke.
A Molibdéntrioxidból (MoO3) a viz elemeinek felvétele által különféle molibdénsavhidrátok képződnek, melyek közül a legfontosabb: az első molibdénsavhidrát, H2MoO4. Finom ferde prizmákban válik ki, ha a magnézium-molibdenátot 2 molekulasúlynyi salétromsavval elegyítjük és állni hagyjuk. A második hidrátnak képlete H4MoO5; ez sárga kristályos lemezkékben szokott kiválni olyan oldatból, mely 1 liter vizből, 1 liter 1,16 fajsúlyu salétromsavból és 150 g. ammoniummolibdenátból áll. Ezenkivül 2-3-4 stb. molibdénsav-molekula kapcsolódása folytán di-, tri-, tetra- stb. M. keletkeznek, melyek mind kétbázisuak, de sem a savak, sem azoknak sói nem fontosak. E különféle M. közül legfontosabb az első hidrát H2MoO4, melyet egyszerüen molibdensavnak neveznek. Kétbázisa sav. Sói molibdenátok. Ilyenek: az ammoniummolibdenát (H4N)2MoO4 (l. o.), a nátrium- és káliummolibdenát Na2MoO4, illetve K2MoO4, melyek molibdentrioxidnak és nátrium- illetve káliumkarbonátnak összeolvasztása révén készülnek.