(gör.), oly érem (többnyire alkalmi), melyen csak felirás van, minden más előállítás nélkül.
(gör.), általában olyan legegyszerübb szerkezetü, mikroszkópi kicsinységü élő lények, amelyeknek, az állat- és növényország határa közt állva, állati vagy növényi mivoltukat meghatározni nagyon bajos, v. nem is lehet. Innét van az, hogy egyes buvárok a növényekhez, másik ismét, p. Huxley 1874. az állatokhoz, még pedig a protozoákhoz, mint legalsóbbrendü állatokat sorolta.
(lat. a. m. pénz), eredetileg Juno egyik mellékneve: a monendo, védve intő, mely név ugy ment át a pénz fogalmára, hogy a köztársaság korában egy pénzverde Juno M. templomában volt berendezve. Carisius denárának egyik oldalán Juno feje, másik oldalán a pénzverő eszközök láthatók (l. az ábrát). V. ö. Babelon, Descr. hist. des Monnaies de la Republique Romain (Páris 1885, I., XXXII. Carisia. 314. old.).
[ÁBRA] Moneta.
v. focagium (lat.), a középkorban több európai államban, ahol a földesúrnak pénzverési joga volt, a jobbágyok által annak fejében fizetett adó, hogy a földesúr az általa vert pénz fémtartalmát nem fogja csökkenteni.
(ejtsd: -kone), város az osztrák tengerparton, Gradisca kerületi kapitányságban, 3 km.-nyire az Adriai-tengertől, a déli vasút és a M.-cervignanói helyi érdekü vasút mellett, (1890) 5618 lak., kis kikötővel (porto Rosega), pamut- és selyemszövéssel, bőrgyártással, selyemhernyótenyésztéssel; régi erősség romjaival (az u. n. Theodorik-toronnyal, valószinü longobárd eredetü). Közelében a Monte de San Antonión vannak a már Strabon és Plinius által említett meleg kénforrások (38o).
(M. de Lemos v. de Lemus), az ugyanily nevü járás székhelye Lugo (ettől 55 km.-nyire) spanyol tartományban, a Cabe patak és vasút mellett, mint község 11 325 lak., akik nagyobbára földmivelők és állattenyésztők.
(ejtsd: monzs) Gáspár, francia matematikus, az ábrázoló geometria megalapítója, szül. Beauneban 1746 máj. 10., megh. Párisban 1818 jul. 28. Már ifju korában jelen tanuló volt és 16 éves korában maga készítette eszközökkel felmérte szülővárosát. Nemsokára Lyonban a matematika és fizika tanára lett és több fontos technikai felfedezése után 1783. Párisban a hidrodinamika tanára. 1792. tengerészeti miniszterré lett és ezen állásában kellett neki XVI. Lajoson a konvent megbizásából a halálos itéletet végrehajtatnia. Nemsokára lemondott és a köztársaság összes fegyver- és ágyugyárainak igazgatóságát vette át. A directoire alatt ő alapította az École polytechnique-ot és ott át is vette a matematika tanszékét. Napoleonnal 1798. Egyiptomban volt és ott vezette az ókori kutatásokat. Napoleon 1805. szenátorrá és 1806. pelusiumi gróffá tette. A királyság helyreállítása után elveszítette hivatalait. M. a matematikai számításokból független ábrázoló geometria megalapítója Géometrie descriptive (1795) címü műve által. Egyéb nevezetesebb művei: Traité élémentaire de statique (1788); Description de l'art de fabriquer les canons (1793); Application de l'analyse a la géométrie (1807). Életrajzát Arago F. irta meg, s ezt a Császár Károly (Budapest 1880) magyarra fordította.
indiai város, l. Mungir.
(ol.) a. m. Etna (l. o.).
(Phasianus torquatus Gray), az igazi tyúkok családjába tartozó madárfaj. A him feje fémfényü zöld, nyakán fehér örv található, amiért még örvös fácánnak is hivják. Begye és melle vörösesbarna, hátán a sárga tollak sötéten szegélyezettek, vállai és farka kékesszürke. A nőstény sárga, háta feketén foltos. Hossza 80 cm., szárnyhossza 25 cm., farkhossza 4 cm. Hazája Khina. Állatkertekben gyakori.