város Illinois É.-amerikai állam Rock-Island countyjában, a Misszisszippi balpartján, vasút mellett, (1890) 12 000 lak. A Misszisszippi mellette sellőt alkot, amelynek erejét a gyáripar használja fel. Környékén sok szenet is találni.
Schrank (növ., kéhenc Gönczynél, kékperje Baumgartennál, kékenc Brass. és Kov.), kék virágu pázsitfű, két faja majd az egész föld kerekségén, hazánkban is nő. Szalmájával pipaszárat tisztogatnak.
l. Molina (2).
Mihály, spanyol misztikus, a quietizmus alapítója, szül. Patacinában (Aragonia királyság) 1640 dec. 21., megh. 1696. Guida spirituale (lelki vezető) c. művében az igazi vallásosságot a lelki és testi nyugalom élvezésében és isten közvetlen szemléletében tanította, minek folyományaként a külső istentiszteleti gyakorlatokat feleslegesnek állította. Tanaiból 80 tételt az egyház eretnekeknek nyilvánított, melyeket ő ünnepélyesen visszavont. Életfogytiglani börtönre itéltetett, ahol az egyházzal kibékülve halt meg. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchen-Lexicon (VIII).
(ejtsd: -ik) Vilmos Bernát, német zenész, szül. Nürnbergben 1802 okt. 7., megh. Kannstadtban (Stuttgart mellett) 1869 máj. 10. Zenész atyjától tanulta eleinte többféle hangszer játszását; majd Münchenben Rovelli hangversenymesternek (I. Lajos bajor király költségén) tanítványa, 1820. utóda lett. 1826-49 óta Stuttgartban és Londonban ünnepelték mint hegedüművészt és tanárt; 1866. visszavonult Kannstadtba. Hangversenydarabokat és kamarazeneműveket, két misét, Ábrahám oratoriumot stb. irt mindennemü hangszerekre.
egykori tartománya a nápolyi királyságnak, a mai Campobasso (l. o.) olasz tartomány amelyet az 1861 okt. 25-iki királyi rendelet alkotott meg.
város Potenza olasz tartományban, 18 km.-nyire Lagonegrótól, a Moglio mellett, (1881) 6326 lak., sajt- és gyapjukereskedéssel.
Gábor János József gróf, francia marsal, szül. Hayingenben 1770 márc. 7., megh. Párisban 1849 jul. 28. Francia katonai szolgálatba lépett, részt vett az 1792-96. hadjáratokban, s 1799. hadtestparancsnok lett. Az 1800-iki háboruban a rajnai sereget vezényelte, majd Tirolba ment s a grenoblei 7. hadosztály parancsnokságát kapta. Az 1805-iki csatákban (Vago és Caldiero mellett) kitünt, a pozsonyi béke után Dalmácia kormányzója lett s az oroszokat kivonulásra kényszerítette Raguzából. 1807. a svédek elleni háboruban elfoglalta Stralsundot, s ekkor Napoleon császár Pomeránia főkormányzóságát és grófi méltóságot adott neki. 1809. Masséna fővezérsége alatt kitünt Wagram és Aspern mellett; 1811-13 Hollandiában, 1814. Macdonald alatt harcolt, majd meghódolt a Bourbonoknak, s a gyalogság főfelügyelője lett. A száz nap alatt Napoleonhoz pártolt, miért a restauráció után elvesztette, de már 1818. ismét visszanyerte állását. 1823, a spanyol háboruban visszaverte és megadásra kényszerítette Ballesteres tábornokot; ezért 1824. Franciaország marsaljává és pairré nevezték ki. 1847. a párisi rokkantak házának parancsnoka lett, s mint ilyen halt meg; emlékének Nancyban szobrot emeltek.
város Anvers belga tartományban, 23 km.-nyire Turnhouttól, a Campineon, a M.-Nethe és vasút mellett, (1890) 6311 lak., posztószövéssel, olaj-, szesz- és bőrgyártással; vajkereskedéssel.
(a latin molis-tól), l. Lágy.