Sunderland (l. o.) külvárosa Angliában.
(momme, masz, mes, meh is), a) japáni arany és ezüst súlyegység, mely 10 fungra, vagy punra (mindegyikben 10 rin, vagy ring) van osztva = 3,7565 g. Ha egy rió (vagyis 10 M.) = 1 kanton = tael, akkor M. = 3,7573 g. és 1000 M. = 1 kvan (l. Tael); b) mint japáni kereskedelmi súly M. szintén = 1/10 rió, s egyszersmind 1/160 kin, vagy king (l. Catti) = 3,7799 g.
(ejtsd: mönmöth), 1. grófság Anglia DNy-i részében Gloucester, Hereford, Brecknock, Glamorgan és a Severn-torkolat közt, 1498 km2 területtel, (1891) 252 703, azaz 1 km2-re 168 lak. Ny-i részében benyulnak a Walesi-hegyek, amelyek a Sugar-loafban vagyis Pen-y-valban érik el a legnagyobb magasságukat, 596 m.-t; a Blarenge 582 m. K-i része dombos. Főfolyói s Wye, a Monnowval, az Usk az Ebbwyval és a Rummey. A M. és a Brecknock-csatorna itt egyesülnek egymással. Az Usk völgye a legtermékenyebb. A termőföld 98 343 ha., amelyen leginkább búzát, rozsot és zabot termesztenek. Az erdős terület 12 079 ha. Az állat-, főképen juh- és szarvasmarhatenyésztés virágzó. Legnagyobb gazdagsága azonban a grófságnak szén- és vasércbányáiban rejlik. A szénbányák 1892. 7,4 millió t.-t szolgáltattak. A vasipar jelentékeny; középpontja Pontypool. Fővárosa M. A grófság VIII. Henrik idejében került Angliához. - 2. M., county New-Jersey É.-amerikai államban, 1170 km2 területtel, 65 540 lak., Freehold székhellyel. - 3. M., az ugyanily nevü angol grófság fővárosa, 37 km.-nyire Bristoltól a Monnow és Wye összefolyásánál, (1891) 5470 lak., vasiparral, gabona- és épületfakereskedéssel; a XIV. sz.-ból való templommal. M. a római uralom alatt Blestium, V. Henrik szülővárosa. - 4. M., Warren county székhelye Illinois É.-amerikai államban, vasutak mellett, (1890) 5936 lak., ekegyártással.
1. Geoffrey of, l. Geoffrey of Monmouth. - 2. M. Jakab herceg, II. Károly király Walters Lucytól született természetes fia, szül. Rotterdamban 1649 ápr. 9., Londonban a vérpadon fejezte be életét 1685 jul. 15. 1679-ben mint Skócia kormányzója szelid fellépésével csendesítette le a kitört lázongást, de midőn York herceg (a későbbi II. Jakab) észrevette, hogy M. maga köré gyüjti az ő ellenségeit, kivitte, hogy a király M.-ot Németalföldre száműzte. 1682 szept. váratlanul Angliában termett, mire Staffordban elfogták, de nemsokára a király parancsára ismét szabadon bocsátották. M. erre az u. n. Rye-House összeesküvést tervezte, de szerető atyja most is megkegyelmezett M. életének és mig a többi összeesküvő halállal lakolt, M.-ot számkivetésbe küldték. II. Jakabnak trónra lépte után (1685) M. Argyll gróffal szövetkezett és felhasználván Jakabnak Skóciában való távozását, 1685 jun. 11. Lymeben (Dorset grófságában) néhány fegyveres kiséretében partra szállott. A protestáns vallás védője gyanánt lépett föl és a Tauntonból kiadott proklamációban II. Károly törvényes fia létére az ország jogos királyának mondotta magát. Jakab hadai azonban csakhamar visszaszorították és Sedgemoorenál megverték (1685 jul. 6.), őt magát pedig jul. 15. futás közben elfogták. Jakab parancsára Londonba hozták, ahol minden előzettes kihallgatás nélkül Tower Hillben lefejezték. M.-tól származnak a Buccleuch hercegek (l. o.). V. ö. Grey, Secret history of the Rye-house-ploot and of M.-'s rebellion (London 1745); Roberts G., Life and progress of Robert, Duke of M. (u. o. 1844, 2 köt.) és a II. Jakabról szóló munkákat.
(ejtsd: monnjé), 1. Henrik Bonaventura, francia rajzoló, szül. Párisban 1799 jun. 6., Megh. u. o. 1877 jan. 3. Jogot tanult, majd hivatalnok lett az igazságügyminisztériumban. Már ekkor rézmetszeteket készített Béranger dalaihoz és Lafontaine meséihez, mikor pedig 1828. Moeurs administratifs dessinés d'apres nature címmel kiadta szatirikus rajzainak első füzetét, el kellett hagynia állását és ezentul kizárólag rajzolással foglalkozott. Roppant népszerüségre tett szert 1830. kiadott művével: Scenes populaires dessinées a la plume, melynek alakjai közül a jó, ósdi, enyhe humorral ábrázolt Joseph Prudhomme világhirüvé lett. Ezt követték egyéb rajzsorozatai, melyekben többnyire a régi jó idők nyárspolgárias egyszerüségét állítja szembe a kor romlott finomságával Ezek: Scenes populaires (4 köt., Páris 1835-39); Scenes de la ville et de la campagne (2 köt., 1841); Scenes populaires. Oeuvres completes (2 köt., 1846); Bourgeois de Paris (1854); Quarties de Paris; Moeurs parisiennes, stb. Alakjainak népszerüsége arra indította, hogy a legkiválóbbakat szinpadra vigye. Grandeur et décadence de Joseph Prudhomme (1852) és Joseph Prudhomme, chef des brigands (1860) címü vígjátékai nagy sikert is arattak. V. ö. Champfleury, Henri M., sa vie, son oeuvre (Páris 1879).
2. M. Márk, francia iró, szül. Firenzében 1827 dec. 7., megh. Genfben 1885 ápr. 18. Sokáig élt Olaszországban s azután a genfi egyetemen az irodalomtörténet tanára volt. Nagy feltünést keltett L'Italie est-elle la terre des morts? (1859) c. röpirata; irta még: Garibaldi, histoire de la conquete des Deux-Siciles (1861); Histoire du brigandage dans l'Italie méridionale (1862); La Camorra, mysteres de Naples (1863); Pompéi et les Pompéiens (1864). Lefordította Goethe Faustját, irt költeményeket (Lucioles, 1853; Poésies, 1871); kisebb szinműveket Gozzi modorában (Sic vos non vobis, 1853; Le roi Babolein, 1853; Le curé d'Yvetot, 1862; Le congres de la paix, 1871 stb.) és több novellát (Les amours permises, 1861; Nouvelles napolitaines, 1879; Apres le divorce, 1885 stb.) Történeti és irodalomtörténeti munkái: Le protestantisme en France (18549; Les aďeux de Figaro (1868); Geneve et les poetes du XVI. siecle a nos jours (1873); La Renaissance de Dante a Luther (1884); La Réforme, de Luther a Shakespeare (1885). V. ö. Rambert, Écrivains nationaux de la Suisse (Páris 1874).
L. (növ., Aubletia Rich.), a sutafélék génusza, 2 faja Braziliában és Guyanában terem. A M. trifoliata L. orvosi jaborandi levelet szolgáltat.
(a görög monoV szóból), összetételekben gyakori, a. m. egyedüli, egyetlen.
(gör.) a. m. egykaruság, az egyik kar veleszületett hiánya.
l. Egyszarvu.
és monochasium (növ.), l. Bogvirágzat.