szövet, a. m. molton (l. o.).
Vilmos, németalföldi egyháztörténetiró, szül. Dordrechtben 1812 febr. 18., megh. Amsterdamban 1879 aug. 16. Az amsterdami Athenaeum illustrén az egyháztörténet tanára volt 1846 óta. Nevezetesebb önálló művei: Johannes Brugman (Amsterdam 1854); Angelus Merula (u. o. 1855); Geschiedenis van het kerkelijke leven der Christenen gedurende de zes eerste eeuven (Lejda 1855-56); Kerkgeschiedenis van Nederland voor de hervorming (Arnheim 1864-71).
(arab, eredetileg maulá, a. m. úr, gazda), a törököknél (mevlá), a vallástudományokban járatos emberek címe.
l. Lágy hármashangzat.
kikötőváros Arequipo perui departmentóban, 11 km.-nyire Islaytól, vasút mellett, 2000 lak. A Bolivia és Peru D-i része számára importált áruk, valamint a közeli környék bánya- és távolabbi környék egyéb termékei M.-n mennek keresztül. Több mint 300 gőzös érkezik és indul évenkint a kikötőből.
(Möller) Henrik, más néven Heinrich von Zütphen, a reformáció egyik első áldozata, szül. Zütphenben 1488., megégették Heidében 1524 dec. 12. Az augusztinusok rendjébe lépett (1504) s a vittenbergai egyetemen tanult (1515), hol Luther követői közé állt; 1516. a dordrechti augusztinus-kolostor priorjává választották, de mivel Luther szellemében működött, kénytelen volt hazáját elhagyni. Rövid vittembergai tartózkodása után Dordrechtben és Antwerpenben a reformációt terjesztette, de mivel üldözték, Brémába menekült, hol 1524. a polgárság pappá választotta; novemberben Meldorfba ment prédikálni, de a barátok felizgatták ellene a parasztságot s a dühöngők dec. 11. éjjel ágyából kihúzták M.-t s a következő reggelen Heidében megégették. V. ö. Iken, H. von Zütphen (Halle 1886); Rogge, H. von Zütphen (Barmen 1887).
l. Emollientia.
(Sapo mollis), a szappan egy új fajtája; tulolajos lágy, kenőcsszerü anyaga van, mely fénytelen fehér szinü.
Antal, monte-pastellói lovag, táborszernagy, szül. Titelben 1820. 1833-ban mint hadapród lépett az utász-csapatba, 1836. a táborkarba került. Részt vett az 1848. olasz háboruban, melyben különösen azzal alapította meg hirnevét, hogy a Rivoli mellett emelkedő Monte Pastello meredek lejtőin néhány óra alatt feljárót készíttetett, melyen át emberei a rivoli fensíkra nyomulhattak, ahonnan azután az olaszokat elűzték. A császár e hősi tett emlékére a rivoli fensíkon 1851. fellegvárt építtetett, mely M. nevét viselte. M. a Custozza mellett vívott csatában is részt vett és hősies magatartásáért a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. A bekövetkezett békeidőben a táborszernagyi rangig emelkedett. Kevesebb szerencse kisérte M.-t az 1866. porosz háboruban, melynek folyamában több csatában harcolt. Midőn Festetics táborszernagy, a IV. hadtest parancsnoka, a königgrätzi csatában súlyosan megsebesült, M. vette át a hadtest vezényletét. A háboru lezajlása után a Kamerad c. katonai szaklapban (1868. évf.) több ízben megtámadták M.-t, aki ugyane lapban felet e támadásokra. Jelenleg M. mint tényleges szolgálaton kivüli táborszernagy Comóban él. A 38. sz. gyalogezred révén, mely 1867 óta vilesi M. nevét és melynek hadkiegészítő kerülete Kecskeméten és vidéken van, M. neve Budapesten is népszerüségnek örvend.
l. Lágytestüek.